Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

3. szám - Dr. Andrik Péter–dr. Takács Sándor: A rakacai és lázbérci víztározó hatása a tájegység vizeinek egészségügyi bakteriológiai állapotára

Dr. Andrik P.—

Dr. Takács S.: A Rakacai és Lázbérci víztározó Hidrológiai Közlöny 1975. 3. sz. 115 Mintavételi helyeinket az 1. ábrán tüntettük fel: 1, Rakaca-patak Meszes község alatt; 2, Rakacai tó a gát mellett; 3, Bódva, Szalonna belterületén; 4, Bódva, a Rakacai tó befolyása alatt. A Lázbérci ivóvíztározó 1969-ben készült el az ózdi iparvidék ivóvízigényének biztosítására. A tározó a Sajó jobbparti oldalága, a Bán-patak völgyében, Dédestapolcsánytól E Ny-ra terül el [21, 22]. A hasznos tározótérfogat 5,8 millió m

3, a naponta kitermelhető nyersvíz 24.000 m

3. Az ivóvíztározó levezeti a vízgyűjtő terület árvizeit és min. 0,20 m

3/sec vízmennyiséget ad a tó után a Sajó felé tartó Bán-patak medrébe. A mesterséges tó fürdés és vizisportok céljára nem használható. A tavat tápláló Bán- és Csernely-patak együttes közepes vízhozama 0,80 m

3/sec [7]. Vízgyűjtő területükön (218 km

2) 12 település szennyezi vizüket [23]. A tározó alatt továbbfolyó Bán-patakba juttatott vízmennyiség — a minimális vízpótláson kívül — változó. Nyáron, vízminőségi okok miatt gyakori a fenékürítés, tavasszal az árvizi leeresztés. A vízműből a szűrők tisztítása, a műtárgyak karbantartása és túlfolyás következtében kerül víz a patakba. A Bán-patak a tározó után 9 km-re, Vadna térségében éri el a Sajtót. Két, közművesítés nélküli községet érint még, Bánhorvátit és Nagybarcát. Oldalági befolyása a Sajóig nincs. A Bán-patak közepes vízhozama a torkolatnál 0,50 m

3/sec-ra becsülhető, a Sajó közepes vízhozama ugyanitt 21,45 m

3/sec [18]. Mintavételi helyeink a következőek (2. ábra) : 5, Bán-patak a Lázbérci tározó előtt; 6, Csernely-patak a Lázbérci tározó előtt; 7, Lázbérci tározó a gát mellett, felszín alól 20 cm-ről; 8, Tározott nyersvíz a tisztító műben (a tározó 8 méteres szintjéről); 9, Bán-patak a tározó alatt; 10, Bán-patak a Sajóba ömlés előtt; 11, Sajó a Bánpatak felvétele előtt; 12, Sajó a Bán-patak befolyása után. Eredmények 1. Rakacai tározó Az egészségügyi bakteriológiai vizsgálatok eredményeit az 1. táblázatban közöljük. A Rakaca-patak bakteriológiai mutatói a Papp iSz.-féle vízminősítés szerint [24] „tiszta" (coliform szám), ill. „kissé szennyezett" (csíraszám 37 °C-on) felszíni vízről tanúskodnak. A faecal coliform, Streptococcus faecalis és Salmonella baktériumok előfordulása a vízfolyás fekáliás szennyeződését bizonyítja. Az 1. ábrán látható, hogy a patak vize a tározás során bakteriológiai szempontból jelentősen javul. Csökken a coliform és a csíraszám, de a fekál-indikátorok jelzik, hogy a tó parti szennyeződésével is számolni kell. A Clostridium-szám emelkedik a tározóban, kórokozó baktériumok nem mutathatók ki. A Bódvában — a Rakacai tó beömlése felett — a coliform szám magas („szennyezett" felszíni víz), a csíraszám a „tiszta" kategóriába sorolja a patakot [13]. Meglepően csekély a víz fekáliás terhelése, kórokozók e pontról nem tenyésztek ki. A Rakaca-patak torkolata alatt a Bódva coliform száma mintegy harmadára csökken, a csíraszám kissé magasabb lesz. Nő a Clostridium-szám, gyakoribbá válnak a fekál-indikátorok. Egy alkalommal Salmonella agona baktériumot is izoláltunk a Bódvából. 2. Lázbérci tározó Az egészségügyi bakteriológiai vizsgálatok eredményei az 1. táblázatról olvashatók le. Coliform szám alapján mind a Bán-, mind a Csernely-patak „szennyezett", csíraszám alapján „kissé szennyezett" (2. ábra). Gyakori a fekál-indikátorok előfordulása a két tápvízben. A Bán-patak salmonellákkal erősen fertőzött (27,5%), a Csernely-patakban 1 alkalommal találtuk meg e kórokozót. Előbbiből 2 E. coli dyspepsiae törzset is izoláltunk. Bizonyított [4], hogy a Bán- és a Csernely-patak a tározóhoz közeli településeken válik szennyezetté. A Lázbérci tározó bakteriológiai mutatói jóval kedvezőbbek a tápvizekénél. Coliform számot fi37.000/mI Uppony tapolcsóny 0 t 2 3 [km] Csiraszóm [37 C] [20.000/ml] x = Salmonella kitenyészett 2. ábra. Coliform szám és csíraszám változása, salmonellák előfordulása a Lázbérci tározó térségében Abb. 2. Änderung der Goliform-Zahl und der Keimzahl, Salmonellenvorkommen im Räume des Speicltersees Lázbérc Fig. 2. Variations in coliform- and germ counts, the occurrence of Salmonellae in the area of the Lázbérc reservoir