Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)
3. szám - Tóth Tibor: Automatikus működésű árvízlebocsátó műtárgyak
126 Hidrológiai Közlöny 1975. 3. sz. Tóth T.: Automatikus működésű árvízlebocsátó 2. kép. A Taranyi halastavak régi duzzasztója összeomlott állapotban Bild 2. Altes eingestürztes Wehr der Fischteiche in T arany 2 km hosszú tápcsatornával. Ezt viszont a halgazdaság nem építette meg az óriási beruházási költségek miatt. Közben a rinyaszentkirályi halastavaknál is összeomlott a duzzasztózsilip, s a halastavak szárazon maradtak. A halgazdaság házilagos módszerekkel eleinte fából, később vasbetonból épített betétgerendás zsilipeket, ezek azonban addig álltak csak, amíg az árvíz meg nem jelent. Rinyaszentkirályon mintegy félmillió forintba került a provizórikus megoldás, melyet minden árvíz után újból meg kellett építeni. A halgazdaság ennek láttán felkérte a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóságot a rinyaszentkirályi duzzasztó megtervezésére és megépítésére. Szakítottunk a fixgátas megoldással, mozgótáblás zsilipet alkalmaztunk, melyet árvíz esetén maga az árvízszint változása szabályoz. A zsilip 1970. óta kifogástalanul működik. A következőkben ezzel a rinyaszentkirályi zsilippel fogunk foglalkozni. Az átvezetendő vízhozam Q 3% = 47 m 3/s, a duzzasztási szint a fel vízi fenék felett 1,40 méter, melyet billenőtáblával állítunk elő. A billenőtábla árvíz esetén a mederfenékre fektethető, melyet kézierővel, vagy automatikusan lehet végezni, tetszés szerint. Az árvíz levonulása után a táblát kézi erővel kell ismét duzzasztási helyzetbe visszaállítani. A billenőlap a mederből 7,00 X 1,40=9,80 négyzetméter területet foglal el, ezt kellett árvíz esetén a víz útjából eltávolítani. A tábla elektromos mozgatásáról le kellett mondanunk, mert sokba került volna, azonkívül balesetveszélyes és nem is teljesen megbízható (hordalékos vízfolyás, az érzékelő úszó fennakad). Az úszós mechanizmusról is le kellett mondanunk, mert a 6 tonna mozgatásához 6 m 3 vízkiszorítású úszó kellett volna, ezt még nagyobb aknába kellett volna elhelyezni, hogy azt körül lehessen járni festeni, az úszókamra víztelenítéséhez újabb zsilipeket kellett volna a műtárgyon elhelyezni, ezenkívül kellett volna még egy kézi működtető szerkezet, mellyel a billenőtáblát bármikor 3. kép. Árhullám levonulása esetén a megemelkedő vízszín eléri a beömlő nyílást Bild 3. Bei Hochwasser erreicht der steigende Wasserspiegel die EinlaufÖffnung 4. kép. A beömlő nyíláson bejutott víz forgatja a vízikereket Bild 4. Das über die Einlauföfjnung eintretende Wasser dreht das Wasserrad bármilyen helyzetbe lehet állítani az úszós automatikától függetlenül. A tetemes költségek miatt a beruházó ezt nem vállalta volna, inkább megszüntette volna a halastavakat. A rinyaszentkirályi zsilip egy hagyományos, billenőtáblás zsilip, melyet szintén hagyományos fogaslétrás, kézihajtású fel húzószerkezettel lehet működtetni. E felhúzószerkezetnek leglényegesebb eleme az önzáró csigakerékhajtás. Itt a csiga egyik végéhez a kézi hajtókar, másik végéhez pedig az automatikus mozgatószerkezet csatlakozik. A 3. képen a víz felett kb. 2 cm magasságban látható egy gerebbel védett téglalap alakú nyílás. Ez a nyílás a megengedett duzzasztás felett van 10 cm-rel. Ha a műtárgynál árhullám vonul le, akkor a megemelkedő vízszint következtében beomlik a víz a téglalap alakú nyíláson és ráömlik egy vízikerékre 4. kép. Az automatika működése az 5. képen könnyen nyomonkövethető: a vízikerék forgatja az előtét tengelyt, az előtéttengely egy nagyobi) fogaskereket forgat, mely a csigára