Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
12. szám - Ádámosi Margit–Bancsi István–Hamar József–Katona Sándor–B. Tóth Mária–Végvári Péter: Duzzasztás hatása a Tisza vízminőségére a kisköre vízlépcső térségében
Ádámosi M. és mtsai: Duzzasztás hatása a Tisza vízminőségére Hidrológiai Közlöny 1974. 12. sz. 571 pánim VSUFtMCD moKALvn OKTÓBER OECEMB. AUQUSZT. SZEPTEK HOVEMB JUNIUS TISZA, TtSZACSEGENEL Mintavéte li időpon tok Kalcium [mg/if Magnézium [mg/l] Ca">Mg" Ca 1' < Mgl* lebegöanuog [ms/l] Natrium Kalium \TISUCSEGt\ WSZMUm \TISZMMS\ \KISK0RE\ ITISZAkOFF] 5. ábra. Az összes nitro géruartalom alakulása a vizsgált időszakban Fig. 5. Trend of overall percentage of total nitrogen in the period of investigation A klorid-tartalom az irodalmi adatoknak megfelelően [1, 10] alakult (16—45 mg/l). A kationok közül a káliumtartalom általában 2—6 mg/l volt, egy alkalommal 20 mg/l értéket mértünk. A duzzasztást követő időszakban a kalcium—mag nézi u m—nátriu m egy enértéksz áz a lékos arányainak eltolódásáit, ezzel együtt a víz típusának dinamikus változásait figyeltük meg. A júliusi HCO]f>Ca 2 + típusú víz az augusztusi áradásmentes időszakban HCOjT>Mg 2 + >Ca 2+ típusuvá vált. Szeptemberben az állóvízre jellemző Mg 2 + > víztípus alakult ki [3]. A decembervégi áradás alatt a Tiszára eddig jellemző HCOi">Ca 2 + viszony jött ismét létre. A víz típusát meghatározó ionok egymáshoz viszonyított arányának hasonló jellegű változásait figyelték meg a Tisza-vízzel feltöltött halastavak [3], valamint a Zala—Balaton esetében is [5, 11], Ez a jelenség véleményünk szerint a duzzasztás hatására kialakult állóvíz jelleg, [3] és az érkező árhullámok eredője (vö. 3—4. ábra). A kalcium-tartalom jelentős mértékű csökkenésének biológiai magyarázata lehet [4]. Az összes nitrogén-tartalom júliustól szeptemberig 2—3 mg/l, októbertől novemberig 4—5 mg/l, december 11-én 7—9 mg/l volt. December 28-i minták feldolgozása során (áradáskor) ismét 4—5 mg/l-t mértünk (5. ábra). Az összes foszfor-tartalom legmagasabb értékeit (0,32—0,55 mg/l össz. P.) a július 10-i mintákban találtuk. A későbbiekben ilyen magas koncentrációt nem mértünk (6. ábra). Az összes nitrogén- és összes foszfor-tartalom évszakos változásának sajátos alakulása minden bizonnyal a kationok esetében említettekkel azonos okokra vezethető vissza. A Tisza vizének kémiai összetétele már a mederduzzasztás hatására jelentős változáson ment keresztül. Olyan tendenciát észleltünk, amely az állóvízi jelleg kialakulása felé mutat és az elkövetkezendő időszakban a tározó víztípusát, a víz minőségét lényegesen befolyásolhatja. III. 3. Biológiai viszonyok Biológiai vizsgálataink során részletesen tanulmányoztuk a Tisza planktonjának minőségi és között ingadoznak (SECCHI-koronggal mérve). A „szőke Tisza" a duzzasztás hatására átlátszóvá, türkiz vagy zöldes színűvé vált. A mederduzzasztás a vízfelszín hőmérsékletét észrevehetően nem befolyásolta. Szeptember 10-én mért adatok alapján a felszíni és fenékközeli (8,5 m) víz hőmérséklete között alig volt eltérés (24—23,7 °C). III. 2. Kémiai viszonyok A duzzasztást követően laboratóriumunk megkezdte a Tisza kémiai összetételének rendszeres vizsgálatát. A kapott adatok birtokában lehetőségünk nyílt arra, hogy megvizsgáljuk azokat a paramétereket, amelyek feltehetően a megváltozott hidrológiai körülmények hatására észrevehető változáson mentek keresztül. Dolgozatunkban nem kívánjuk arendelkezésünkre álló adatsort teljes terjedelmében közölni, de egy átfogó általános jellemzés mellett kiemeljük azokat a mutatókat, amelyek a későbbiekben meghatározhatják a leendő tározótó víztípusát, illetve típusváltozásait. A vizsgálati időszakban a Tisza pH-ja 7,1—7,8 között változott. Az oldott oxigéntartalom és az eredeti mintákból káliumpermanganáttal és a káliumdikromáttal mért kémiai oxigénigény átlagértékei a korábbi évek eredményeihez viszonyítva [10] lényeges eltérést nem mutattak. Az anionok közül a víz típusát meghatározó mennyiségben (30 e. é % fölött) főként a hidrokarbonátot, esetenként a szulfátot találtuk. 3. ábra. A nátrium, kálium, kalcium és magnézium koncentráció változásai Fig. 3. Changes in the concentration of sodium, potassium, calcium and magnesium WV.július 10 Augusztus 7 Szeptemberi 4. ábra. A Tisza duzzasztást követő víztipus változásai Kiskörénél mért adatok alapján Fig. 4. Changes in the type of Tisza water after impoundment, on basis of the values measured at Kisköre
