Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

3. szám - Dr. Andrik Péter–dr. Takács Sándor: A rakacai és lázbérci víztározó hatása a tájegység vizeinek egészségügyi bakteriológiai állapotára

Hidrológiai Közlöny 1975. 3. sz. 114 A Rakacai és Lázbérci víztározó hatása a tájegység vizeinek egészségügyi bakteriológiai állapotára Dr. ANDRIK PÉTER» és Dr. TAKÁCS SÁNDOR* A völgyzárógátas víztározók elsődleges feladata víztartalékolás és a tározott víz felhasználhatóságának biztosítása. Az állóvizek kedvező öntisztulásának eredményekónt az összegyűjtött víz minősége lényegesen jobb a tápvizekénél, s vízellátási, öntözési, fürdési célokra hasznosítható [1, 2, 3, 4, 5, 6, 7], A tározók árvízcsökkentés és talajvízszint-befolyásolás révén szinte átalakítják a terület hidrográfiai viszonyait. A víztározók emelik a táj szépségét, idegenforgalmi látogatottságát, pihenési és sportigényeket elégíthetnek ki. Gazdaságosságuk esetenként haltenyésztéssel növelhető. A mesterséges tavak az adott tájegységre környezetváltoztató hatásúak és a vízgyűjtő terület szennyező anyagainak koncentrálásával, lebontásával és ásványosításával népgazdasági és közegészségügyi szempontból felbecsülhetetlen értékűek. A kisvízfolyások vízminőségének javítása különösen jelentős olyan vidéken, ahol a befogadó vizek erősen szennyezettek, s további terhelésük akadályozza a vízhasználatot, sőt környezeti ártalmat jelentenek a lakosságnak. Ilyen kiemelt terület Borsod megye, melynek felszíni vizei többségükben szennyezettek és fertőzöttek [8, 9, 10, 11, 12, 13], Korábban megkezdett felszíni vízvizsgálataink [4, 11, 12, 13] folytatásaként arra kerestünk választ, hogy Borsod megye két jelentős víztározója milyen mértékben hat a befogadó Bódva és Sajó vízminőségére, különös tekintettel azokra a jellemző paraméterekre, melyek a víz felhasználhatóságát és higiénés állapotát meghatározzák. E célból végeztünk bakteriológiái vizsgálatokat a Rakacai és Lázbérci tározókon, valamint a tápláló és befogadó vízfolyásokon. Anyag és módszer A víztározókból és a felszíni vízfolyásokból 137 minta 822 egészségügyi bakteriológiai vizsgálatát végeztük el. A merítéssel vett 1 liternyi vízmintákat hűtőtáskában szállítottuk a laboratóriumba és 18 órán belül feldolgoztuk. Felszíni vízvizsgálati szabvány hiányában a coliform számot, 37 °C-os csíraszámot, Clostridiumszámot, faecal coliform és Streptococcus faecalis baktériumok jelenlétét ivóvízvizsgálati módszerekkel [14] határoztuk meg, hígítások alkalmazásával. A coliform szám vizsgálatához membránszűrőt használtunk. Salmonellák kimutatása céljából 800 ml vizet membránszűrővel koncentráltunk, a filtereket Rappaport-dúsítóban tenyésztettük, a dúsítóból szelektív lemeztáptalajokra több napon át kioltottunk [15, 16]. Escherichia coli dyspepsiae törzseket a coliform szám meghatározásával egyidőben izoláltunk [17]. Vizsgálati terület A Bódva baloldali mellékvizének, a Rakacapataknak völgyzárógátas duzzasztásával 1962-ben * Borsod megyei KÖJÁL, Miskolc létesült Rakacai víztározó a Borsodi Regionális Vízellátási rendszer fontos láncszeme. A tározó elsődleges feladata a Bódva kis vízhozamának (0,25—0,50 m

3/sec) minimum 1,9 m

3/ sec-ra való növelése, s ezzel a Bódva alsó szakaszára telepített ipari- és ivóvízművek (Borsodszirák, Boldva, Sajóecseg) nyersvizének biztosítása [13]. A tó levezeti a vízgyűjtő területen keletkező árvizeket. A partmenti üdülőterületen nyaranta a dolgozók ezrei pihennek, fürdenek, horgásznak. A tározó hasznos térfogata 5,2 millió m

3. A völgyzárógát 850 méter hosszú, 7 méter magas. Az átlagos vízmélység 1,5 méter. 1 1 1—

1 ** Salmonella kirenyészett 1. ábra. Coliform szám és csíraszám változása, salmonellák előfordulása a Rakacai tározó térségében Abb. 1. Änderung der Coliform-Zahl und der Keimzahl, Salmonellenvorkommen im Räume des Speichersees Rakaca Fig. 1. Variations in coliform- and germ counts, the occurrence of Salmonellae in the area of the Rakaca reservoir A Rakaca-patak közepes vízhozama 0,55 m

3/sec [18]. 240 km

2-es vízgyűjtő területén 16 kisebb települést találunk, melyek szennyvizei, hulladékai jórészt a patakot terhelik. A víztározóból a Bódvába juttatott vízmennyiség a Bódva vízhozamának függvényében gyakran és tág intervallumok között változik, a minimum 0,20 m

3/sec. A Bódva közepes vízhozama a tó beömlése előtt (Szalonnánál) 6,30 m

3/sec [18]. A Rakacai tó vízviszgálatait az elmúlt évtizedben számosan ismertették [1, 19, 20].