Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

3. szám - Szabó László: Az ivóvíz fluoros kezelése Marosvásárhelyen

Szabó L.: Az ivóvíz fluoros kezelése Hidrológiai Közlöny 1975. 3. sz. 113 A Marosvásárhely-i eredményeket lelkesen üdvözöljük és reméljük, hogy ez is előfogja segíteni, megkönnyíti a hazai egészségügyi szervek helyes állásfoglalásának kialakulását, lehetővé fogja tenni a megoldásra váró Sátoraljaújhelyi, Egri, Gyöngyösi és Baja-i fluorozási igény teljesítését. Dr. DEÁK ZSÜZSÁNNA (OKI) A fluor az életfolyamatok nélkülözhetetlen eleme élettani jelentősége azonban máig sem ismert pontosan. Kórtani jelentősége inkább a fluor-hiány, illetve a fluor-többlet következtében került előtérbe. Különösen érdekes a fluor kapcsolata a legelterjedtebb népbetegségünkkel, a cariesszel (fogszuvasodás). Közel 50 éve figyeltek fel arra, hogy azok az ivóvizek, amelyek aránylag nagymennyiségű fluorid-iont tartalmaznak, viszonylag rezisztenssé teszik a fogakat a cariesszel szemben. A fluor hatása többféle lehet. Az egyik lehetőség az, hogy a fluorid beépül a fogzománcba, amelynek fiziológiásán is egyik alkotórésze. A fluorapatit viszont ellenállóvá teszi a fogat a különböző károsító hatásokkal szemben. Más hatás is elképzelhető. Ismeretes, hogy a fluorid-ion erős méreg, és mint ilyen, erős antiszeptikum. A szájüreg változatos baktériumflórával rendelkezik, amelyek részben a szénhidrátokat bontják tejsavvá, részben az aminosavakat glutaminsavvá. Mindkét sav képes arra, hogy a fogzománcot megtámadja és azt károsítsa. A fluorid-ionok baktericid hatása ezt a folyamatot gátolja. Akárhogy áll a hatásmechanizmus kérdése, annyi kétségtelen, hogy a fluorban gazdagabb, vagy mesterségesen fluorozott ivóvizet fogyasztó lakosság fogazata jelentősen kevesebb kárt szenved a cariestől, mint a fluoridban szegényebb vizet fogyasztó lakosság. A külföldi adatok mellett a hazai vizsgálatok is rámutattak arra, hogy a víz megfelelő fluor tartalma elsősorban a gyermekkori caries megelőzése szempontjából fontos, de a kedvező hatás később is észlelhető. így a 21—59 éves lakosok körében végzett felmérések azt mutatták, hogy a 1Ü0 felnőtt lakosra eső szuvas fogak száma minden életkorban alacsonyabb volt a fluorban dúsabb ivóvizet fogyasztók között, de a fluor védőhatása elsősorban a 30 éven aluliaknál volt döntő jelentőségű. A humán laboratóriumi, klinikai-statisztikai vizsgálatok, valamint az állatkísérletek eredményei alapján ma általánosan elfogadott, hogy a caries megelőzésére 1 mg/l fluorid kívánatos az ivóvízben, de a koncentráció megállapításánál a WHO ajánlása alapján, a táplálkozási és éghajlati viszonyokat feltétlenül figyelembe kell venni. Tartós fogyasztás esetén az ivóvíz fluorid koncentrációja a 2 mg/l-t nem haladhatja meg. E határkoncentráció felett ugyanis, bár a caries előfordulása tovább csökken, fluorid komplex hatása következtében már egészségkárosodás léphet fel. A határkoncentrációhoz közelálló fluoridtartalmú ivóvíz tartós fogyasztása esetén a fluorizis enyhébb tüneteit (barna foltos zománc) észleljük; 5—8 mg/l, vagy annál dúsabb fluoridtartalmú vizek esetén viszont súlyos csontelváltozásokat figyelhetünk meg, amelyek végső soron kóros csonttörésekhez vezethetnek. Extrém magas fluorid értékek a pajzsmirigyártalmak súlyosbodását, vérszegénységet, vesekárosodást is okoznak. A fluorid erős méreg, így a krónikus hatás mellett egyszeri nagyobb mennyiség elfogyasztása akut mérgezési tüneteket vált kis. Általában 100 mg nagyságrendű mennyiség enyhébb toxikus tüneteket (azonnali hányás) okoz, míg 2000 mg-nál nagyobb mennyiségű fluorid már halálhoz vezethet. A caries megelőzése érdekében végzett ivóvíz fluorozás műszaki hiba következtében, a túladagolás miatt hazánkban és külföldön is okozott már tömeges megbetegedést. Az adagoló berendezés meghibásodása, vagy az ivóvíztermelés szünetelése és folyamatos fluor adagolás miatt a fluorid koncentráció 600—900 mg/l-re emelkedett, így a vizet fogyasztók között akut toxikus megbetegedés lépett fel, amely mintegy 24 óra alatt rendeződött. A caries profilaxis ma leghatékonyabbnak látszó eszköze, a fluor adagolás legkönnyebben az ivóvíz dúsítása révén valósítható meg, bár éppen a túladagolás veszélyének elkerülése érdekében a só, a liszt, a tej fluoros dúsítása, fluoros fogkrémek árusítása, a fogak helyi kezelése, vagy nátriumfluorid tabletták alkalmazása is ismeretes. Az utóbb felsoroltak esetében azonban mindig meg van annak lehetősége, hogy betegség (pl. allergia), szokás, vagy más ok miatt a prevenció szempontjából leglényegesebb populáció egy része nem részesül megelőzésben. A napi szükséges vízmennyiség bevitele viszont általános. Az ivóvíz ellenőrzött fluorozása, a túladagolás veszélyének elhárítása érdekében döntő jelentőségű minden olyan törekvés, amely a fluor adagolás technikai megoldásaival foglalkozik. Örömmel üdvözöljük ezért Szabó kollegának a Hidrológiai Közlöny hasábjain megjelenő cikkét. Reméljük, hogy a szomszédaink által elért eredmények buzdítólag fognak hatni az ivóvíz fluoros dúsítása útján történő caries megelőzés hazai megvalósítására és továbbfejlesztésére is. Behandlung (les Trinkwassers mit Fluor in Marosvásárhely Szabó, L. Die Fluorbehandlung des Trinkwassers hat bereits eine mehr als zehnjährige Vergangenheit in Marosvásárhely (Tirgu-Mures). Diese allgemein wirksame Methode zur Verhütung der Zahnkaries wurde auf Anregung einer Ärztegruppe mit dem Zweck eingeführt, dass die hygienischen und technischen Bedingungen der örtlichen Anwendung ausgearbeitet werden sollen. Die sanitären Erfahrungen und die Resultate des ersten Jahrzehnts waren äusserst günstig, obzwar die Versuche nicht ganz glatt verlaufen sind. Einige Einheiten der entwickelten technologischen Fluorier-Verfahren müssen vervollkommnet werden und somit können die technischen Grundbedingungen der allgemeinen Anwendung dieser Methode als gelöst, betrachtet werden.