Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

1. szám - Galli László: Talajvizsgálatok a víz- és mélyépítésben. II.

12 Hidrológiai Közlöny 1975. 1. sz. Galli L.: Talajvizsgálatok C. jelű: Szétfolyó jellegű csoport (Szikes, szerves talajok.) A csoportba tartozó talajok telítődve bizonyos idő alatt, esetleg több nap alatt fokozatosan szétfolynak. A homokos-iszap jellegű, C. csoportba tartozó talajok (VI/IV. G.), a homokos jelleg igen kis duzzadási nyomása miatt, csak terheletlen és lazulási lehetőséggel rendelkező rétegben tudnak szétfolyni. A szétfolyásra hajlamos talajok osztályozására és minősítésére a talajmechanika osztályozó jellemzői nem alkalmasak. A szétfolyásra hajlamos talajok: — a homoktartalomtól függően kisebb-nagyobb mértékben mind sodorhatók — a talajból nedves golyót gyúrva, annak felülete száradás közben már színváltozás nélkül is repedezni kezd ós a golyó éles határral, kérgesen szárad — légszáraz állapotban a talaj rögei még nagy homoktartalom mellett is kézzel csak nehezen, vagy egyáltalán nem törhetők szét (Mértékadó hézagtényezőjük: SM > 6, vagy nem mérhető.) I). jelű: Morzsalékos, szerkezetes jellegű csoport (Többségükben „feltalajok") A talajok belső erőrendszere általában a kilúgozódás hatására, a talaj szemcséit apró morzsákká, agglomerátumokká tapasztja össze. A talaj „homokszerű" tulajdonságokkal rendelkezik: áteresztőképessége és súrlódási szöge a szerkezet hatására az eredeti anyag jellemzőihez képest erősen megnövekedik, kohéziója azonban teljesen eltűnik. Az eredeti fekvésükben szerkezetessé alakult talajok rendkívül lazák és ezért könnyen összenyomhatok. A morzsalékos, szerkezetes talajok: — légszáraz állapotban már kis nyomásra is rögökre esnek szét, a rögök azonban nem morzsolhatok össze — az eredeti szerkezetű, telített minta nagyobb darab" jai óvatosan kisebb rögökre bonthatók, de sodorva azonnal szótkenődnek, szétfolynak — a vízbe tett eredeti szerkezetű és víztartalmú minta rögökre esik szét. A morzsalékos, szerkezetes jellegű talajok minősítésére a talajmechanika osztályozó jellemzői ez idő szerint még nem alkalmasak. Részletes minősítések A minőségi jellemzők azokban a réteg vagy földmű szelvényekben, ahol a vizsgálatok célja azt megkívánja — természetesen a minőségi szóróelások összefoglalási lehetőségeinek a határáig —- a talajok talajmechanikai osztályozó jellemzőiből (szemeloszlás, folyási és plasztikus határ) számítással is meghatározhatók. A szitálással megállapított szemeloszlási görbékből kiszámíthatók a vizet vezető rétegek szivárgási tényezőinek az átlagértékei, rétegzettségi és szabálytalansági mutatói (4. táblázat). Az iszaposhomok rétegeknél a szemeloszlás, a kötött rétegeknél pedig a folyási határ ( WL), a plasztikus és konzisztencia index (I

v és I

c) alapján közelítő módszerekkel a talajok súrlódási szöge és várható kohéziója számítható ki (5. táblázat). A geohidrológiai osztályozással és a talajmechanika osztályozó jellemzői alapján összeállított rétegződési kép természetesen bárhol és bármilyen célra, részletes földtani, talajmechanikai, ásványtani, vagy kolloidkémiai, stb. feltárásokkal és vizsgálatokkal is kiegészíthető. 5. táblázat Talajok szilárdsági jellemzőinek tájékoztató meghatározása 1. Homokos jellegű talajok súrlódási szöge Meghatározás a szemeloszlási görbe alapján, kb. közepesen tömör állapotban, Jáky szerint: Talajnem Talaj oszt. D&tl [mm] Vo [t/m

3] 0 ¥>o Görgeteges kavics Homokos-kavics Kavicsos-homok, durva homok I. II. III. 5-20 1 — 5 0,5 — 1,0 1,6 — 2,0 1,4-1,7 1,6 — 1,8 34 — 40 32-34 30—32 Élesszemű finom homok Simafogású finom homok Igen finom homok, homokliszt IV. a IV. b V. 0,1 — 0,2 0,1 — 0,2 0,05 — 0,1 1,6 — 1,8 1,5 — 1,7 1,4-1,6 28 — 30 26 — 28 24-26 A súrlódási szög az iszaptartalom növekedésével csökken. A csökkenés 10%-nál nagyobb iszaptartalom esetében ugyancsak Jáky szerint; ha 8% =0,1 mm-nél kisebb szemcsék súlyszázaléka: 9

3 = 9>

0-0,3(Ä%-10) 2. Kötött talajok nyírószilárdsága vízzel telített állapotban (Csak szerkezet nélküli, „vízálló" talajokra érvényes meghatározás.) a) Szükséges osztályozó jellemzők: — folyási és plasztikus határ: WL és W

v % — telített mintánál (a talajvíz, vagy a szivárgási vonal szintje alatt) a természetes víztartalom: wt % — telítettlen mintánál a természetes hézagtónyezőből (eterm) számított víztartalom (kb. 2,7 t/m

3 fajsúly ós kb. 0,95 telítettség mellett): wt = 35 - eterm — plasztikus index: I

v = WL — Wp% — konzisztencia index: I

0 — ————— Ip b) A tájékoztató nyírószilárdsági jellemzők: Súrlódási szög (Kopácsy): cp = 30° — 0,4G -I

v [%] Egyirányú nyomószilárdság (Jáky): log a

n

y = /

c(l + 0,03-Ip) — 0,7 [t/m

2] Kohézió (Jáky): G = —

:~tgÍ45-yj [t/m

2]