Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

12. szám - Ádámosi Margit–Bancsi István–Hamar József–Katona Sándor–B. Tóth Mária–Végvári Péter: Duzzasztás hatása a Tisza vízminőségére a kisköre vízlépcső térségében

Ádámosi M. és mtsai: Duzzasztás hatása a Tisza vízminőségére Hidrológiai Közlöny 1974. 12. sz. 575 A viszonylagos tartós vízszint mesterséges létrehozásával a Tisza víztömege a duzzasztott szakaszon megnövekedett, folyási sebessége jelentősen csökkent. Ennek természetes következményeként több alkalommal mértünk igen alacsony, a Tiszára eddig nem jellemző lebegőanyag-tartalom értéket. A változás maga után vonta az átlátszóság nagymértékű megnövekedését és a víz színének megváltozását. A víz kémiai összetételében a legszembetűnőbb eltéréseket a nyárvégi- őszi tartós kis vízhozam időszakában regisztráltuk. A Tisza Ca—HC0

3 típusú vizében a kalciummagnézium arány eltolódott, a kalcium ion mennyisége csökkent és magnéziummal valamint nátriummal helyettesítődött. Ez a folyamat jellemzi a Tisza-vízzel feltöltött halastavakat és a szikes vizek ion dinamizmusát is. A jelenség feltételezhetően biológiai okokra vezethető vissza. Laboratóriumunk megkezdte a nitrogén és foszfor forgalom részletes vizsgálatát. Korábbi adatok hiányában összehasonlítási alapunk nincs. Eredményeink alapján az összes nitrogén-tartalom emelkedését és a foszfor-tartalom fokozatos csökkenését figyeltük meg. A duzzasztásra érzékenyen reagált a Tisza élővilága is. Olyan mikroszervezeteket találtunk planktonjában, amelyek eddig ritkán fordultak elő, vagy ismeretlenek voltak. A Tisza vizsgált szakaszának jellegzetes folyóvízi fitoplanktonja volt (kovamoszat dominancia). Ezt — az áradásokat kivéve — állóvízi jellegű fitoplankton váltotta fel, a kovamoszatok mellett a zöldmoszatok és a zooflagelláták számottevő megjelenése érdemel említést. Tömegesen fordult elő az eutróf vizet indukáló Planotomyces bekefii Gim. is. A korábbi évekhez képest megnőtt a moszatok egyedszáma, amely több esetben vízvirágzásban szuperponálódott. A duzzasztás kedvezett a fonalas zöldmoszatok betelepedésének, amelv nagy tömegben lepte el a víz alá került parti vegetációt. Nyáron a folyó sekélyebb öbleiben megtelepedett a nád, valamint néhány lebegő hínár faj. Az utóbbiak ősszel tömegesen sodródtak a duzzasztóműhöz. Állóvízi jellegre utal a Zooplankton minőségi és mennyiségi összetétele is. A Tisza vizében talált nagy összalgaszám, a víz virágzások, a fonalas moszatok tömeges elszaporodása mind a trofitás emelkedésére enged következtetni. Ennek természetes velejárója a szaprobitás emelkedése. Ez az állapot befolyásolta a duzzasztás utáni folyószakasz vízminőségét is. Köszönetünket fejezzük ki Berényi Árpádnak a Kiskörei Szakaszmérnökség Vezetőjének munkánk önzetlen támogatásáért, valamint a kiskörei laboratórium többi dolgozóinak lelkiismeretes és fáradságos munkájáért. Megköszönjük a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Területi Vízügyi Felügyeletének és a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Állattani Tanszéke dolgozóinak a kezdeti nehézségeink áthidalásában és munkánk szakmai kivitelezésében nyújtott odaadó segítségét. IRODALOM [ 1 ] Alapailatok a vízminőség gazdálkodáshoz. 2. Felszíni vizek. VIKÖZ, Budapest, 1971. [2] Csuka J.: A II. tiszai vízlépcső hatása a hordalékés mederviszonyokra. Vízügyi Közlemények, 1970., p. 74—81. [3] Donászy E.: A felszíni vizek kémiai dinamikája és jelentősége a vízfelhasználásban. Hidrológiai Közlöny, 1962., p. 341 — 346. [4] DvihaUy Zs.: Szikes tóvizek kémiai összetételének évszakos változása. Hidrológiai Közlöny, I960., p. 316—322. [5 \EntzB.: Chemische Charakterisierung der Gewässer in der Umgebung des Balatonsees und chemische Verhältnisse des Balatonwassers. Annal. Biol. Tihany. 1959., 26, p. 131—201. [6] Felföldy L.: Biológiai vízminősítés. KLTE TTK Helyi jegyzet., Debrecen, 1972., p. 1—246. [7

1 KGST Egységes vízvizsgálati módszerek. Kémiai módszerek I—II., VITUKI, Budapest, 1970., p. 1—491. [8] Megyeri J.: A Tisza ineSozooplanktonja, I. Rotatoria. Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1970., p. 115—130. [9] Megyeri J. : A Tisza ineSozooplanktonja, 11. Entomostraca. Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1971., p. 99—110. [10] Papp Sz.: Felszíni vizeink minősége. Hidrológiai Közlöny, 1965., p. 30—36. [11 ] Pásztó P.: A Balaton vízminőségének vizsgálata. VITUKI Tanúim. Kut. Eredm. 1963., 1 1, p. 1 — 125. [ 1 2] Uherkovich G.: Das Leben der Tisza. 111. Thorea ramosissitna Bory (Rhodophyta) aus der Tisza. Acta Biol. (Szeged), 1957., p. 207—212. [13] Uherkovich G.: Adatok a Tisza potamophytoplanktonja ismeretéhez. II.A Tiszalöki vízlépcső hatása a Tisza algavegetációjára. Hidrológiai Közlemények, i960., p. 239—245. [14] Uherkovich G.: Beiträge zur Kenntnis der Süsswasserrotalge Thorea rainosissima Bory. Hydrobiologia, 1962., 3., p. 243—251. [15] Uherkovich G.: A Tisza lebegő parány növényei. Szolnok, 1971., p. 1—282. [16] Zárójelentés: A biológiai vízminősógvizSgálatok tervezési, kivitelezési, értékelési lehetőségeinek ós módszertani kérdéseinek tanulmányozása. Összeállította: KLTE Állattani Tanszék Hidrobiológiái Munkacsoportja, Debrecen, 1972., p. 1—213. Kézirat. The influence of impoundment on water quality in the River Tisza reach above the Kisköre Barrage By Ádámosi, M. (Miss), Bancsi, I., Hamar, J., Katona, S., B. Tóth, M. (Mrs.), Végvári, P. A barrage was built on the central section of the Tisza River. Impoundment was started on April, 16, 1973. The final retention level will be reached after a few years, creating a lake of 127 sq. km area (Fig. 1). The water of the Tisza River was studied with the aim of determining the chemical and biological changes in the river water, in particular whether the present stages and the reduction in flow velocity can result in conditions typical of lakes. Impoundment was found to have caused changes in the chemistry and ecological environment of river water, which can be summarized as follows: The relatively permanent water level created artificially has resulted in an increased water volume over the backwater reach and in a greatly reduced flow velocity. Very low values, uncommon thus far in the Tisza River, were observed on several occasions. As a consequence the concentration of floating substances was greatly reduced, entailing a considerable increase in transparancy and a change in the colour of water. The most conspicuous changes in water chemistry were observed in the extended low-water period in late summer and autumn. In the CaHC0

3 type water of the Tisza River the Ca to Mg ratio