Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

2. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Dr. V. Nagy I.: Hidrológiai vízkészletgazdálkodási kutató munkák Hidrológiai Közlöny 1974. 2. sz. 73 újabb (matematikai, gépi számítási) eljárások el­sajátításával járó nehézségekkel szembeni ide­genkedés is fékezte a fejlődést. Az MSZMP Tudománypolitikai Irányelveiben jelentős hangsúlyt kapott a területi kutatóbázis fejlesztésének szükségessége, hangsúlyozva az ön­álló kutatóintézményekkel való munkamegosztás fontosságát. A vízügy területén ebben a vonatko­zásban igen lényeges eredménynek tekintendő az, hogy az elmúlt években a területi vízügyi szervek­nél, a vízügyi igazgatóságoknál a kutatási tevé­kenység jelentős fejlődésének lehettünk tanúi. En­nek a fejlődésnek az országos szakmai közvélemény figyelmét felkeltő jó példája volt a Pécsett és Baján megrendezett hidrológiai ankét illetve ezek szerves folytatásaként megnyitásra kerülő székesfehérvári ankét. A vízügyi igazgatóságok területén elvégzett kutatási munkákra jellemző a viszonylag gyors eredmény, a rövid bevezetési idő és a jelentős gazdasági megtérülés: mivel a területen felmerülő s a helyszínen megoldott problémák állnak mindig legközelebb az időszerű műszaki és gazdasági szük­ségletekhez, s azok megoldása a célfeladatra szer­vezett munkacsoportok révén minimális anyagi ráfordítással is lehetséges. Olyan hatékony területi kutatóbázis kifejlesztésének lehetősége áll tehát előttünk, amely az egységes, hosszú távú vízgaz­dálkodási politika rendszerébe szervesen bele­illeszkedve, a helyi körzetek legújabb fejlődési igényeinek ismeretében, azokra rugalmasan rea­gálva, igen sok a gyorsan realizálható eredményhez juttathatja a népgazdaságot. Ezzel a felismeréssel magyarázható az 0 VII Kollégiumának a tudomá­nyos kutatások helyzetével kapcsolatban 1971-ben elfogadott határozata is, amely a kutatás széles körű decentralizálása s emellett az ágazati szintű egy­öntetű irányítás, s koordinálás megvalósítása mel­lett foglalt állást. Ma már nyilvánvaló ugyanis, hogy a tudományos kutatásnak túlzottan egy központi intézményre való koncentrálása monopolhelyzetek kialakulásához ve­zet, ami nem kedvező a tudományos iskolák kiala­kulása, a tudományos versenyzés szempontjából, s egy ilyen helyzet akaratlanul is a kutatás egy­oldalúvá válásához és a fejlődés megrekedéséhez vezet. Közvetlen jövőbeni feladatainkat tekintve a korszerű kutatási módszerek bevezetése terén első­sorban a szemlélet és az irányítási módszerek meg­javítására van szükség. Kiemelt támogatást és fejlesztést elsősorban a következő kutatási irányok igényelnek: — a vízhasználati igények számbavételére s előre­jelzésére vonatkozó módszerek kidolgozása; a hasz­nosítható vízkészletet figyelembevevő optimalizá­lási eljárások kidolgozása, — az árvízvédelem hidrológiai alapjainak fejlesz­tése, a védőművek védőképességének feltárása műszaki-gazdasági szempontok figyelembe vételé­vel, — az emberi környezet védelmével kapcsolatos kutatások, — a műszerezettség javítása mellett az irányí­tástechnika széles körű bevezetésére irányuló ku­tatások elvégzése az árvízvédelem, belvízvédelem, öntözés, vízpótlás stb. területein, — az elektronikus gépi számítás módszereinek széles körű bevezetése a kutatás, oktatás, és gya­korlat vonalán egyaránt, —- a vízgazdálkodási-hidrometeorológiai kuta­tási, gyakorlati tevékenység fokozása központi és területi vonatkozásban, — az igénybevehető felszínalatti vízkészlet fel­tárására és a helyi regionális vízellátó rendszerek­ben való felhasználások lehetőségeire vonatkozó vizsgálatok. Jelenlegi ankétunk természetesen nem tekintheti feladatának a felsorolt országos jelentőségű kér­dések megoldását, azonban a benyújtott tanulmá­nyokban egyértelműen kifejezésre jut az a törek­vés, hogy az általános jelentőségű és a kutatási szemléletet jelentősen fejlesztő témakörök kidol­gozása mellett új lehetőségeket tárjanak fel a helyi szükségletek által megalapozott kutatási feladatok megoldásában is. Egyesületi és ntííszaki hírek Rovatvezető: Dr. VÁGÁS ISTVÁN A Magyar Hidrológiai Társaság Nyíregyházi Csoportjának, valamint a Társaság Szennyvíz Szakosztályának 1973. június 27-1 közös nyíregyházi ankétja A Nyíregyházi Csoport, valamint a Szennyvíz Szak­osztály közös ankétjára abból az alkalomból került sor, hogy a Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság megrende­lésére a MÉLYÉPTEEV elkészítette Szabolcs-Szatmár megye szennyvízelhelyezésének tanulmányát. A tanulmány megvitatására hívták össze a Csoport, valamint a Szak­osztály együttes ankétját. Dr. Szeifert Gyula elnöki megnyitójában ismertette és méltatta a tanulmány elkészülésének jelentőségét, arra való tekintettel is, hogy Szabolcs-Szatmár megye az egyetlen a megyék sorában, amely vízellátási ós csator­názási távlati tanulmánnyal rendelkezik. Iván György, a Vízügyi Igazgatóság Vízminőségi Kel­ügyeletének vezetője előadásában ismertette a Vízügyi Igazgatóság működési területének szennyvízelhelyezési kérdéseit. Ismetette a vízfolyások vízgyűjtő területének bontásában elsősorban a nagyobb és jelentősebb telepü­lések, ipartelepek ós kommunális létesítmények szenny­víztisztítási problémáit. (Folytatás a 86. oldalonJ

Next

/
Thumbnails
Contents