Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

2. szám - Könyvismertetés

Schmidt A. —Simor J. —Dr. Uherkovich G.: Dunai szennyvízhullám Hidrológiai Közlöny 1974. 2. sz. 61 [2] Hanzlikova, G.: Saprobiologische Charakteristik der Fliessgewässer des Bodrog-Einzugsgebietes auf der Basis von Bioseston und Aufwuchsanalysen. Techno­logie vody (Praha), 6: 171—225, 1962." [3] Harrach, W.: Vízszennyezés a Dunán. Hidrologiai Közlöny 52 (11): 498, 1972. [4] Szebellédy, Lászlóné (szerk.): Egységes vízvizsgálati módszerek. Kémiai módszerek. I— II. VJTUKI, Budapest, 1970. [5] Uherkovich, G.: Zur Chlorococcalen-Flora Finnlands. II. Vantaanjoki und Keravanjoki. Acta Botanica Fennica, 94: 1—22, 1971 a. [6] Uherkovich, G.: A Tisza lebegő paránynövényei Szolnok Megyei Múzeumi Adattár, 20—22: 1—282 + I—CXLIII, '1971 b. Mit der Beobachtung der Abwasser der Donau verbundenen Erfahrungen Schmidt, A. —Simor, J. — Uherkovich, G. Die Donau erlitt anfangs September 1972 bei Krems (Osterreich) eine einmalige massive industrielle Verun­reinigung. Die durch die Verunreinigung verursachten biologischen Schädigungen konnten bis zum Räume von Győr (Ungarn) wahrgenommen werden, es konnte aber auch vorausgesetzt werden', dass der Abzug des konta­minierten Wasserkörpers auch an der weiteren, tiefer­liegenden Flussstrecke ausgewiesen werden kann. Die Verfasser konnten den kontaminierten Wasser­körper bei der Stadt Baja (Ungarn) 510 Flusskm von je­ner Stelle entfernt, wo der Fluss eine Verunreinigung erlitten hat, mit der signifikanten Verringerung der In­dividiumzahl (von 57 400 Zellen/ml auf 15 850 Zellen/ml) die in die Gruppe der Centrales gehörenden Arten (Gyclotella spp., Stephanodiscus liantzschii, Melosirabin­derana) gut abgrenzen. (Bemerkt werden kann, dass laut den unmittelbar vorangehenden Hintergrund-Unter­suchungen, 81 — 86% der Gesamtbevölkerung des Phi­toplankton die erwähnten Kieselalgen-Organismen aus­machten.) Die gewisse Verminderung des gelösten Sau­erstoffes und eine kleinere Erhöhung des Ammonium­Ion-Gehalts in dem kontaminierten Wasserkörper, kön­nen als Folge der biologischen Geschehen erklärt werden. Die durch die Verfasser angewandte Methode, die auf der kontinuierlichen Beobachtung der Individuenzahl der Centrales- Arten fusst, erweist sich auch in solchen Fällen für die Nachweisung und Abgrenzung eines mit einer einmaligem massiven Verunreinigung beeinflussten Was­serkörpers an einem ferneren Punkt des Flusses, venn die chemischen Zeiger die einstige Verunreinigung nur mehr kaum, oder überhaupt nicht anzeigen. OnbiTbi, npHOöpeTeHHbie npn iiaö^waennH BOJiHbi CTOHHblX BOA P. flyuaii UlMudm, A. —UIuMop, H. —yxepKoeim, P. B Haiane ceHTflSpa 1972-ro rofla b p. flynaii HaÖJno,i;a­jiocb MacciiBHoe 3arp>i3HeHHe npoMbimjieHHoro nponc­XO>K/IEHII>I H pa3 BCTpeMaiomeecfl v ropofla Kpeiwc (AB­crpHji). EnoJiormiecKHe yinepGw, npHHHHeHHbie 3arp?i3­HeHHeM Obijm omYTHMbie H B oKpecTHocTH ropo/ia flep (Beurpiifl) H MOMÍHO Gbijio npeflnojioraTb, MTO 3arps3He­Hue npoxoAHT H «aJibuie H MO>KCT öbiTb BbiíiBJieHO H Ha ocrajibubix, HHH<ejie>KamHx ynacTKax peKH. AßTopbi MorjiH xopomo OTflejniTb 3arpoHyToe boa«­Hoe Teno y ropojta Eaji (BeHrpiw), to ecrb Ha paccTOjiHHe 510 km ót Toro MecTa, r«e ßbuio npHinneno 3arpfl3HeHne, a HMeHHo c yiweHbiueHneM eflHHHiHoro MHCJia nopofl (Centrales — Gyclotella spp., Stephanodiscus hantzschii, Melosira binderana). Mhcjio SbiJio yMeHbuieHO c 57 400 mnop/MJi Ha 15 850 mnop/MJi. Mo>kho 3aivieTHTb, hto no npe«biflyutHM iiccjieflOBaHHíiM OKpywenHii 81—86% Bceií HapOflHOCTH (JíHTOnjiaHKTOHOB COCTaBJIÍIJiaCb 0praHH3­MaMH KpeMHeBbix ajibr. HeKoropoe yiweHbuieuHe pacTBO­peHHoro KHCJiopo,na h Heöojibiuoe yßejiHMeHne co^ep>Ka­HHfl HOHOB aMMOHHH OŐ-bflCHfllOTCJl nOCJieflCTBHeM ÖHOJIOrH­leCKHX COŐblTHH, npOHCXOAHMblX B 33Tp0HyT0M BOflSHOM Tejie. IlpHHHTblH aBTOpaMH MQTOA, KOTOpbIH OCHOBblBaeTCfl Ha nocjiedoeamejibnoM natMwdenuu eduHiiHHoeo micna nopod Centrales npuroAHMM jiBJiíieTCfl b Tex cjiy<iaax, Kor^a Hy>KHo BbiíiBHTb ii OTflejiHTb BOAflHoe Tejio, noTepneBiuee pa30Boe MaccHBHoe 3arpji3HeHiie, Kor«a XHMimecKiie no­Ka3aTejiH ejiH h;ih cobccm He Bbipa>KaioT 3arpji3HeHHe. KÖNYVISMERTETÉS Chester C. Kisiel: Analiz vremennüh rjadov gidro­logicseszkih dannüh. (A hidrológiai adatok idősorainak elemzése) Gidrometeoizdat, Leningrád, 1972. 138 old., 56 ábra, 8 tábl., 1973 irod. hív. A könyv a szerző angol nyelvű munkájának (Time Series Analysis of Hidrologia data —Advances in Hidro­science, Vol. 5—1969. Academic Press New York and London) orosz nyelvű fordítása. Chester C. Kisiel munkája sokoldalúan foglalkozik azokkal a fogalmakkal és mószerekkel, amelyekkel a a különböző hidrológiai jelenségek észlelési adatai idő­sorainak korrelációs és spektrális analízissel történő valószínűségi leírása során találkozunk. A geofizikai todumányágakban, a geológiában, hidro­lógiában és meteorológiában a bonyolult és nagy tö­megű információk közlésére a korrelációs és spektrális függvények igen alkalmasaknak mutatkoztak. Ezek a statisztikai jellemzők képezik az alapját a geofizikai jelenségek szintetikus leírásának analitikus és mester­ségesen generált modellek segítségével. Ch. Kisiel összefoglalja a témába vágó olyan fonto­sabb alapfogalmakat, mint a hidrológiai modellek fel­osztása és rendszerezése, a hidrológiai idősorok termé­szete, a térbeni és időbeni egyöntetűség, determiniszti­kus és sztochasztikus folyamatok és azok elméleti fel­osztása, periodikus, átmeneti és véletlen idősorok, li­neáris rendszerek. A valószínűségelméleti elemzések fogalmait a szerző a hidrológiai észlelések köréből vett gazdag adatanyag és sokrétű hidrológiai példák segítségével illusztrálja. Rámutat az ismertetett módszerek alkalmazási le­hetőségeire a vízháztartási számításokban és a hid­rológiai folyamatok modelljeinek felépítése során. Közli a vízhozam, vízállás, vízkémiai mutatók és más hidrológiai változók együttes elemzésének eredményeit. A művet az idősor-elemzések témakörébe tartozó munkák részletes bibliográfiája egészíti ki. Szlávik Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents