Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

12. szám - Ádámosi Margit–Bancsi István–Hamar József–Katona Sándor–B. Tóth Mária–Végvári Péter: Duzzasztás hatása a Tisza vízminőségére a kisköre vízlépcső térségében

572 Hidrológiai Közlöny 1974. 12. sz. Ádámosi M. és mlsai: Duzzasztás hatása a Tisza vízminőségére iwflflgl i

mmol mzmm \mm \mvmF\ 6. ábra. Az összes foszfor-tartalom alakulása a vizsgált időszakban Fig. 6. Trend of overall percentage of total phosphorus in the period of investigation mennyiségi alakulását. Merített mintákból a moszatok, az állati ostorosok, a vízi gombák ós néhány baktériumcsoport (Beggiatoa, Planctomyces) feldolgozását végeztük el. Hálós mintákból a kerekesférgeket (Rotatoria) és a kis rákokat (Cladocera, Copepoda) vizsgáltuk. A duzzasztást követő időszakban tapasztalt szemmel látható változásokat terepjárásaink során regisztráltuk. A Tiszának jól jellemezhető, tipikus fitoplanktonja volt, amelyen a tiszalöki duzzasztás csak kis mértékben változtatott [13, 15]. A kiskörei duzzasztás —az oly érzékenyen reagáló — fitoplankton jellegét is megváltoztatta. A Tiszára jellemző folyóvízi planktonikus elemeket (Ceratoneis arcus Kütz., Cyclottela spp., Diatoma vulgare Bory, Nitzschia acicularis W. Smith, Synedra actinastroides Lemm. Synedra ulna [Nitzsch.] Ehr.) állóvízi jellegű plankton váltotta fel (Asterionella formosa Hassal, Fragil laria crotonensis Ki tton, Stephanodiscus tenuis Hust., Synedra acus Kütz., Gomphosphaeria lacustris Chod., Microcystis aeruginosa Kütz., Spirogyra spp., Siderocystis fusca Korschik., Cryptomonas spp.). mumE\ \mnm\ \VSIADERIS\ lmonE\ \TIS2aroff\ 7. ábra. A fitoplankton mennyiségi alakulása a Kisköreivízlépcső körzetében Fig. 7. Quantitative data of phytoplankton in the region of the Kisköre Barrage A duzzasztás megkezdése után egy hónappal (V. 17.) a Stephanodiscus tenuis Hust. tömeges elszaporodását figyeltük meg. A duzzasztott víz fitoplanktonjának minőségi összetételében a zöldmoszatokat (Chlorophyta) találtuk nagyobb számban, de magas a kovamoszatok (Bacillariophyceae) száma is. A taxonok számát nagyobb rendszertani egységként az alábbi táblázatban tüntetjük fel: Cyanophy ta 18 Euglenophyta 9 Pyrrophyta 4 Chrysophyceae 3 Bacillariophyceae 34 - Chlorphyta 7

1 összesen 139 Olyan moszatok is megjelentek, melyek még nem kerültek elő a Tiszából (Aphanizomenon issatschenkoi [Ussaczew] Proschkina—Lavrenko, Melosira distans [Ehr.] Kütz., Chroomonas acuta Uterm., Cryptomonas pusilla Pochmann, Cryptosmonas platvuris Skuja, Carteria peterhofiensis Kissel., Chaetopedia crassiseta Skuja, Siderocystis fusca Korschik.). A korábbi évekhez képest megnőtt a fitoplankton mennyiségi dinamizmusa, nagy a különbség a nyári áradás és az őszi kisvíz összalgaszáma között (Í50 ezer — 11 millió ind./l) (7. ábra). A lebegőanyag-tartalom és az összalgaszám hiperbolikus összefüggést adott (8. ábra). A mintavételi helyekről megközelítően azonos időben vett minták eredményei alapján az össz14 •13 13 11 fei10 | I * i 5 7-} A0 20 40 SO SO 100 120 140 160 180 200 220 240 260 Lebegőanyag [mg/l] 8. ábra. Az összalgaszám és a lebegőanyag mennyiségének összefüggése a vizsgált időszakban, valamennyi mintavételi hely adatai alapján Fig. 8. Relationship between the number of phytoplankton and quantity of floating matter in the period of investigation on the basis of values from all points of sampling