Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
12. szám - Schandl Vilmos–Szilágyi László: Magyar–szovjet együttműködés a műanyagok vízépítési alkalmazása területén
548 Hidrológiai Közlöny 1974. 12. sz. Á d ámosi M. és mlsai: Duzzasztás hatása a Tisza vízminőségére emulzióval — amely ellentétben az előző két anyaggal nem tűzveszélyes és magyar 'gyártmányú — további kísérletekre van szükség. Elsősorban az anyag tixotropizálása és száradási idejének csökkentése lenne kívánatos. A nedves betonra utókezelési célból az Etinol lakkból 250 g, C—4-ből 300 g, Clear-Sealból 180 g felhordását javasoljuk, két rétegben. A terepkísérletek eredményeinek figyelembevételével a tervezési és kivitelezési irányelvgyűjtemény 1975-ben készül el. A megszilárdult betonszerkezetek korrózióvédő — szigetelő — műgyantabevonatainak kidolgozása a magyar fél feladata. A szükséges elméleti tudnivalók ismeretében és a laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján nagyminta-vizsgálatokra került sor, amelyeknek során poliészter-, epoxi- és poliuretángyanta alapú bevonatokat készítettünk üzemelő műtárgyakon, főként ivóvíztározókban. 1973-ban összeállítottuk a műgyanta bevonatok készítését megelőző — alapvető fontossággal bíró — felületelőkészítési munkák irányelveit. 1974-ben a felületelőkészítés és a bevonatkészítés komplex gépesítéséről készítünk javaslatokat. A műgyanta alapú korrózióvédő bevonatok — szigetelések — készítéséhez szükséges teljes tervezési és kivitelezési irányelvgyűjtemény 1975-ben készül el. 5. Fóliafüggönyös réselés A téma a magyar fél javaslatára került az együttműködési munkatervbe. Célja nyitott árok nélküli, fólia szigetelőanyagú, olcsó és termelékeny réselési módszer kifejlesztése az árvízvédelemmel és öntözéssel kapcsolatos szivárgásgátlási problémák megoldása érdekében. A feladatot a szovjet és a magyar fél közös munkával oldja meg. A munka végeredménye különböző mélységhatárokig dolgozni képes gépcsalád kialakítása lesz. A legkisebb — 4 m — mélységig réselő berendezés (1. kép) kísérleti példányával 1973-ban közös működési kísérleteket végeztünk a Szovjetunióban. A gép még igen sok megoldatlan — vagy nem kielégítő módon megoldott — részlete ellenére a rövid működtetési idő alatt az eddig ismert réselési megoldásokét többszörösen meghaladó munkateljesítményt ért el. 1974-ben a kísérleti példány tökéletesített változatával tényleges — a végleges alkalmazási körülményeknek megfelelő — terepkísérletekre kerül sor. Ennek alapján 1. kép. A 4 m mélységig működő fóliafüggönyös réselőgép kísérleti példánya az első terepkísérletek megkezdése előtt 1975-ben készül el az 5 m mélységig réselő gép műszaki tervdokumentációja, ami a gép megfelelő példányszámú gyártását alapozza meg. A magyar fél feladata ezzel kapcsolatban a fóliatekercset tartalmazó pajzs, valamint a fólia toldási módszerének kidolgozása. A 10 m — esetleg még nagyobb —- mélységig réselő berendezés kidolgozására az 1976—80-as ötéves együttműködési tervben kerül sor. Az eljárást és berendezést az UkrNIIGiM és a VITUKI a Szovjetunióban és Magyarországon szolgálati szabadalomként jelentette be, amit a Szovjetunióban már el is fogadtak. * Az 1971—75 évi együttműködés eredményessége következtében a szovjet és magyar vízügyi főhatóságok előirányozták az együttműködés folytatását az 1976—80 éves időszakra is. Az eddigi előkészítő tárgyalások alapján az együttműködés következő ötéves terve a műanyagok vízépítési alkalmazása vonatkozásában négy feladatot fog tartalmazni: — a korrózióvédő bevonatok továbbfejlesztését a világszintű fejlődés figyelembevételével; — a műanyagok alkalmazását part- és mederbiztosításoknál, beleértve a műanyagpaplanos partbiztosítási módszereket is ; — a fóliafüggönyös réselési módszer továbbfejlesztését nagyobb mélységhatárokig ; — sérült vasbetonszerkezetek kijavítását műgyanták injektálásával.
