Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

2. szám - Dr. Kozák Imre: Öntözési alapadatok és meghatározásuk

68 Hidrológiai Közlöny 1974. 2. sz. Dr. Kozák 1.: Öntözési alapadatok Az összefüggés a csapadékvízre és öntözővízre egyaránt érvényes. Jelen munkáinknál természetesen elsősoiban az öntözővízadag meghatározásra értelmezzük. Az öntözési fordidó Az öntözővíz növényközpontú meghatározásával arra kaptunk választ, hogy a kijelölt időszakban mennyi vizet kellene mesterséges úton a táblára juttatni. A következő lépésben viszont azt kell megállapítanunk, hogy a kiszámított öntözővíz szükséglet belefér-e az öntözendő talaj megüresedett hézagterébe. Ennél a munkánál úgy járunk el, hogy a számításba vett talajréteg nedvesség hiányát összevetjük az öntözővíz mennyiséggel. Középkötött talajnál pl. a hasznosítható vízkapacitás 50%-át tekintjük súlygyarapodásra felhasználható víznek, ami megközelítően 1 mm/cm értéknek felel meg. Rendezett viszonyok között ennyi lesz az öntözéssel elhelyezhető vízmennyiség. Pl. 60 cm-es talajréteget figyelembevéve 60 mm lehet a kiadható vízadag. Amennyiben a súlygyarapodásból számított öntözővíz-szükséglet ezen az értéken belül van, vagy egyenlő vele, az öntözővíz értékét véglegesnek tekintjük. Előfordul azonban olyan eset is, hogy a számított - öntözővízszükséglet többnek adódik, mint amennyi 'víz az adott talajrétegben elhelyezhető. Ilyen esetben az öntözővíz adagot a talajtani viszonyok határozzák meg, vagyis csak a megüresedett hézagtérfogatnak megfelelő mennyiség adható ki. Az öntözővíz-szükségletből fennmaradó részt vagy pár nap múlva úgynevezett „ráöntözéssel" kiadjuk, vagy a vízszükséglet számításnál figyelembe vett időszakot a kiadott vízmennyiségnek megfelelően korrigáljuk. Ez az utóbbi módosítás viszont az öntözési forduló megrövidítését jelenti, és munkaszervezési nehézségekkel járhat. Láthatjuk, hogy az öntözési forduló, a tervezett teljes öntözővízadag és a tervezett egy napi öntözővízmennyiség függvénye. Vagyis: T

for

d = -~, (2) On ahol: Tford az öntözési forduló ideje [na])]; Ö

a a tervezett öntözővízadag a vizsgálati időszakra [m

3 vagy ha mm]; Ön az egy napra tervezett öntözővíz mennyiség [m

3 vagy hamm]. A vízadagolás időtartama és fajlagos vízhozama Az öntözővízadagot a kijelölt táblára ill. az öntözés helyére kell juttatni. Ehhez a feladathoz kapcsolódik a vízadagolás időtartamának és vízhozamának jó meghatározása is. A vízadagolás időtartamára vonatkozóan a különböző szakkönyvek többféle tapasztalati adatot tartalmaznak. A vízszállítás vízhozamára pedig a szakirodalom (Oroszlány 1965) olyan „megfigyeléseket" említ, amelyek szerint az öntözött terület vízhasználata az öntözési idény átlagában 0,3—0,5 [liter/mp • ha] fajlagos öntözővíz sugárral kielégíthető lenne. A tervezői gyakorlat bizonyos feladatok megvalósításánál a vízadagolás időtartamát és a vízadagoláshoz tartozó fajlagos vízsugarat egyaránt az említett szakirodalmakból veszi át, és ígv ezeket adottnak tekinti. Más tervezési feladatok elkészítésénél viszont csak a vízadagolás időtartamát veszik adottnak, és az adagolás fajlagos vízsugarát az egységnyi terület öntözővíznormájából képezik. Kutatásaink során a vízadagolás időtartamát a vízfogyás időtartamának egy bizonyos részéhez kötjük, az adagolás fajlagos vízhozamát pedig az eddig meghatározott adatokkal egyenletbe foglalva, azt mint ismeretlent az egyenletből kifejezzük. A vízelőkészítés időtartama az adott talaj hasznosítható vízkapacitás 50 és 70%-a közötti értéknek megfelelő vízmennyiség [D b2o%] elfogyási idejéből határozható meg. Ugyanis a hasznos víz 70%-ra való lecsökkenésekor az adott terület (pl. 1 ha) egyik sarkán meg kell kezdeni az öntözést, és mire a hasznosítható víztartalom — a terület még öntözetlen részén — 50%-ra lecsökkenne, az öntözéssel az adott területen teljesen végig kell haladni. Az előzőek szerint vízelőkészítés időtartamának matematikai képlete: ahol: Te a vízadagolás időtartama [óra]; T)V20% a hasznosítható vízkapacitás 20%-a [m

3 vagy hamm]; Önapi egy napi öntözővíz szükséglet [m

3 vagy hamm]. Az elmondottakat szemléltetve: pl. agyagos vályogtalajnál —100 cm-es réteget figyelembe véve, a hasznosítható vízkapacitás 50 és 70%-a közötti tartományban levő, azaz 20%-nak megfelelő hasznosítható vízmennyiség — megközelítően 20 mm. Ez a mennyiség 5 mm-es napi fogyasztás esetén, még 4 napig, azaz (4X24) 96 óráig lesz elegendő. Ez a 96 órás időtartam lesz az adagolási idő, vagyis ennyi időtartam alatt kell kiadni a következő időszakra előkészítendő összes vízmennyiséget, ennyi idő alatt kell eljutni a táblán az első szórófejállástól az utolsó szórófej állásig. Ennyi keretidő alatt kell a vízadagolást elvégezni, ha a növény ,,termelővízszükségletét" a tábla minden részén megfelelő szinten (az 1 m-es talajrétegben DV50% felett) akarjuk tartani. Az ismert adatokból, az említett összefüggéssel most már meghatározható az öntözés, pontosabban a vízadagolás fajlagos vízhozama. A vízfogyasztási és a vízadagolási adatpárok összefüggése könnyen belátható függvény-kapcsolat, amely szerint az adott gazdasági táblára értelmezve „anyiszor nagyobb a vízfogvás ideje a vízadagolás idejénél, ahányszor kisebb a vízfogyás vízhozama a vízadagolás vízhozamánál". Tehát a tényezők fordítottan arányosak. Vagyis úgy aránylik a vízfogyás időtartama a vízadagolás időtartamához, mint a vízadagolás vízhozama aránylik a vízfogvás vízhozamához. E gondolatmenet matematikai formulája a következő: T

f:T

e = q

evq

f, (4) ahol: Tf a vízfogyás ideje (sec); Te a vízelőkészítés ideje (sec); qe a vízelőkészítés fajlagos vízhozama [liter/ /sec-ha]; <7/ a vízfogyasztás fajlagos vízhozama [liter/ /sec - ha].