Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

3. szám - Máthé Lajos: A villamosenergia-iparág vízgazdálkodása. I.

Máthé L.: A villamosenergia-iparág Hidrológiai Közlöny 1975. 3. sz. 105 2. táblázat Az MVMT-h6erőművek jellemző termelési és iparivíz-gazdálkodási adatai Taßji. 2. XapaKmepubie damme TSC no Bbipaßomxe 3Hepeuu u no eodonompeöAemuo Tabelle 2. Charakteristische industriewasserwirtschaftliche und Produktionsdaten der Wärmekraftwerke der Verbundgesellschaft MVMT Sorszám Megnevezés Mértékegység 1905 1908 1909 1970 1971 1972 I. Természetes egységekben 1 Az összes hőből (100%) 77,3 77,5 1.1 villamosenergia-termelésre 0/ /o 86,9 84,3 84,2 78,7 77,3 77,5 1.2 hőértékesítésre o/ /o 13,1 15,7 15,8 21,3 22,7 22,5 2 Termelt villamos energia GWh 9947 11 998 12 858 13 380 13 900 15 211 FrissvizhOtéses erőművek részvétele a villamosenergia-termelésben % 57,1 04,4 09,3 00,8 02,8 59,1 4 Értékesített hő Tcal 3087 5 578 0 085 7 470 8 204 8 890 5 FrissvizhOtéses erőmfivek részvétele a hőértékesitésben % 38 43 40,2 40,0 47 45,2 0 Erőművek ösezes ipari friss vízigénye 10« m

3/év 1270 1 398 1 399 1 402 1 421 1 480 7 Erőmfivek fajlagos frissvízigénye m'/MWh 128 110 109 105 102 97 8 Erőmfivek vízkibocsátása 10« m

3/év 1211 1 283 1 272 1 273 1 290 1 347 9 Vízkibocsátás az összes ipari vízigényből .... o/ 95,5 92 91 90,0 91 91 10 10« m

3/év 59 115 127 129 130 133 11 Fajlagos vlzelhasznáiás m

3/M Wh 6 9,0 9,9 9,7 9,4 8,7 II. 1965-höz viszonyítva (1905 = 100) 1 Az összes hőből (100%) 89,1 1.1 villamosenergia-termelésre 100 97 97 90,2 89 89,1 1.2 hőértékesítésre 100 120 120 109,8 111 110,9 2 Termelt villamos energia 100 121 129 135 140 153 3 Frissvízhfitéses erőmfivek részvétele a villamosenergia-termelésben 100 112 121 117 110 103 4 Értékesített hő 100 150 181 202 223 240 5 Frissvízhfitéses erőmfivek részvétele a hőértékesítésben 100 110 122 123 124 119 6 Erőművek összes ipari vízigénye 100 110 110,1 110,5 112 115,7 7 Erőmfivek fajlagos vízigénye 100 92,3 85,3 82 79,5 75,8 8 Erőművek vízkiboesátása 100 100 105 105 100,8 111 9 Vízkibocs&tás az összes ipari vízigényből .... 100 90,2 95,3 95 95,3 95,3 10 Vízelhasználás 100 195 215 219 221 225 11 Fajlagos vízelhasználás 100 100 105 102 157 145 III. Növekedés az előző vizsgált évhez képest (Előző év = 100) 1 Az összes hőből (100%) 100,2 1.1 villamosenergia-termelésre [%] 97 99,9 93,5 98,1 100,2 1.2 hőértékesítésre r%] 120 100,7 135 106,7 99,1 2 Termelt villamos energia [GWh] 121 107,2 104 104 109,8 3 Frissvízhfitéses erőművek részvétele [GWh] a villamosenergia-termelésben [%] 112 107,7 90,4 94,1 94,2 4 Értékesített hő [Tcal] 150 119,8 112 110,6 107,3 5 Frissvízhfitéses erőmfivek részvétele [Tcal] a hőértékesítésben [%) . 110 107,3 101 100,9 90,2 6 Erőmfivek összes ipari vízigénye [10* m

3/év] 110 100,1 100,4 101,2 104 7 Erőmfivek fajlagos vízigénye [m

3/MWh] 92,3 94 90,3 97 95,1 8 Erőmfivek vízkibocsátása [10* m

a/év] 100 99,2 100 101,2 104,1 9 Vízkibocsátás az összes ipari vízből [%] 90,2 98,9 99,0 100,3 100 10 Vízelhasználás [10* m

3/év] 195 110,2 100,8 100,8 102,3 11 Fajlagos vízelhasználás [m

3/MWh] 100 103 98 90,8 92,5 — I. alatt természetes egységekben, II. alatt a bázisévhez viszonyítva (1965 = 100) százalékban közöljük az adatokat. A III. alatti rész az adatoknak az előző vizsgált évhez (tehát 1968ban 1965-höz, 1969-ben 1968-hoz stb.) képest százalékban mutatja az adatváltozást (ezt grafikusan már nem ábrázoltuk); — az előbb már említettek miatt 1966-ra és 1967-re nincsenek adataink. Az I. ábrán az éveket ugyan bejelöltük (a változás többi évhez viszonyított trendjének helyes szemléltetése érdekében), az adatok hiányában behúzott egyenes vonalak azonban három év változásainak együttes trendjét mutatják. (Ugyanez vonatkozik a 2. táblázat III. alatti adataira is); — a vizsgálatba csak az ipari vízgazdálkodást vontuk be, függetlenül attól, hogy e célra ipari vagy ivóvíz minőségű vizet használtak-e fel. Erőműveink kommunális ivóvízfogyasztása ugyanis semmiben sem tér el más, hasonló üzemek (kohászat, gépgyárak stb. — ún. feketeüzemek) ivó vízfogyasztásától, és így ez iparágunkra nem jellemző; — az összes ipari vízigényben a hőszolgáltatást is figyelembe vettük, tehát a fogyasztók részére átadott gőz, illetve forróvíz és a vissza nem kapott kondenzvíz is benne van. Kiemeltük belőle azonban azokat a vízmennyiségeket, amelyeket a hőerőmű felhasználás nélkül továbbad, s amelyek esetében csupán nyers- vagy minőségi vizet szolgáltató (és nem hőszolgáltató) szerepet tölt be; — frissvízhűtéses erőműként kezeltük vízgazdálkodási szempontból az egyébként hűtőtóval rendelkező Oroszlányi és Bánhidai hőerőműveket, mert hűtőtavukon keresztülfolyik a hűtőtavat tápláló vízfolyás. Nem soroltuk ide azonban az ugyancsak hűtőtavas Mátravidéki hőerőművet, mert a hűtőtavát tápláló Zagyvából szivatytyúteleppel és csak annyi vizet kell kiemelnie hűtőtavába, amennyi annak vízpótlásához (természetes és mesterséges párolgás, elszivárgás, egyéb belső ipari vízhasználatra kiemelt víz pót-