Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
2. szám - Könyvismertetés
Schmidt A. —Simor J. —Dr. Uherkovich G.: Dunai szennyvízhullám Hidrológiai Közlöny 1974. 2. sz. 61 [2] Hanzlikova, G.: Saprobiologische Charakteristik der Fliessgewässer des Bodrog-Einzugsgebietes auf der Basis von Bioseston und Aufwuchsanalysen. Technologie vody (Praha), 6: 171—225, 1962." [3] Harrach, W.: Vízszennyezés a Dunán. Hidrologiai Közlöny 52 (11): 498, 1972. [4] Szebellédy, Lászlóné (szerk.): Egységes vízvizsgálati módszerek. Kémiai módszerek. I— II. VJTUKI, Budapest, 1970. [5] Uherkovich, G.: Zur Chlorococcalen-Flora Finnlands. II. Vantaanjoki und Keravanjoki. Acta Botanica Fennica, 94: 1—22, 1971 a. [6] Uherkovich, G.: A Tisza lebegő paránynövényei Szolnok Megyei Múzeumi Adattár, 20—22: 1—282 + I—CXLIII, '1971 b. Mit der Beobachtung der Abwasser der Donau verbundenen Erfahrungen Schmidt, A. —Simor, J. — Uherkovich, G. Die Donau erlitt anfangs September 1972 bei Krems (Osterreich) eine einmalige massive industrielle Verunreinigung. Die durch die Verunreinigung verursachten biologischen Schädigungen konnten bis zum Räume von Győr (Ungarn) wahrgenommen werden, es konnte aber auch vorausgesetzt werden', dass der Abzug des kontaminierten Wasserkörpers auch an der weiteren, tieferliegenden Flussstrecke ausgewiesen werden kann. Die Verfasser konnten den kontaminierten Wasserkörper bei der Stadt Baja (Ungarn) 510 Flusskm von jener Stelle entfernt, wo der Fluss eine Verunreinigung erlitten hat, mit der signifikanten Verringerung der Individiumzahl (von 57 400 Zellen/ml auf 15 850 Zellen/ml) die in die Gruppe der Centrales gehörenden Arten (Gyclotella spp., Stephanodiscus liantzschii, Melosirabinderana) gut abgrenzen. (Bemerkt werden kann, dass laut den unmittelbar vorangehenden Hintergrund-Untersuchungen, 81 — 86% der Gesamtbevölkerung des Phitoplankton die erwähnten Kieselalgen-Organismen ausmachten.) Die gewisse Verminderung des gelösten Sauerstoffes und eine kleinere Erhöhung des AmmoniumIon-Gehalts in dem kontaminierten Wasserkörper, können als Folge der biologischen Geschehen erklärt werden. Die durch die Verfasser angewandte Methode, die auf der kontinuierlichen Beobachtung der Individuenzahl der Centrales- Arten fusst, erweist sich auch in solchen Fällen für die Nachweisung und Abgrenzung eines mit einer einmaligem massiven Verunreinigung beeinflussten Wasserkörpers an einem ferneren Punkt des Flusses, venn die chemischen Zeiger die einstige Verunreinigung nur mehr kaum, oder überhaupt nicht anzeigen. OnbiTbi, npHOöpeTeHHbie npn iiaö^waennH BOJiHbi CTOHHblX BOA P. flyuaii UlMudm, A. —UIuMop, H. —yxepKoeim, P. B Haiane ceHTflSpa 1972-ro rofla b p. flynaii HaÖJno,i;ajiocb MacciiBHoe 3arp>i3HeHHe npoMbimjieHHoro nponcXO>K/IEHII>I H pa3 BCTpeMaiomeecfl v ropofla Kpeiwc (ABcrpHji). EnoJiormiecKHe yinepGw, npHHHHeHHbie 3arp?i3HeHHeM Obijm omYTHMbie H B oKpecTHocTH ropo/ia flep (Beurpiifl) H MOMÍHO Gbijio npeflnojioraTb, MTO 3arps3HeHue npoxoAHT H «aJibuie H MO>KCT öbiTb BbiíiBJieHO H Ha ocrajibubix, HHH<ejie>KamHx ynacTKax peKH. AßTopbi MorjiH xopomo OTflejniTb 3arpoHyToe boa«Hoe Teno y ropojta Eaji (BeHrpiw), to ecrb Ha paccTOjiHHe 510 km ót Toro MecTa, r«e ßbuio npHinneno 3arpfl3HeHne, a HMeHHo c yiweHbiueHneM eflHHHiHoro MHCJia nopofl (Centrales — Gyclotella spp., Stephanodiscus hantzschii, Melosira binderana). Mhcjio SbiJio yMeHbuieHO c 57 400 mnop/MJi Ha 15 850 mnop/MJi. Mo>kho 3aivieTHTb, hto no npe«biflyutHM iiccjieflOBaHHíiM OKpywenHii 81—86% Bceií HapOflHOCTH (JíHTOnjiaHKTOHOB COCTaBJIÍIJiaCb 0praHH3MaMH KpeMHeBbix ajibr. HeKoropoe yiweHbuieuHe pacTBOpeHHoro KHCJiopo,na h Heöojibiuoe yßejiHMeHne co^ep>KaHHfl HOHOB aMMOHHH OŐ-bflCHfllOTCJl nOCJieflCTBHeM ÖHOJIOrHleCKHX COŐblTHH, npOHCXOAHMblX B 33Tp0HyT0M BOflSHOM Tejie. IlpHHHTblH aBTOpaMH MQTOA, KOTOpbIH OCHOBblBaeTCfl Ha nocjiedoeamejibnoM natMwdenuu eduHiiHHoeo micna nopod Centrales npuroAHMM jiBJiíieTCfl b Tex cjiy<iaax, Kor^a Hy>KHo BbiíiBHTb ii OTflejiHTb BOAflHoe Tejio, noTepneBiuee pa30Boe MaccHBHoe 3arpji3HeHiie, Kor«a XHMimecKiie noKa3aTejiH ejiH h;ih cobccm He Bbipa>KaioT 3arpji3HeHHe. KÖNYVISMERTETÉS Chester C. Kisiel: Analiz vremennüh rjadov gidrologicseszkih dannüh. (A hidrológiai adatok idősorainak elemzése) Gidrometeoizdat, Leningrád, 1972. 138 old., 56 ábra, 8 tábl., 1973 irod. hív. A könyv a szerző angol nyelvű munkájának (Time Series Analysis of Hidrologia data —Advances in Hidroscience, Vol. 5—1969. Academic Press New York and London) orosz nyelvű fordítása. Chester C. Kisiel munkája sokoldalúan foglalkozik azokkal a fogalmakkal és mószerekkel, amelyekkel a a különböző hidrológiai jelenségek észlelési adatai idősorainak korrelációs és spektrális analízissel történő valószínűségi leírása során találkozunk. A geofizikai todumányágakban, a geológiában, hidrológiában és meteorológiában a bonyolult és nagy tömegű információk közlésére a korrelációs és spektrális függvények igen alkalmasaknak mutatkoztak. Ezek a statisztikai jellemzők képezik az alapját a geofizikai jelenségek szintetikus leírásának analitikus és mesterségesen generált modellek segítségével. Ch. Kisiel összefoglalja a témába vágó olyan fontosabb alapfogalmakat, mint a hidrológiai modellek felosztása és rendszerezése, a hidrológiai idősorok természete, a térbeni és időbeni egyöntetűség, determinisztikus és sztochasztikus folyamatok és azok elméleti felosztása, periodikus, átmeneti és véletlen idősorok, lineáris rendszerek. A valószínűségelméleti elemzések fogalmait a szerző a hidrológiai észlelések köréből vett gazdag adatanyag és sokrétű hidrológiai példák segítségével illusztrálja. Rámutat az ismertetett módszerek alkalmazási lehetőségeire a vízháztartási számításokban és a hidrológiai folyamatok modelljeinek felépítése során. Közli a vízhozam, vízállás, vízkémiai mutatók és más hidrológiai változók együttes elemzésének eredményeit. A művet az idősor-elemzések témakörébe tartozó munkák részletes bibliográfiája egészíti ki. Szlávik Lajos