Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)
3. szám - Máthé Lajos: A villamosenergia-iparág vízgazdálkodása. I.
.104 Hidrológiai Közlöny 1975. 3. sz. Máthé L.: A villamosenergia-iparág 1. táblázat Az ipari vízigények 1960—1985 között TaöA. 1. ripoMbiwAeHHoe eodonompeöAemie 3a ee. 1960—1985 Tabelle 1. Industriewasserbedarje zwischen 1960—1985 1960 1970 1980 1985 'S a o. Megnevezés .0 a a a "a a OS a CO a GO to ,—, CO <5L <2. 1—, © RH áO fi VÖ © fi -C © fi VP CN Üzemi vízszükséglet (országos) 8,7 100 100 17,0 197 100 37,2 431 100 51,0 590 100 ebből frissvíz 4,« 53 53 7,6 87 44 23,2 267 02 21,0 263 41 visszaforgatott víz 4,1 47 47 9,3 110 56 14,0 164 38 21,0 hűtővíz 5,8 67 67 14,3 165 84 29,4 349 81 43,0 502 85 felszíni víz 3,6 41 70 6,5 75 86 21,3 246 92 10,0 240 90 A villamosenergia-iparág vízszükséglete 4,4 51 100 7,0 81 100 25,5 296 100 ebből frissvíz 2,8 32 61 5,0 58 66 18,1 209 78 15,0 174 30 visszaforgatott víz 2,5 29 56 4,0 46 57 10,5 121 41 15,0 hűtővíz 4,2 49 96 6,7 78 96 24,2 281 95 Számításaink a valószínű, távlati A villamosenergia-iparág üzemi vízszükségerőmüépUési urogram alapján lete 22,7 263 100 40,2 466 100 erőmüépUési urogram alapján ebből visszaforgatás .... 10,1 117 44 20,3 236 50 frissvízigény 12,6 146 19,9 230 A villamosenergia-iparág fajlagos frissvízigénye [ezer m 3/GWh] . . 134 126 156 157 az összes üzemelő beépített teljesítőképességből frissvízhűtéses [%] 50 56 67 76 a beépített teljesítőképesség növekedésének indexe az előző vizsgált évhez képest — 2,0 2,4 1,3 a vízigények növekedésének indexe az 2,0 2,4 előző vizsgált évhez képest -— 1,8 2,4 1,6 az eltelt időszak alatti új belépésekből 2,4 frissvízhfltéses [ % ] 62 75 55 oka az MVMT hőerőműveiben a hatvanas években bevezetett, s ma már valóban annak nevezhető vízgazdálkodás, amelynek kezdeti, igen jelentős eredményei a távlatban ilyen mértékben — természetesen — nem fokozhatok. A Magyar Villamos Művek Tröszt hőerőműveinek iparivíz-gazdálkodása 1965—1972 között A tröszti vízgazdálkodás fejlődése A Magyar Villamos Művek Tröszt (MVMT) kezelésében levő hőerőművekben az intenzív tröszti vízgazdálkodás már az ötvenes évek második felében megindult, de az első néhány évben központilag csupán a jelentősebb, nagyobb vízigényű, illetve az újonnan épülő hőerőművek egyedi vízgazdálkodásának vizsgálatára kerülhetett sor. Kísérletet tettünk ugyan 1958-ban átfogó tröszti adatgyűjtésre is, a beérkezett adatok azonban — részben a fogalmak nem megfelelő értelmezése miatt — annyira heterogének voltak, hogy azokból egységes képet alkotni nem lehetett. Az üzemi vízgazdálkodás megszilárdulása — amelyre nem utolsó sorban a vízhiány és a vízbeszerzés emelkedő költségei késztették az erőműveket —, majd 1963 elején az üzemi vízgazdálkodási felelősök (hidrotechnológusok) kijelölése, a fogalmak pontos meghatározása és köztudatba vitele stb. reményt keltett eredményes, összesíthető és egységesíthető adatgyűjtésre is. Az OVF által 1966 tavaszán indított 1965. évre vonatkozó adatfelmérés, majd ennek kiértékelése rámutatott ugyan néhány hiányosságra, de már lehetőséget adott áttekinthető kép alkotására. 1964-ben az Országos Vízügyi Főigazgatóság megindította Ipari vízgazdálkodás c. kiadványsorozatának munkálatait, majd 1966-ban megjelentette ennek 2. kötetét, az e cikk szerzője által összeállított, Villamosenergia-ipari üzemek vízgazdálkodásának műszaki és gazdasági irányelvei c. kiadványt, amely minden erőműhöz eljutott. 1968-ban a NIM a tárca vízgazdálkodási adatainak felmérésével megbízta a Bányászati Kutató Intézetet. A BKI-vel együttműködve s az addigi tapasztalatok alapján az adatgyűjtés hiányosságait fokozatosan felszámolva, 1968-tól kezdődően évente rendszeres adatfelmérést végzünk, amelyek — különösen 1971 óta — minden tekintetben alkalmasak mind az egyes hőerőművek, mind pedig a tröszt vízgazdálkodásának általános áttekintésére, az esetleges egyedi hiányosságok feltárására, a további teendők kijelölésére, nem csekély eredményként annak, hogy az 1970. július 1-én hatályba lépett Villamosművek üzemi szabályzata XI. fejezete meghatározta az üzemi vízgazdálkodás feladatait, kijelölte és részletezte az üzemi vízgazdálkodási felelősök tevékenységét, és kötelezővé tette az előírások betartását. Hőerőműveink vízgazdálkodása Az említett adatgyűjtések kiértékelt eredményeit, valamint a vízgazdálkodásunkat befolyásoló tröszti műszaki jellemzőket a 2. táblázatban, szemléltetően pedig az 1: ábrán foglaltuk öszsze. A táblázathoz és az ábrához az alábbi magyarázatokat fűzzük:
