Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
12. szám - Dr. Szeifert Gyula: Magyar–szovjet vízügyi egyezmény alapján végzett munka
Dr. Szeifert Gy.: Magyar —szovjet vízügyi Hidrológiai Közlöny 1974. 12. sz. 537 bontakoznak a nagyobb méretű és az egész vízgazdálkodást felölelő tevékenység jelei is. Tanulmányozásra kerül — a tiszalöki duzzasztás hatásaként létrejött víziút — három Felet: szovjet, csehszlovák, magyar — érintő hajózási lehetősége, — a hármas országhatár környéki Tisza szakasz egységes szabályazása, — a Tisza felső szakaszán a Szovjet—Román Fél által előirányzott vízgazdálkodási intézkedések — és annak Tisza alsóbb szakaszán a többi Felet érintő hatása, A fentiek nyomán igénnyé válik, hogy a vízzel összefüggő egyezményeket — megfelelő szintre kell emelni — és azt a KGST-ben kívánatos rendezni. II. Az együttműködés második szakasza 1960—69 Az időszak első évében mindkét Fél meghatalmazottja megemlékezett a tízéves együttműködés eredményéről, azt kölcsönösen igen hasznosnak minősítve. Megkezdődött az átfogó témák tanulmányainak készítése, részletes elemzése, a kölcsönös érdekek széles körű egyeztetése. Ilyen témák: 1. A Tisza folyó vízgyűjtőmedencéje komplex hasznosításának témájára vonatkozó munkaprogram. E program során körvonalazásra kerül, hogy az összes érdekelt országok természeti adottságaiból folyó lehetőségek mellett az egyes országok lehetőségeit, érdekeit és igényeit figyelembe kell venni. Ennek a témának a keretében merült fel — az előmunkálatokhoz szükséges — egységes hidrológiai, geológiai, topográfiai adatok összegyűjtése. Kívánatos, hogy a komplex hasznosítás érdekében tervezett és végrehajtott munkák ne növeljék az árvízhozamokat, ill. árvízszinteket, ne csökkentsék a mezőgazdasági vízhasznosítás nélkülözhetetlen eddigi kisvízhozamait és a folyók szennyezettsége a jelenlegi állapothoz képest ne romoljon. 2. A Tisza folyó közös érdekű — Vilok—Tiszabecstől a magyar—szovjet—csehszlovák határig terjedő 124 km-es — szakaszára vonatkozó általános szabályozási terv. Az árvédelmi töltések építésével és erősítésével összefüggésben a Tiszán eddig is építettek úgynevezett partbiztosítási műveket. Ezek a partbiztosítások elsősorban helyi védelmi célokat szolgálnak és ebből a szempontból megfelelőek is. Most, amikor a Tisza hasznosításának ügye napirendre kerül — időszerű a közös érdekű Tisza-szakasz általános folyamszabályozási tervének az elkészítése — figyelemmel a komplex hasznosítás várható igényeire is (víztározás, hajózás stb.). A tervet vázlattervi szinten célszerű kimunkálni — oly módon, hogy az időközi változások számbavétele megtörténhessen. A terv kölcsönös egyeztetés és elfogadás után sem jelentene anyagi kötelezettség vállalást, csupán a kiviteli munkák sorrendjét és összhangját szabja meg — a rendelkezésre álló pénzügyi kereteken belül. 3. A Tisza-medence víztartalékainak komplex hasznosítása. A tájékoztató tanulmány a Tisza-medence víz és vízerő tartalékait tárgyalja, figyelemmel a komplex hasznosításra. A Tisza azonban része a Duna vízmérlegének — mint egyik mellékfolyója. Erre, valamint a vízerőre tekintettel — a téma egyeztetése a KGST keretében működő szakbizottsági állásfoglalást igényel. A tájékoztató tanulmány részletes elemzéséhez szükséges: — a különböző valószínűséghez tartozó vízhozamok és szintek tisztázása, — a különböző vízfolyásokban a minimális élővíz megállapítása, — a határmenti közös meliorációs rendszerek beavatkozásainak egyeztetése, — az egyes államok által kivehető vízmenynyiség megállapítása. A fenti elemzéseket szakértői találkozásokon kell kimunkálni. 4. A teljes beregi belvízrendszer — kölcsönösen elkészített terveinek — összehangolása. A teljes beregi belvízrendszer művei összhangba hozása, fejlesztésének összeegyeztetése, és a munkák sorrendjére vonatkozóan történt közös állásfoglalás. Az átfogó tanulmányi témák mellett számos fontos kérdés vizsgálata, kölcsönös egyeztetése is megtörténik, illetve az igényeknek megfelelően folyamatba kerül. Ilyenek: — a határvizek tisztaságának védelme. — magyar—szovjet határt képező vagy átszelő csatornák rendezése — összehangolása, (fenékszint, vízszállítóképesség.) — a Tisza és mellékfolyói vizeinek állapot megállapítása. Vízminőségi komponensek és a mérési metodika egyeztetése, — szabályozási vízszintek egyeztetett meghatározása (a folyamatszabályozási művek egységes kialakításához), — Tisza és mellékfolyói hidrológiai kérdéseinek egyeztetése, — vízigények az ötéves terv végéig — a Tisza határmenti szakaszán, vízmérlegszámítás, vízhiány fedezése, — számított kisvízhozamok a Tisza Vilok— Tiszabecs; Csap—Záhony közötti szakaszán, — a beregi belvízöblözet alagcsövezése, — a beregi öblözet belvízvédelmét, vizeinek bevezetését a kölcsönös érdekre tekintettel kell végezni. — Tárgyalásra kerülnek a Záhony térségében tervezett gazdasági fejlesztés vízügyi kérdései. Elhatározás születik arra vonatkozóan, hogy a Felek a közös érdekű szakasz tervciklusához tartozó terveiről kölcsönösen tájékoztatják egymást.
