Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)
3. szám - Dr. Váncsa András Lajos: A Sajó vízminőségi jellemzése biológiai vizsgálatok alapján
Hidrológiai Közlöny 1975. 3. sz. 130 A Sajó vízminőségi jellemzése biológiai vizsgálatok alapján* Dr. VÄNCSA ANDRÁS LAJOS" A Sajó rendszeres szaprobiológiai vizsgálata 1965 óta folyamatos. (Az ezt megelőző években a VTTUKI minősítette.) A szaprobiológiai vizsgálatokat jól kiegészítik az alkalomszerűen végzett mezofauna-, toxikológiai- és a rendszeres algológiai kutatások valamint a halfogási eredmények is. Bevezetés Tanulmányom gerincét az 1969. évi vizsgálatok eredményei adják, ehhez csatlakoznak az 1965— 1968. évi, valamint az 1970—1971. évi vizsgálati eredmények. Jelen tanulmány célja elsődlegesen a biológiai állapot felmérése s ennek alapján a vízminőség biológiai nézőpontú értékelése. Az eltelt időszak változásainak szemléltetésére rendelkezésre álló vizsgálati anyag véleményem szerint lehetőséget nyújt általános és sajátosan egyedi megállapításokra és következtetésekre is. Általános megállapításokat is tehetünk, hiszen az alapvető törvényszerűségek természetszerűen jelentkeznek, de a sajátos viszonyokból adódó eltérések és változások spontán jelentkezése vízgazdálkodási szempontból elsődleges. A vizsgálati terület általános és egyedi vonásai, vízminőségi problémái, valamint az ezzel kapcsolatos vízminőségvédelmi tevékenység a vízgazdálkodással foglalkozók előtt már részben ismert, részben pedig megtalálható a „Felhasznált irodalom" címszó alatt felsorolt szakmunkákban. így azokat már ismertnek véve nyújtom át tanulmányomat. Hasonló okok miatt nem térek ki a vizsgálati és egyéb módszerekre sem. E tanulmány célja egy erősen szennyezett és szélsőségesen változó vízminőségű vízfolyás biológiai jellemzése, ezen belül is a szennyeződés és az öntisztulás összefüggéseinek keresése. Eredmények ismertetése Több éves megfigyelés és a vizsgálati eredmények értékelése alapján a Sajó magyarországi folyása az alábbi jól elkülönülő és jellegzetes mederszakaszokra tagolható: 1. Határszelvény és Hangony torkolata közötti szakasz Vízminőségi szempontból elsősorban oxigénfogyasztásban megmutatkozó szerves anyaggal való terhelés jellemzi, mely ezen a szakaszon alapvetően befolyásolja az oxigénháztartást. Algavegetációjának összetételére általában a Bacillariophyceae jellemző, mellette főleg télen a Cyanophyta, ősszel a Chlorophyceae. Esetenként jellemző a Pyrrophyta előfordulása. * Az 1973. évi Bogdánfy pályázaton megvásárolt tanulmány. * * Eszakmagyarországi Vízügyi Igazgatóság, Miskolc Mezofaunáját elsősorban a Tubifex spp. jellemzi, helyenként összefüggő „gyepet" alkotva a laposabb partrészeken. Viszonylag tiszta mederszakasz, ugyanakkor figyelembe kell vennünk az állandó szervesanyagterhelést és a lökésszerű szennyvízhullámok vízminőséget determináló hatását. 2. Hangony torkolata és a Borsodi Hőerőmű, valamint a Borsodi Vegyi Kombinát szennyvizbeörnlései közötti szakasz Vízminőségi szempontból szerves anyag és az ózdi iparvidék kohászati és egyéb szennyvizei terhelik, ezért általában szennyezettebb, mint a határszelvény és a Hangony közötti szakasz. Algavegetációjának összetétele bizonyos mértékben hasonlít a felette levő mederszakaszéhoz, de általában a taxonszám és az összes alga literszám értékének csökkenése figyelhető meg. Ezen a mederszakaszon mezofauna vizsgálatokat Kazincbarcika felett végeztem. A vizsgálatok alkalmával minden gyűjtésben előfordult Asellus aquaticus, gyakran Hirudo medicinalis, ritkán Tubifex spp. és elvétve, szórványosan Chironomus lárvák is. Szennyezési szempontból nem jelentkezik mindig élesen a Hangony vízminőségrontó hatása, de gyakran jól észlelhető. Ennek oka részben a mintavételi helyek távolsága a Hangony beömlésétől, ugyanis az alkalomszerűen Putnoknál elvégzett vizsgálatok általában jól mutatták a Hangony vízminőségrontó, szennyező hatását. Másrészt a szennyező hatás nagy mértékben függ a két vízfolyás terhelésétől és vízmennyiségétől is. 3. A Borsodi Hőerőmű, valamint a Borsodi Vegyi Kombinát szennyvizbeörnlései és a Bódva torkolata közötti szakasz E mederszakaszra az intenzív vízhasználatok és az erősen változó, szélsőséges terhelési vizzonyok jellemzőek. A már szennyezett Sajó vize ipari technológiákban vesz részt, összetétele jelentősen változik, sőt élővilága is jórészt, vagy teljesen elpusztul (szűrés, előkezelés, szennyező anyagok!). Á BH alkalomszerűen a teljes vízmennyiséget is kiveheti és a visszajuttatott víz élővilága már lényegesen eltérő lesz (hűtőtornyokról bemosódó különböző élőszervezetek!). Á BVK esetenként jelentős pH értéknövekedést okoz, ugyanakkor vegyipari szenynyező anyagokat, gyakran toxikus anyagokat juttat a Sajóba. Hozzá kell még számítanunk, hogy a BH igen gyakran jelentősen növeli a Sajó hőmérsékletét, ami olykor szinergistája, vagy antagonistája lehet egyes szennyező anyagoknak, illetve a mederszakasz ökológiai faktorainak. Az összes alga literszám itt függ össze legjobban a vízhozammal. A vízhozam növekedésével egy-