Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

1. szám - Könyvismertetés

14 Hidrológiai Közlöny 1975. 1. sz. Galli L.: Talajvizsgálatok 7.0 Jégárak üledékei Különböző moréna kavicsok és agyagok. Magyarországon gyakorlati jelentőséggel nem fordulnak elő. 8.0 Vulkáni tufa és tu fit rétegek Síkvidéken rendszerint csak más jellegű üledéksorokat megszakító vékony rétegben, vagy más üledékekkel keveredve fordulnak elő. Magyarországon gyakorlatilag elhanyagolható a jelentőségük. 9.0 Réteg módosulások A rétegek utólagosan is igen sokféle hatásnak lehetnek kitéve. Ezekhez a környezeti hatásokhoz minden réteg — anyagának ásványi és vegyi jellege szerint — kisebbnagyobb mértékben mindig alkalmazkodik. 9.1 Felszíni és felszínközeli átalakulás A felszínközeli rétegek anyaga, a kiszáradás-átnedvesedés, a fagy, a gyökeres felső részen keresztül leszívódó csapadékvíz stb. hatására összecsomosódhat és a réteg felszínközeli része morzsalékos, szerkezetes „feltalajjá" alakulhat át 9.2 Részleges átalakulás A rétegben történő, többségében egyirányú vízmozgás hatására a réteg egyes részeiből különböző vegyületek kioldódhatnak és a réteg egy másik részében mészés vasgumók, kőpadkák, tavikréta, vagy löszbabák stb.-k formájában, foltonkint kiválhatnak. 9.3 Teljes átalakulás A rétegen átszivárgó vizek hatására a réteg ásványi anyaga báziscserékkel, bomlásokkal nagyobb tömegekben is átalakulhat, átkristályosodhat, kilúgozódhat, vagy különböző sófelhalmozódásoknak lehet kitéve, elszikesedhet, gleyesedhet stb. A fenti csoportosítás igen sok rövidebb tanulmány és a következő összefoglaló értékelések alapján alakult ki: Gholnoky J.: A földfelszín formáinak ismerete Sümeghy J.: A Tiszántúl, (MÁFI) 1954 Bulla B.: Magyarország természeti földrajza, 1962 Vendl A.: Geológia, 1951 Rónai A.: Az Alföld talajvíz térképe (MÁFI 1961) Pécsy M.—Sárfalvy B.: Magyarország földrajza, 1960 (Folytatás a 7. oldalról) csatorna-töltések építésének előkészítésével, végrehajtásával és ellenőrzésével foglalkozik, rámutatva a fontosabb műveletekre. A nyílt csatornák építésénél az előkészítő munkákat, a föld fejtését és szállítását, a technológiai követelményeket, a fenntartást és a műtárgyakhoz való csatlakozást tárgyalja. A hidromechanizáció tárgykör ennek a hagyományos vízépítési technológiának a legfontosabb sajátosságait: az anyagtermelést, a zagyelőállítást, a zagyszivattyúzást, szállítást, beépítést mutatja be, majd a víz alóli kotrási munkákat, mely szerencsésen egészíti ki a fejezet. A VII. fejezet a vízépítési kő- és rőzsemunkákat foglalta össze, foglalkozva a kőanyaggal, a szállítással, az építéssel, minőségi követelményekkel, a rőzseművek anyagával és építésével. A VIII. fejezet a feladat különlegességének megfelelően viszonylag nagy terjedelemben ad teljes képet a víztelenítés módjairól A IX. fejezet a vízépítési betonmunkákat tárgyalja. Az anyagvizsgálatok fejezetrész a mintavételeket és a roncsolásmentes módszereket mutatja be. Az előregyártás fejezetrész a vízépítés iparosításának egyik fontos feltételét ismerteti. A következő a kisműtárgyak építését tárgyaló fejezetrész az előregyártás feltételeit, az elemeket, az üzem elrendezését, a munkafolyamatokat és a gazdaságosságot mutatja be elsősorban öntözési műtárgyakon. A szivattyútelepek fejezetrész az osztályozás után a szivattyútelepek fő részeit, az építési anyagokat, a munkarészeket mutatja be, sőt az üzemre és fenntartásra is utal. A betongátak fejezetrész a kis és nagy gátakat és ezen belül elsősorban a folyami vízlépcsők és a nagy völgyzárógátak, valamint a vízmosáskötő gátak építését ismerteti. A következő rósz a partfalakat s építésüket mutatja be. A víztornyok ós víztároló medencék részben beton víztorony építés területén főként a csúszózsalus ós a kehelyemeléses technológiát mutatja be. A csővezetékek és zárt csatornák építését tárgyaló rész a csövek anyagát, az előkészítő munkákat, a nyomócsövek ós csatornák újabb építési technológiáit megfelelő részletességgel és szemléletességgel mutatja be. A víztisztítás és szennyvíztisztítás műtárgyai fejezetrész számos tisztító műtárgyat ós technológiát ismertet. A X. fejezet, a szigetelések és burkolatok fejezete teljes képet igyekszik adni a különféle burkolatokról, valamint szigetelési eljárásokról. A XI. fejezet, a kutak — mint alapvető vízépítési művek — létesítését kellő részletességgel ós alapossággal tárgyalja. A XII. fejezet, vízépítési szerkezetek beépítése és szerelése keretében az egyes részek a vízépítési acélszerkezeteket, gépészeti berendezéseket és a villamos szerelést oly mélységig ismerteti, amely lehetővé teszi, hogy a vízépítési képzettségű szakemberek az igényekkel tisztában legyenek, ós az említett berendezések építését irányítani tudják. A XIII. fejezet, a fenntartás építési feladatait átfogóan igyekszik áttekinteni. A vízgazdálkodás területén is különösképpen fontos ős talán érdemének nem is megfelelően kezelt területekről — mind a vonalas, mind a helyi műtárgyakra vonatkoztatva — jó képet ad. A XIV. fejezet, a művek építés alatti ós építés utáni ellenőrzés cím keretében ennek módszereit és a mérőhálózatok létesítését, az észlelések módját, valamint a mérési eredmények értékelését mutatja be.. A könyv 14 fejezetét bőséges — legnagyobb részt magyar nyelvű — irodalom jegyzetek egészítik ki. A hézagpótló munka, amely a vízépítés teljes jelölelésére első kísérletnek is tekinthető, a vízgazdálkodás területén dolgozó nem vízépítési végzettségű szakemberek körében is érdeklődésre tarthat számot. Dr. öllős Oéza