Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
2. szám - Bozóky-Szeszich Károly–dr. Winter János: Talajvízjárások matematikai-statisztikai jellemzése és az előrejelzés
Bozóky-Szeszich K.— Dr. Winter J.: Talajvízjárások Hidrológiai Közlöny 1974. 2. sz. 77 hónap csapadéka játszik szerejtet, más hónapok csapadékától a vízállás gyakorlatilag független. 3 kutat megvizsgálva csak 2—2 hónapnál tér el a korrelációs tényező szignifikánsan nullától: a 360-as kútnál I. és IX. a 412-es kútnál T. és VI. a 453-as kútnál VI. és VIII. vagyis egy téli (I), egy nyár eleji, (VI) és egy nyár végi—ősz eleji (VIII—IX) hónap. A vizsgált kutak esetében az említett 2—2 hónap adta a nullától szignifikánsan eltérő keresztkorrelációs tényezők 70—80%-át. 4.2 Kapcsolat a hőmérséklettel A talajvíz és hőmérséklet közötti keresztkorrelációs tényezők előző pont szerinti értékelésére a 7. ábrát mutatjuk be. Megállapíthatjuk, hogy valamely hónap talajvízállásának kialakulásában csak néhány hónap havi középhőmérséklete játszik szerepet. 2 kút esetében az alábbi hónapok adják a legnagyobb korrelációs tényezőket: a 412-es kútnál .. I. V. VIII. a 453-as kútnál . . XII— I. V. VIII.—IX. vagyis kutanként 3 hónap vagy hónappár adja a nullától szignifikánsan eltérő keresztkorrelációs tényezők 70—80%-át. A talajvízállás kialakulásában egy téli (XII—I), egy tavaszi (V) és egy nyárvégi—ősz eleji (VIII—IX) hónap hőmérsékletének van a legnagyobb hatása. 4.3 Előrejelzés Összehasonlítva az előző két pont eredményeit, a csapadékkal és hőmérséklettel való kapcsolatnál csaknem azonos hónapok korrelációs tényezői ugranak ki. Az előrejelzésben célszerű ezen hónapokat számításba venni. A néhány hónapra elvégzett vizsgálat szerint az előrejelzés pontossága így tovább javul. Végleges következtetést csak bővebb vizsgálat után szándékozunk levonni. 5. Összefoglalás A Tiszántúli zavartalan talajvízkutak vízállásának valószínűségi jellemzésére legjobban a Normál eloszlásfüggvény felel meg. Ennek paraméterei az év folyamán periodikusan változnak, a szórás a tél végi, a középérték a tavaszi hónapokban tetőzik. Keresztkorrelációs vizsgálatokkal kiválaszthatók azon csapadék és hőmérséklet értékek, amelyekből jó előrejelzés várható. Mivel a talajvízállás valószínűségének autokorrelációja igen nagy, előrejelzésünk megbízhatóbb lesz, ha egy megelőző talaj vízállás helyett annak valószínűségéből indulunk ki. JEM AGYAR Ál AT: 7. ábra. H ő mérséklet-talajvíz keresztkorreláció A havonta elvégzett vizsgálatok szerint csak bizonyos hónapok hőmérséklete és csapadéka befolyásolja a talajvízállás kialakulását. A megvizsgált néhány kút esetében csaknem azonos eredményt kaptunk, sőt a csapadék és hőmérséklet kiugró korrelációs tényezői csaknem ugyanabban a hónapban vannak. Az előrejelzéshez az előbbi analízis szerint kiválasztott hónapok csapadékát és hőmérsékletét kell csak felhasználni. Egyes esetekben célszerűnek mutatkozott hónappárok figyelembevétele. IRODALOM [1] Bogárdi./.: Várható tavaszi maximális havi közepes talajvízállás előrejelzése az Alföldön. Hidrológiai Közlöny, 1953. 11—12. sz. [2] Csorna J .-né: Különböző valószínűségű talajvízállások meghatározása. Vízügyi Közlemények, 1968. 2. sz. [3] Németh E.: Hidrológia és Hidrometria. Tanköni/vkiadó, 1954. [4] Rétháti L.: A talajvíz évi menetgörbéjének sajátosságai. Hidrológiai Közlöny, 1965. 6. sz. [6] Rétháti L.: A talaj vízjárást befolyásoló természetes ós mesterséges tényezők változásának vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 1965. 12. sz. [6] TI bell K.: A talaj vízállás előrejelzése. VITUKI beszámoló, 1955. [7] V. Nagy I.: Hidrológia I— III. Tankönyvkiadó, 1967. [8] VITUKI jelentés: A talajvízszint alakulása és a talajvízjárás törvényszerűségeinek kutatása. [9] Winter J.: Talaj vízjárások valószínűségi jellemzése. Hidrológiai Közlöny, 1969. 12. sz.
