Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

3. szám - Dr. Andrik Péter–dr. Takács Sándor: A rakacai és lázbérci víztározó hatása a tájegység vizeinek egészségügyi bakteriológiai állapotára

Dr. Andrik P.—

Dr. Takács S.: A Rakacai és Lázbérci víztározó Hidrológiai Közlöny 1975. 3. sz. 117 A Rakacai tó levezető csatornája a gát alatt rövid úton a Bódvába érkezik, így a befolyó víz minőségét a tározóéval azonosnak tekinthetjük. Tározó nélkül a Bódvába ömlő Rakaca-patak bakteriológiai indexei a Meszes község alatt mértekhez lenne hasonló, némileg talán romlanának is (a tóparton, ill. a tó helyén korábban mezőgazdasági művelés folyt). A Lázbérci tározó után a Bán-patak bakteriális szennyezettsége fokozatosan emelkedik, de a Sajóba torkollás előtt a bakteriológiai mutatók még mindig sokkal kedvezőbbek, mintha a tározó nem épült volna meg. A Bán- és Csernely-patakok tározó feletti 138,4/ml, ill. 176,0/ml-es coliform számai várhatóan megduplázódnának (Id. a 9. és 10. sz. mintavételi helyek közötti változást a 2. ábrán), feltétlenül nőne a fekáliás szennyezettség és fertőzöttség. A csíraszám és a Clostridium-szám viselkedésére nehéz következtetni. A jelenlegi „kissé szennyezett" minőségű Bán-patak helyett valószínűen „szennyezett' és erősen fertőzött vízfolyás ömlene a Sajóba. Mind a Bódva, mind a Sajó vízminősége a víztározók vizének felvétele után lényegesen megváltozik. A változások iránya követi a tározóból folyó vizek minőségét, äZäZ db hígító vagy terhelő hatást. így a Szalonnánál kedvező minőségű Bódva a Rakacai tó befolyása alatt csak coliform vonatkozásban javul, egyébként romlik, különösen növekszik a fekáliás szennyezettség. Ez érthető is, hiszen a tó vizében csak a coliform szám alacsonyabb, mint a Bódvában a 3. sz. ponton, egyéb mutatók rosszabbak a vízfolyásétól. A Vadna előtt erősen szennyezett Sajó a Bánpatak alatt hígul, az általunk mért összes bakteriológiai paraméter kedvezőbbé válik. Higiénés szempontból különösen a kórokozó baktériumok ritkább előfordulása örvendetes. A befogadók és a víztározókból érkező vízfolyások közötti vízhozambeli különbségek miatt, a befogadók vízminőség-változásában egyéb tényezők is közrejátszanak. A Bódvát tekintve, figyelembe kell venni Szalonna község szennyező anyagait is (a 3. sz. mintavételi pont a falu belterületén volt). A háztartási szennyvizek, hulladékok emelhetik a patak fekáliás szennyezettségét. A Sajó azon szakaszán, ahová a Bán-patak torkollik, nincsennek ipari létesítmények és jelentős szennyvíz-bevezetések, a part mellett csak Vadna község terhelheti a folyót. A természetes tisztulás feltételei adottak, s minden bizonnyal ez is közrejátszik a bakteriológiai mutatók javulásában. összefoglalás Szerzők munkájukban két víztározónak a befogadókra gyakorolt hatását ismertetik. Következtetéseiket e víztározók tápvizein és befogadóin végzett egészsségügyi bakteriológiai vizsgálatok eredményei alapján vonják le. Szerzők megállapítják, hogy a mesterséges víztározókban a tápvizek higiénés bakteriológiai minősége egyértelműen javul. A víztározókból a befogadókba ömlő vizek jelentősen befolyásolják a befogadók vízminőségét. Az erősen szennyezett befogadók hígítása egészségügyi szempontból örvendetes. IRODALOM [1] Felföldy, L. — Karlitzky, K. : A rakacai tó vízminősége. M. Higiónikusok Társ. 1966-os Vándorgyűlésén elhangzott előadások. Bp. 1967. 170—176. (Kézirat) [2] Estók, B. — Kőrffy, L.—

Schiefner, K.: Hidrológiai Közlöny, 50. 325 — 328. (1970). [3] Schiefner, K. — Gregács, M. : Egészségtudomány, 8. 275 — 280. (1964) [4] Andrik, P. : A lázbérci mesterséges ivóvíztározó és felszíni víztisztító mű higiénés célú mikrobiológiai vizsgálatai. Doktori értekezés, Miskolc, 1972. (Kézirat ) [5J Kováts, IS. : Hidrológiai Közlöny, 42. 121 —128. (1962) [6] Ollós, G. : Hidrológiai Közlöny, 50. 199 — 208. (1970) [7] VÍZITERV 16.064 sz. tómadokumentáció. Bp, 1968 .(Kézirat) [8Biró, Zs. — Fázold, Á. : Borsodi Műszaki Élet, 5. 30-32. (1960) [9] Váncsa, A. : Hidrológiai Közlöny, 52. 60—66. (1972). [10] Deák, Zs.— Schiefner, K. : Higiénés mikrobiológiai vizsgálatok a Tiszán és jelentősebb mellékfolyóin. M. Higienikusok Társ. XIX. Vándorgyűlésén elhangzott előadás. Szeged, 1972. [11] Takács, S. — Andrik, P. : Hidrológiai Közlöny, 53. 62-65. (1973). [12] Takács, S. — Andrik, P. Hidrológiai Közlöny, 54. 21 —25. (1974) [13] Andrik, P. — Takács, S. : A Bódva bakteriális szenynyezettsóge az 1971 — 73-as években. Egészségtudomány (Közlés alatt.) [14] Ivóvíz bakteriológiai vizsgálata. MSZ 22901 — 71. [15] Deák, Zs. : Egészségtudomány, 14.342 — 348. (1970) [16] A közegészség-járványügyi állomások bakteriológiai laboratóriumainak egységesített módszerei. OKI, Bp, 1969. (KÉZIRAT) [17] Némedi, L. : Egészségtudomány, 12. 390 — 398. (1968) [18] OFF: Észak-Magyarország vízgazdálkodási keretterve I —

II. OVF, Bp, 1965. 10/L—104. (Kézirat) [19] Karlitzky, K. : Hidrológiai Közlöny, 50. 423 — 427. (1970) [20] Schiefner, K. : Hidrológiai Közlöny, 50. 122—125. (1970) [21] Krempels, T. : Hidrológiai Tájékoztató, 1961. 45 — 46 [22] Szakváry, J. : Vízgazdálkodás, 4. 139—141. (1970) [23] Andrik, P. : Budapesti Közegészségügy, 5. 114—118. (1973) [24] Papp, Sz. : Hidrológiai Közlöny, 41. 188 — 209. (1961) Einfluss der Speicherseen Rakaca und Lázbérc auf den hygienischen bakteriologischen Zustand der Gewässer der Landschaft Dr. Andrik, P. —Dr. Takács, S. Die Verfasser besprechen den von den zwei Speicher-' seen auf die Einzugsgebiete ausgeübten Einfluss. Sie ziehen ihre Schlussfolgerungen aufgrund der Ergebnisse der an den Zuflüssen dieser Speicherseen und an ihren Einzugsgebieten durchgeführten hygienischen bakteriologischen Untersuchungen. Die Verfasser stellen fest, dass die bakteriologischen Verhältenisse der durch Speicherung angesammelten Wasserläufe während der Wasserspeicherung aus hygienischer Sicht günstiger werden. In den künstlichen Seen verringert sich die Coliform-Zahl und die Keimzahl, krankheitserregende Bakterien sind aus den Speichern nicht nachweisbar. Die bakteriologischen Zeiger der unter den Speichern in die Einzugsgebiete gelangenden Wasserläufe sind bedeutend besser, als ohne Einfluss der Speicher. Die Wassergüte des das Wasser der Speicherseen aufnehmenden Bódva-Flusses verändert sich nach den Zuleitungen bedeutend. Die Richtung der Änderungen