Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

12. szám - Szakáll Kálmán: Szovjet kapcsolataink és a szovjet szakirodalom hatása víztisztítási technológiák fejlődésére

540 Hidrológiai Közlöny 1974. 12. sz. Ádámosi M. és mlsai: Duzzasztás hatása a Tisza vízminőségére Szovjet kapcsolataink és a szovjet szakirodalom hatása víztisztítási technológiánk fejlődésére SZAKALLKALMAN» Ahhoz, hogy egy ország vezetőhelyet foglalhasson el a víztisztítás területén, bizonyos adottságok szükségesek, melyek között elsősorban említhető — az ipari fejlettség, — milliós lélekszámú nagyvárosok léte, — nem kielégítő minőségű felszín alatti víz, felszíni vizek felhasználására való ráutaltság. Ezek a feltételek a Szovjetunió esetében is fennállnak, sőt a nagy múlt vonatkozásában sincs hiány, gondoljunk arra, hogy a világ első ózonos felszínivíz-kezelő berendezését 1911 januárjában a cári Oroszországban Péterváron (a mai Leningrádban) helyezték üzembe, az első kezdeményezések azonban régebbre, már 190l-re nyúlnak vissza. A felszabadulás megnyitotta számunkra a nagy múltú szovjet víztisztítás-tudomány megismerésének a lehetőségét. A Szovjetunió nemzetközi viszonylatban is igen jelentős eredményeket ért el ennek az új tudományágnak a fejlesztésében. Érthető tehát, hogy ilyen körülmények között a szovjet tudomány alapvető befolyást gyakorolt a hazai víztisztítás-tudomány fejlődésére is. A szovjet víztisztítási technológia megismerését a szakirodalom és a szakemberek kölcsönös látogatásai egyaránt előmozdították. Az első kezdeményezések az 50-es évek végére nyúlnak vissza. Vízkezelési kérdések konzultálására a Tiszai Vegyi Kombinát Beruházó Vállalat 1958-ban meghívta hazánkba az akkori idők legnevesebb szovjet vízkezelő szakemberét, az azóta már elhunyt dr. A. A. Kasztalszkij professzort, a moszkvai VODGEO kutatóintézet munkatársát, a Moszkvai Műszaki Egyetem (MISZI) Víztechnológiai Tanszékének vezetőjét. Kasztalszkij professzor látogatása után kezdődött meg a szovjet és a magyar szakemberek kölcsönös személyes eszmecseréje. A sort 1960ban az akkori Építésügyi Minisztérium (ÉM) — OVH — MÉLYÉPTERV szakértő bizottságának Moszkva—Leningrád-i utazása nyitotta meg, melynek legfőbb célja a Budapesti Felszínivíztisztító tervezéséhez és üzemeltetéséhez szükséges ismeretek gyűjtése volt. A felszínivíz-tisztítás tárgykörében akkor kaptunk segítséget, amikor még a kezdet kezdetén álltunk, a Szovjetunió pedig már több milliós lakosszámú városokat látott el felszíni vízzel. A szovjet víztisztítás-tudomány ismertetése folyamán öt ma élő élvonalbeli szakemberről kell megemlékeznünk, akikkel a legtöbb magyar szakember találkozott a szovjetunióbeli utazása során. * Mélyépítési Tervező Vállalat, Budapest. L. A. Kulszkij professzor, a Kievi Műszaki Egyetem tanára, akadémikus. Számos víztechnológiai szakkönyv szerzője [1, 2, 3], melyek közül egyet magyar nyelvre is lefordítottak. A felszínivíz-tisztítással kapcsolatos munkásságára jellemző, hogy csak magának a víz mellékízének és szagának a megszüntetéséről két könyvet is írt [4, 5], Munkásságára jellemző továbbá, hogy szakkönyvet írt az aktivált kovasavnak a felszínivíz-tisztításban való felhasználásáról [6], nemkülönben az ivóvíznek ezüsttel történő csíramentesítéséről is [7]. V. A. Kljacsko professzor, a moszkvai VODGEO kutatóintézet munkatársa, jelenleg a Szovjet Építésügyi Minisztérium víztisztításügyi szaktanácsadója. Nemzetközi hírű szovjet víztisztítási szakember, számos kiváló víztisztítási szakkönyv szerzője [8, 9]. Egyik könyvének magyar fordítása jelenleg kiadás alatt áll. I. E. Apelcin professzor, a moszkvai VODGEO kutatóintézet munkatársa, jelenleg a Szovjet Építésügyi Minisztérium víztisztításügyi szaktanácsadója. A víz mész-szénsav egyensúly témakör szakértője, hasonlóképp, olajmezőknél visszaszivattyúzásra kerülő vizek tisztításának [10], valamint a tengervíz és nagy sótartalmú vizek sótalanításának szakértője [11]. D. M. Mine professzor, a moszkvai AKH (akadémiai) kutatóintézet vezetője, nemzetközi hírű víztisztítási szakember. Az 1969. évi Bécsi Vízellátási Kongresszuson a szűrés témakörének general reporter je, elsősorban szűrési elmélete révén lett neve világszerte ismertté. A. F. Sabálin, a moszkvai VODGEO kutatóintézet munkatársa, közismert iparivíz-ellátási, főleg pedig iparivíz-visszaforgatási szakember. Tudományos és szakirodalmi tevékenysége úgyszólván kizárólag az iparivíz-ellátással [12] és az iparivíz-visszaforgatással függ össze [13], Magától értetődő, hogy a fenti felsorolás nem teljes, csakis — e sorok írójának meglátása szerinti felsorolás. A Szovjetunióban a különböző szakkérdések specialistáit is megtalálhatjuk, akik életük tevékenységét különlegesen egy-egy víztisztítási témának, vagy vízkezeléssel összefüggő témának szentelték. Hasznos lehet a magyar szakemberek számára, ha egyes speciális témák szerint csoportosítva soroljuk fel egy-egy témakörben különösképpen jártas szovjet szakemberek nevét, így többek között — a víz mellékízének és szagának megszüntetése (L. A. Kulszkij és M. A. Sevcsenko [4, 5, 14]), — aktívált kovasav alkalmazása (L. A. Kulszkij [6]), — vízkivételi művek (E. L. Lázárján [15]),