Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
12. szám - Dr. Szeifert Gyula: Magyar–szovjet vízügyi egyezmény alapján végzett munka
536 Hidrológiai Közlöny 1974. 12. sz. Ádámosi M. és mlsai: Duzzasztás hatása a Tisza vízminőségére tette vagy fejlesztette Petrovo, Badalovo, Javorovo, Csop, Vári, Szalóka, Vilok partvédőműveket. Részlegesen felújította a beregszászi belvízrendszert. Mindhárom ágazatban kiterjedt fenntartási és karbantartási munkákat végzett. Ezen időszakban az általa elvégzett főbb munkamennyiségek összesen: földmunka 4 151 900 m : ! kőmunka 75 370 m : ! A magyar Fél által végzett fontosabb kiviteli munkák: Töltés-magasítási, erősítési munkák: a Tisza Tiszabecs, Vásárosnamény és Tarpa—Lónya közötti szakaszán. A Batár Tiszabecs-országhatár közötti szakaszán. A Palád jobb parti vonalán. A Túr és Szamos mindkét parti töltésein, a Kraszna jobb parti töltésén szakaszosan. Elkészültek a badolovoi, záhonyi és györöcskei partvédőművek több évre áthúzódó munkái, valamint a tiszabecsi, a milotai középső és alsó a záhonyi közúti híd alatti, és a garbolci partvédőművek szakaszos fenntartási munkái. Elkészült a záhonyi vasúti híd körüli mederrendezés, valamint a Tiszabecs—Záhony közötti folyószakasz medertisztítása. A beregi belvízrendszerben a Dédai—Micz csatorna fenékszintje — részben vasbeton fenékburkolattal — került felújításra. A Szipa csatorna, valamint több kisebb csatorna fenntartása megtörtént. Ezen időszak alatt elvégzett főbb munkamennyiségek összesen: földmunka: 1 891 000 m 3 kőmunka: 24 000 m 3 fenékburkolat: 4 069 fm Elkészült 212 fm árvédelmi fal a Batár mentén. Ezen időszak jelentősebb feladatai közül ki kell emelni: A Tisza medencében 1945—50 időszakban végzett munkák áttekintését. Ennek keretében kölcsönösen ismertetésre került a mederszabályozási és árvédelmi műveknél történt fenntartási, építési munkák felsorolása. Az utóbbiaknál az 1947/48 évi árvíz utáni helyreállítási munkák — teljes részletességgel, munkamennyiség és költség tekintetében is. Megállapodás történt a tiszai hídroncsok eltávolításáról és az új hidraulikai követelmények kialakításáról. A közös tiszai mederszakaszon a hajózást csaknem lehetetlenné tette a mederbe került, árvizek által szállított és sok helyen fennakadt fa. Az eredményes folyamszabályozás érdekében megtörtént ezek eltávolítása. A folyószabályozás és az árvédelmi művek átfogó fejlesztéséhez, az összehangolt tervek elkészítéséhez megtörtént a közös szakasz légifelvétele, és mederfelvétele. Kitűzésre kerültek a folyami és hullámtéri nyilvántartási szelvények. Egyeztetésre kerültek a vízszintek, árvízi hozamok megállapításának módszerei, majd az árvédelmi töltések fejlesztésére vonatkozó számítások meggondolásai. Ennek eredményeként — a kölcsönös érdekekre figyelemmel — indult meg az árvédelmi töltések helyének meghatározása, méreteinek és magasságának a fejlesztése. Az egységes elveken nyugvó árvédelmi védműrendszer lehetővé tette a „Közös Árvédelmi Intézkedések" — árvíz idejére szóló megállapodás — kialakítását. Ennek lényeges elemei a következők: — hatálya a Tisza, Palád, Túr és Borzsa határmenti szakaszaira terjed ki, — mindkét Fél a foganatosított védelmi intézkedések fokozatát a másik Féllel közli, — a saját árvédelmi szabályzatot kölcsönösen egymás rendelkezésére bocsátják, az abban történt változtatásokról idejében kölcsönösen értesítést adnak, — a meghatalmazott helyettesek — a vízgazdálkodási szervek közötti kapcsolatok megvalósítása céljából szükség szerint találkoznak a Felek területén — de nem ritkábban, mint egyszer egy évben, — a művek szemléje alkalmával — közös javaslatot tesznek, — szükség esetén szakértők bevonhatók, — a találkozók eredményeit jegyzőkönyvben rögzítik, — a Felek a kialakuló vízállásokról egymást kölcsönösen tájékoztatják, — a várható rendkívüli eseményeket — pl. gátszakadás — egymással gyors módon közlik, — a bekövetkezett gátszakadás helyét, méretét, idejét, vízállását azonnal közlik, — rendkívüli veszély esetén a közös védekezésre, mentésre — az alkalmas eszközöket, felszereléseket kölcsönösen rendelkezésre bocsátják. Az árvízvédelem mellett rendelkezésre kerül a beregi belvízrendszer egységes szempontok szerinti fejlesztése. Ezzel lehetővé válik a Dédai— Micz öblözet további kiépítési ütemének a megvalósítása. Rendszeres vízhozammérés és hordalékmérés helyek kijelölése, a mérések végrehajtása, egyeztetése. E tevékenységek alapját képezik az egységes közös érdekű Tisza-szakasz szabályozási terv irányelvei megállapításának, illetőleg a vízhasznosítási tervek előkészítésének. A közös érdekekre tekintettel a tárgyalásokba a Csehszlovák és Román Fél is bevonásra kerül. Számos értékes hidrológiai mérési eredmény, hidrotechnikai kutatási és építési tapasztalat cseréje valósul meg. Ennek keretében a kezdeti eltérő végrehajtási módszerekből mindinkább — a kölcsönösen hasznos és eredményes részeket fejlesztik tovább, ill. alkalmazzák. Pl.: az alkalmazott folyamszabályozási mederrögzítő módszerek esetében. Szorosabbá válik a hidrológiai kérdésekben való együttműködés. Pl.: csapadék adatok kiegészítése 1000 m feletti helyekről. A klasszikus vízgazdálkodási ágazatokban elért hasznos eredmények mellett már most