Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

12. szám - Ádámosi Margit–Bancsi István–Hamar József–Katona Sándor–B. Tóth Mária–Végvári Péter: Duzzasztás hatása a Tisza vízminőségére a kisköre vízlépcső térségében

570 Hidrológiai Közlöny 1974. 12. sz. Ádámosi M. és mlsai: Duzzasztás hatása a Tisza vízminőségére Duzzasztás hatása a Tisza vízminőségére a kiskörei vízlépcső térségében ÍDÍMOSI MARGIT" BANCSI ISTVÁN« HAMAK JÓZSEF» KATONA SÁNDOR* B. TÓTH MÁRIA* VÉGVÁRI PÉTER* I. Bevezetés Altalános törekvés, hogy az ember természetes környezetének átalakításával igyekszik számára kedvezőbbnek ítélt mesterséges környezetet kialakítani. A Tisza II. Vízlépcső ós a későbbiekben feltöltésre kerülő tározótér megépítése csak a kezdete annak a környezet átalakító munkának, amelytől társadalmi és gazdasági vonatkozásban egyaránt igen sokat várunk. A Kiskörei Tározó hasznosítási terve minden igényt kielégítő vízminőséget tételez fel. A vízi élővilág érzékenyen reagál környezete megváltozására, amelynek következményei az ember számára sok esetben kedvezőtlenek, ezért információkat kell szereznünk törvényszerűségeik feltárásához. Ennek alapvető feltétele a biológiai vízminőség korszerű vizsgálata, a környezeti változások rendszeres regisztrálása, az adatok ökológiai szemléletű értékelése ós az eredmények gyakorlati hasznosítása. Laboratóriumunk feladata a tározó vízminőségszabályozásához szükséges adatok szolgáltatása mellett a létesítés Során felmerülő alapvető hidrobiológiái jelenségek feltárása. Dolgozatunkban a duzzasztást követő (kezdet: 1973. ápr. 16.) időszak első vizsgálati eredményeinek birtokában átfogó jellemzést kívánunk adni a tapasztalt vízminőség változásokról. II. Mintavételi helyek és vizsgálati módszerek Laboratóriumunk a Tisza középső 70 km-es szakaszát vizsgálja rendszeresen (1. ábra). Mintáinkat a Tisza duzzasztómű fölötti szakaszán Tiszacsege (456 fkm), Tiszafüred (433 fkm), Tiszaderzs (415 fkm) és Kisköre (404 fkm) térségből vettük. A Vízlépcső alatt egy mintavételi helyet jelöltünk ki, Tiszaroffnál (380 fkm). A rendszeres mintavétel a folyó sodorvonalából kéthetenként történt. Esetenként Tiszacsegénél és Kiskörénél a folyó jobb- és baloldalán is vettünk mintát. * Kisköre, Tisza II. vízlépcső. * * Országos Vízügyi Hivatal Kémiai vizsgálatainkat elsősorban a VITUKI által kiadott „KGST Egységes vízvizsgálati módszerek 1970" [7], Felföldy L. Biológiai vízminősítés c. jegyzete [6], valamint a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Állattani Tanszéke munkatársai által kidolgozott módszerekkel végeztük [16]. A minták feldolgozása a komponensek többségére nézve még a mintavételi napon megtörtént. A mért foszfor és nitrogén formákat P-mg/l-re, ill. N-mg/l-re átszámolva adtuk meg. A Tisza planktonikus élővilágának tanulmányozására merített (250 ml) és 25 I/A minőségű planktonhálón szűrt (50—100 1) mintákat vettünk. Az utóbbiakat a helyszínen formalinnal rögzítettük. A merített minták feldolgozását Utermöhl technikával (Zeiss optika, fáziskontraszt), a Zooplankton vizsgálatát Amplival kutatómikroszkóppal végeztük. A mintákat konzerváltuk és eltettük további vizsgálatokhoz. III. Vizsgálati eredmények III. 1. Fizikai viszonyok A Kiskörei Vízlépcső a jelenlegi duzzasztási szint (87,50 mOrsz.) mellett kb. 20 millió m

3 hasznos vízmennyiség tározását teszi lehetővé a folyó medrében. Ez vizet biztosít az öntözéshez (öntözőcsatornák, Jászsági és Nagykunsági főcsatorna), áramot termelhetnek a turbinák, valamint megoldható a környező területek részleges ármentesítése és Tiszalökig lehetővé vált a hajózás. 1973-ban a nyári nagyobb mértékű (Q=1200 m

3 sec1) és a kisebb őszvégi áradások (Q = 900 m

3 sec"

1) között áradásmentes időszak (Qmin = 60 m

3 sec1) volt. A megadott Q értékek a Tisza természetes Q—h görbéjének adatai. A duzzasztás megváltoztatta a folyó lebegőanyag tartalmát, amely áradások idején kismértékű, míg áradásmentes időszakban jelentős hordalék lerakódására utal. Az esetek többségében a Tisza lebegőanyag tartalma a tiszacsegei mintavételi pontnál a legmagasabb, és közeledve Kisköréhez fokozatosan csökken. A duzzasztás után (Tiszaroff) ismét emelkedik, de nem éri el a Tiszacsegén mért értékeket (2. ábra). Ez a tendencia alátámasztja az előzetes számításokat [2], A Tisza vizének átlátszósága a lebegőanyag tartalom függvénye. A kapott értékek 15—170 cm ^100 %150 %100 § SB 1973. VII. 24. 1 1 1 - \ \ I 1. ábra. A Tisza vizsgált szakasza a mintavételi helyekkel Fig. 1. The reach of the Tisza river investigated with the sampling points TISZACSEGE TISZAFÜRED TISZADERZS KISKORÉ TISZAROFF 2. ábra. Lebegőanyag tartalom alakulása az 1973. VII. 24-én vett minták álapján Fig. 2. Trend of percentage of suspended matter on basis of samples taken on 24th July, 1973