Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

12. szám - Dr. Szeifert Gyula: Magyar–szovjet vízügyi egyezmény alapján végzett munka

Dr. Szeifert Gy.: Magyar

—szovjet vízügyi Hidrológiai Közlöny 1974. 12. sz. 535 — az árvizek elleni közös védelmi intézkedések kimunkálása, — az évi munkatervek kialakítása és összhangba hozása. Az egyezmény pontosan szabályozza még: — a meghatalmazottak, helyetteseik és szakértők határátlépési rendjét, — az egyezmény határozatainak végrehajtása során — egymás között bármely szerződő Fél nyelvén — a közvetlen levelezés lehetőségét, valamint — a szerződés érvényességi idejét. Ma, közel negyedszázad távlatából megállapítható, hogy az egyezmény elvei időt állóak, és jól megalapozottnak bizonyultak. Ezt alátámasztja a rendszeres szakértői, meghatalmazott helyettesi szemle, valamint a minden évben rendszeresen megtartott meghatalmazottak ülésszaka, melyet rendszeres váltással a Szovjetunióban vagy Magyarországon tartanak. A találkozók a hivatalos rend megtartása mellett, a tárgyalt témát illetően mindig tárgyilagosak, a hangnemet illetően kollegális-barátiak. Ez a három jellemző körülmény nagyban elősegítette a közös érdekű munkák — valamennyi szintű — végrehajtását. Az együttműködés gyakorlati végrehajtása négy síkon történik: A meghatalmazottak — az egyezmény szellemében — meghatározzák a tárgyévi feladatokat, munkákat. Ezek — mint látni fogjuk. — a meglevő művek rendeltetésszerű működésének ellenőrzésetől, az átfogó tanulmánytervi programon át az építési feladatokig mindenféle vízgazdálkodási tevékenységet felölelhetnek. A végrehajtandó feladat jellegétől függően azt végezhetik. — a két Fél meghatalmazottai — abban az esetben ha a feladat fontossága, újszerűsége, súlya azt megkívánja — vagy a meghatalmazottak így határoztak. Pl.: jelentős új létesítmény elindítása, — a két Fél meghatalmazott helyettesei — abban az esetben — ha a feladat a helyettesekre átruházható. Pl.: a védelmi művek rendszeres szemléje, — a szakértők — minden olyan esetben, ami kor valamely szakmai terület részleteiben kell munkálkodni. Pl.: vízminőségi komponensek egységes mérése, — meghatalmazottak által megbízott vállalatok, intézmények, valamely nagyobb méretű feladat végrehajtása céljából. Pl.: átfogó tanulmánytervek, kiviteli tervek, művek megépítése A feladatok végrehajtása bármely síkon történik azt — közös jegyzőkönyvi dokumentálás mellett — a meghatalmazottak a rendszeresen évenként megtartott ülésszakon felülvizsgálják és jóváhagyják. Az elmúlt 24 év Magyar—Szovjet Vízügyi Egyezmény közös tevékenységére megállapítható, hogy az 1950-ben — az egyezmény megkötésével elültetett facsemete — ma erős, kiterebélyesedett fává nőtt. A kezdetben lényegileg két szakágazatot — árvízvédelem, folyószabályozás — érintő egyezmény, időközben más szakterületekre is kibővült, ma már a vízgazdálkodás szerteágazó, esetenként bonyolult teljes műszaki-gazdasági kérdéskomplexumára kiterjed —és láthatóan egyre tovább növekszik. Visszatekintve az elvégzett munkára, azok feladatcsoport szerint és időben is tagolhatok. Feladatcsoport szerint megkülönböztethetünk — rendszeresen esmétlődő feladatokat, és — esetenként előforduló feladatokat. Rendszeresen ismétlődő feladatok jellemzője: a rutinjelleg és a kölcsönösség. Ilyenek: — az ár- és belvízvédelmi, folyamszabályozási művek, berendezések, eszközök közös felülvizsgálata, — a fenti művek tárgyévre előirányzott tervezésének egyeztetése, — kiviteli munkák ütemének egyeztetése, — az elvégzett kiviteli feladatok rögzítése, — a tárgyévi nagyobb lefolyások (ár- belvíz) tapasztalatainak leszűrése, — rendszeres vízhozammérések, — rendszeres hordalékmérés, — rendszeres vízminőségészlelés, — hidrológiai elemek cseréje. Esetenként előforduló feladatok: — új létesítmény tervezése, megépítése, fejlesztése, — átfogó vízi és geodéziai felvételek, — nagyobb méretű tanulmányok, tervek készítése, — egyedi nagy műtárgyak létesítése. Az együttműködésre a folyamatosság, a téma és feladatkörök bővülése a fő jellemző. Ha mégis időben csoportosítani akarnánk — a csaknem negyedszázados munkálkodást — akkor a tevékenységekben is kifejezésre jutóan három — nem mereven határolt — szakasz különböztethető meg: I. Az együttműködés első szakasza 1950—59, melyre a klasszikus szakágazati tevékenység a jellemző. Ebben árvédelmi, folyamszabályozási és vízrendezési munkák folytak. II. Az együttműködés második szakasza 1960—69, melyre a modern vízgazdálkodás megalapozó munkája a jellemző. Kitűzésre került a Tisza vízgyűjtő medencéje komplex hasznosításának előkészítése. III. Az együttműködés harmadik szakasza 1970-től napjainkig, melynek során az együttműködés kiszélesítés elvei kialakítása és végrehajtás megkezdése a jellemző. A vázolt időszakok során végzett együttműködésről és a végzett munkákról részletesen: I. Az együttműködés első szakasza 1950—59 Az 1947—48-as árvíz után mindkét Fél helyreállította az elszakadt és megrongálódott árvédelmi töltéseket. Az együttműködés alapján a szovjet Fél megerősítette a Tisza, a Batár, a Borzsa, a Szalva árvédelmi töltéseit. Megépí-