Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
12. szám - Ádámosi Margit–Bancsi István–Hamar József–Katona Sándor–B. Tóth Mária–Végvári Péter: Duzzasztás hatása a Tisza vízminőségére a kisköre vízlépcső térségében
574 Hidrológiai Közlöny 1974. 12. sz. Ádámosi M. és mlsai: Duzzasztás hatása a Tisza vízminőségére körénél a kövezett parton és a műtárgyakon. Fonalas zöldmoszatok (Cladophora, Ulothrix) és kovamoszatok (Diatoma vulgare Bory, Synedra ulna [Nitzsch.] Ehr., Gomphonema olivaceum [Lyngb.] Kütz., Cymbella affinis Kütz., Nitzschia acicularis W. Smith) voltak a bevonat alkotók és kisebb megszakítással az egész vegetáció periódusban megmaradtak. Május vége felé a vízzel borított parti fákra telepedtek a fonalas zöldmoszatok és ősszel már nagy tömegben lepték el azokat. A Cladophora fonalak gyakran a 2 méteres hosszúságot is elérték. A csendes, sekély öblökben néha 5—6 m 2-nyi területet borító vastag gyepet alkottak a Hydrodictyon reticulatum (L.) Lagerh., a Cladophora, a Vaucheria és Spirogvra telepei. Vízvirágzások és vízszíneződések idején a fonalas zöldmoszatok a planktonban is megjelentek. A duzzasztómű szegmenstábláinak locsolóterében Cladophora és Stigeoclonium telepek fejlődtek ki. Megfigyeléseink szerint kovamoszat bevonatok eddig is kifejlődtek, fonalas moszatok megtelepedéséről Uherkovich G. számol be [12, 14,15]. A Tisza vízjárása és magas hordaléktartalma lehetetlenné tette a vízi makrofiták korábbi meghonosodását területünkön. A duzzasztással járó állandó vízszint tartásnak és így a hordalék kiülepedésének természetes következménye azok betelepülése. Júliusban kisebb-nagyobb foltokban nádtelepeket (Phragmites communis Trin.) találtunk a folyó sekélyebb vizű partjain, valamint úszó békaszőlőt (Potamogeton natans L.) egy csendesebb öbölben. Augusztus elején nagy tömegben lepték el a víz felszínét, a partmenti bokrok közeit és a kisebb öblöket a lebegő vízinövények (Lemna minor L., Lemna trisulca L., Salvinia natans [L.] Ali.), amelyek a Kis-Tiszából és a folyóval összeköttetésben álló kubikgödrökből kerültek be. Később ezek a duzzasztómű elé sodródtak. Rotatoria- és Crustacea plankton vizsgálataink során 41 Rotatoria, 14 Cladocera és 6 Copepoda taxont találtunk. A kerekesférgek (Rotatoria) közül 9 faj (Brachionus bennini Leissling, Dicranophorus caudatus Ehrb., Kellicottia longispina Kellicott, Mytilina ventralis var. brevispina Ehrb., Polyarthra major Burckhardt, Rotaria rotatoria Pallas, Synchaeta oblonga Ehrb., Synchaeta pectinata Ehrb., Trichocerca rattus 0. F. Müller), az ágascsápú rákok (Cladocera) közül két faj (Daphnia cucullata G. O. Sars, Simocephalus exspinosus var. congener Schoedler), az evezőlábú rákok (Copepoda) közül pedig egy faj (Cyclops vicinus Uljanine) a Tisza faunájára újnak bizonyult. A vizsgálati időszakban a Rotatoria- és Crustacea plankton kvalitatív képe a vízjárás okozta időszakos változások ellenére egységes. Árhullámok levonulásakor igen alacsony, áradásmentes időszakban változóan magas faj- és egyedszámot találtunk. Az áradásokkal együtt járó magas lebegőanyag tartalom a Cladocerák számára nem kedvező (mert szűrőkészülékeik eltömődnek), így ezekben az időszakokban elsősorban a Rotatoriák és a Copepodák alkották a zooplanktont. 12. ábra. A Rotatoria és Crustacea plankton mennyiségi alakulása a Kiskörei-vízlépcső körzetében Fig. 12. Quantitative changes of Rotatoria and Crustacea plankton in the region of the Kisköre Barrage A nagyobb egyedsűrűségben előfordult taxonok többsége (pl. Brachionus angularis Gosse, Br. calyciflorus var. dorcas Gosse, Br. calyciflorus var. dorcas f. spinosus Wierzejski, Br. quadridentatus Hermann, Filinia longiseta Ehrb., Keratella quadrata 0. F. Müller, Bosmina longirostris 0. F. Müller, Moina rectirostris Leydig stb.) álló- és folyóvizeinkben általánosan elterjedt szervezet. A Rotatoria- és Crustacea-plankton kvantitatív vizsgálata során Tiszacsege—Tiszaroff irányában az irodalmi adatokkal egyezően [8] jól érzékelhető egyedsűrűség emelkedést figyeltünk meg (12. ábra). Egy-egy faj ugrásszerű elszaporodásának kiugróan magas számadatokat kaptunk (pl. 1973. X. 2-án a Keratella cochlearis f. tecta 14000 ind./100 1. mennyiségben fordul elő). A Tisza zooplanktonjára vonatkozó korábbi vizsgálatok során Megyeri J. megállapította, hogy alacsony vízállás idején a Csongrád—Szeged közötti szakaszon található Rotatoria- és Crustacea-plankton minőségi és mennyiségi vonatkozásban egyaránt tavi jellegű [8, 9]. Adatainkat összehasonlítva Megyeri J. vizsgálati eredményeivel arra a megállapításra jutottunk, hogy a Tisza II. Vízlépcső körzetében jó megközelítéssel olyan faj- és egyedszám összetételű Zooplankton állomány alakult ki, amely a korábbi években csak a Tisza alsó szakaszára volt jellemző. A Tisza duzzasztómű alatti szakaszán a parti köveken a vándorkagyló (Dreissena polymorpha Pallas) telepedett meg. A tapasztalt változások egyértelműen bizonyítják, hogy a duzzasztás jelentős hatással van a folyó biológiai vízminőségére. IV. összefoglalás A Tisza szakaszán (404 fkm.) 1973. április 16-án a mederduzzasztás megkezdődött. Vizsgálataink során arra kerestünk választ, hogy a duzzasztás hatására milyen kémiai és biológiai változások következnek be. A jelenlegi vízállások és a víz folyási sebességének csökkenése során kialakulhatnak-e állóvízre jellemző viszonyok?
