Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

12. szám - Dr. Szeifert Gyula: Magyar–szovjet vízügyi egyezmény alapján végzett munka

538 Hidrológiai Közlöny 1974. 12. sz. Ádámosi M. és mlsai: Duzzasztás hatása a Tisza vízminőségére A közös munkák során számos operatív feladat egyeztetésére is sor került. Így: — az új hidakra vonatkozó hidraulikai adatok egyeztetése, megállapítása, Tiszán, Batáron, Csarondán, — árvízszintek hidrológiai előrejelzése (Tiszán és Túron), — hullámtér benőttségének vizsgálata és csökkentése (a Felső-Tiszán), — új légi és vízrajzi felvételek készítése, — hídszelvények közös felvétele (árvíz után kimosások észlelése során), — hófelvételi adatok rendszeres közlése. Az elvi és további feladatok megalapozó munkáin kívül az együttműködés második időszaka során a szovjet Fél a következő munkákat hajtotta végre: Árvédelmi munkák: Tisza Vilok környéki töltés emelése. A Túr töltések újjáépítése, illetve helyreállítása. A Palád bal parti új töltésének megépítése. A Batár vízgyűjtőjének lekapcsolása, rendezése. Folyamszabályozási munkák: a getenyei, bobovoi, csetevoi, vári partvédőművek építése. Vízrendezési munkák: Kaszony-botrágyi, Batár, Palád, Csaronda csatornák és a Kovács patak felújítása. Ezen kívül a rendszeres fenntartási feladatok elvégzése. Ezen időszak alatt elvégzett főbb munkamennyiségek összesen: földmunka 4 110 300 m

:

i kőmunka 43 600 m

3 A magyar Fél által — ezen időszak alatt végrehajtott fontosabb munkák és munkamennyiségei : Árvédelmi munkák: Tisza bal parti töltés erősítés, tiszakerecsenyi agyagékelés, Tiszaadony— Tiszavid töltés bellebbezés, Túr—Palád—Sáréger töltés felújítás, a Zsurk környéki töltés erősítés, a Batár töltés erősítés, a tiszaszentmártoni töltés építés, tivadari töltés áthelyezés, szatmárcsekei töltés erősítés, záhonyi árvédelmi töltés építés. Folyamszabályozási munkák: tiszaszentmártoni, zsurki, milotai felső, Túr torkolati, tiszaadonyi, tiszaszalkai, lónyai, tiszakerecsényi, tiszakóródi partbiztosítások elkészítése, felújítása. Vízrendezési munkák: Mosztok. 15, 36, 45 számú, Csaronda csatornák felújítása, nagyari zsilip építése, és a művek szokásos fenntartása. Elvégzett főbb munkamennyiségek: földmunka 1 694 900 m

3 kőmunka 92 000 m

:

! III. Az együttműködés harmadik szakasza 1970-től napjainkig Az SZSZKSZ és MNK vízügyi szerveinek vezetői elhatározták, hogy a Tisza folyó vízgyűjtő területén — a Felek együttműködését kiszélesítik. Ennek a rendelkezésnek megfelelően a rendszeresen folyó rutinfeladatok mellett a következő műszaki-gazdasági tanulmánytervek összeállítására kerül sor: 1. Az árvízvédelmi művek egyeztetett fejlesztése és a vízfolyások szabályozása a Tisza, Borzsava, Túr, Batár és Szamos folyók határmenti és ehhez kapcsolódó szakaszain. A tanulmánytervben meghatározásra kerül az árvízvédelmet szolgáló művek legcélszerűbb fejlesztése, különös figyelemmel a közös érdekű művek megvalósítására. A tanulmány fejezetei felölelik a téma — jelen ismeretek szerinti valamennyi összefüggő kérdését, így: — a Tisza és mellékfolyásai árvíz levezetésére szolgáló medrek hidrográfiai jellemzését, — a folyók vízgyűjtő területének jellemző hidrológiai viszonyait, mértékadó adatainak számszerű és grafikus feltüntetésével, külön figyelemmel az 1970-es katasztrofális árvíz hatásaira, valamint építendő tározók hatására, — a gazdasági elemzés, a területek értékét figyelembe véve az előállható népgazdasági kárt határozza meg, -— figyelemmel az 1970-es és korábbi tényleges eldöntések alapján szerzett árvizes tapasztalatokra, — a védművek fejlesztésével kapcsolatos műszaki intézkedések sémája, — a fejlesztés főbb változatainak kimunkálása, — a folyamszabályozási munkák, beleértve a partbiztosítás és medertisztítási munkákat is, — a tervezett létesítmények főbb munkamennyiségének és költségbecslésének meghatározása, — közös érdekű védelmi létesítmények üzemi rendjének szervezete, — a műszaki-gazdasági tanulmányterv során figyelembe kell venni az egyes országokban korábban kidolgozott vízgazdálkodási tanulmánytervekben alkalmazott megoldásokat. Az árvízvédelem fejlesztésének változatainál megvizsgálják: — az árvízvédelmi tározók kialakítását a Tisza felső szakaszán szovjet területen, — vésztározók létesítését a védvonalak mellett mindkét Fél területén, — meglevő töltések erősítését, magasítását és a fentiek célszerű kombinációját. 2. A Tisza felső szakasza és mellékfolyói lefolyási viszonyainak szabályozása szovjet területen építendő tározókkal. A műszaki-gazdasági tanulmánytervben meghatározásra kerülnek — a megvalósítandó létesítmények legcélszerűbb műszaki megoldásai és ezeknek mindkét Fél számára mutatkozó népgazdasági jelentősége. A terv elkészítéséhez ki kell munkálni — a folyók jellemző hozamát — a kiválasztott szelvényekben, — az előálló vízigényeket a különböző fej-