Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

2. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Dr. V. Nagy I.: Hidrológiai vízkészletgazdálkodási kutató munkák Hidrológiai Közlöny 1974. 2. sz. 73 újabb (matematikai, gépi számítási) eljárások elsajátításával járó nehézségekkel szembeni idegenkedés is fékezte a fejlődést. Az MSZMP Tudománypolitikai Irányelveiben jelentős hangsúlyt kapott a területi kutatóbázis fejlesztésének szükségessége, hangsúlyozva az önálló kutatóintézményekkel való munkamegosztás fontosságát. A vízügy területén ebben a vonatkozásban igen lényeges eredménynek tekintendő az, hogy az elmúlt években a területi vízügyi szerveknél, a vízügyi igazgatóságoknál a kutatási tevékenység jelentős fejlődésének lehettünk tanúi. Ennek a fejlődésnek az országos szakmai közvélemény figyelmét felkeltő jó példája volt a Pécsett és Baján megrendezett hidrológiai ankét illetve ezek szerves folytatásaként megnyitásra kerülő székesfehérvári ankét. A vízügyi igazgatóságok területén elvégzett kutatási munkákra jellemző a viszonylag gyors eredmény, a rövid bevezetési idő és a jelentős gazdasági megtérülés: mivel a területen felmerülő s a helyszínen megoldott problémák állnak mindig legközelebb az időszerű műszaki és gazdasági szükségletekhez, s azok megoldása a célfeladatra szervezett munkacsoportok révén minimális anyagi ráfordítással is lehetséges. Olyan hatékony területi kutatóbázis kifejlesztésének lehetősége áll tehát előttünk, amely az egységes, hosszú távú vízgazdálkodási politika rendszerébe szervesen beleilleszkedve, a helyi körzetek legújabb fejlődési igényeinek ismeretében, azokra rugalmasan reagálva, igen sok a gyorsan realizálható eredményhez juttathatja a népgazdaságot. Ezzel a felismeréssel magyarázható az 0 VII Kollégiumának a tudományos kutatások helyzetével kapcsolatban 1971-ben elfogadott határozata is, amely a kutatás széles körű decentralizálása s emellett az ágazati szintű egyöntetű irányítás, s koordinálás megvalósítása mellett foglalt állást. Ma már nyilvánvaló ugyanis, hogy a tudományos kutatásnak túlzottan egy központi intézményre való koncentrálása monopolhelyzetek kialakulásához vezet, ami nem kedvező a tudományos iskolák kialakulása, a tudományos versenyzés szempontjából, s egy ilyen helyzet akaratlanul is a kutatás egyoldalúvá válásához és a fejlődés megrekedéséhez vezet. Közvetlen jövőbeni feladatainkat tekintve a korszerű kutatási módszerek bevezetése terén elsősorban a szemlélet és az irányítási módszerek megjavítására van szükség. Kiemelt támogatást és fejlesztést elsősorban a következő kutatási irányok igényelnek: — a vízhasználati igények számbavételére s előrejelzésére vonatkozó módszerek kidolgozása; a hasznosítható vízkészletet figyelembevevő optimalizálási eljárások kidolgozása, — az árvízvédelem hidrológiai alapjainak fejlesztése, a védőművek védőképességének feltárása műszaki-gazdasági szempontok figyelembe vételével, — az emberi környezet védelmével kapcsolatos kutatások, — a műszerezettség javítása mellett az irányítástechnika széles körű bevezetésére irányuló kutatások elvégzése az árvízvédelem, belvízvédelem, öntözés, vízpótlás stb. területein, — az elektronikus gépi számítás módszereinek széles körű bevezetése a kutatás, oktatás, és gyakorlat vonalán egyaránt, —- a vízgazdálkodási-hidrometeorológiai kutatási, gyakorlati tevékenység fokozása központi és területi vonatkozásban, — az igénybevehető felszínalatti vízkészlet feltárására és a helyi regionális vízellátó rendszerekben való felhasználások lehetőségeire vonatkozó vizsgálatok. Jelenlegi ankétunk természetesen nem tekintheti feladatának a felsorolt országos jelentőségű kérdések megoldását, azonban a benyújtott tanulmányokban egyértelműen kifejezésre jut az a törekvés, hogy az általános jelentőségű és a kutatási szemléletet jelentősen fejlesztő témakörök kidolgozása mellett új lehetőségeket tárjanak fel a helyi szükségletek által megalapozott kutatási feladatok megoldásában is. Egyesületi és ntííszaki hírek Rovatvezető: Dr. VÁGÁS ISTVÁN A Magyar Hidrológiai Társaság Nyíregyházi Csoportjának, valamint a Társaság Szennyvíz Szakosztályának 1973. június 27-1 közös nyíregyházi ankétja A Nyíregyházi Csoport, valamint a Szennyvíz Szakosztály közös ankétjára abból az alkalomból került sor, hogy a Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság megrendelésére a MÉLYÉPTEEV elkészítette Szabolcs-Szatmár megye szennyvízelhelyezésének tanulmányát. A tanulmány megvitatására hívták össze a Csoport, valamint a Szakosztály együttes ankétját. Dr. Szeifert Gyula elnöki megnyitójában ismertette és méltatta a tanulmány elkészülésének jelentőségét, arra való tekintettel is, hogy Szabolcs-Szatmár megye az egyetlen a megyék sorában, amely vízellátási ós csatornázási távlati tanulmánnyal rendelkezik. Iván György, a Vízügyi Igazgatóság Vízminőségi Kelügyeletének vezetője előadásában ismertette a Vízügyi Igazgatóság működési területének szennyvízelhelyezési kérdéseit. Ismetette a vízfolyások vízgyűjtő területének bontásában elsősorban a nagyobb és jelentősebb települések, ipartelepek ós kommunális létesítmények szennyvíztisztítási problémáit. (Folytatás a 86. oldalonJ