Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

10. szám - Aujeszky Géza–Dr. Karácsonyi Sándor–Dr. Scheuer Gyula: A DNY-i bükk karsztvízföldtani viszonyai

Aujeszky G.—Dr. Karácsonyi S.—Dr. Scheuer Gy.: A DNy-i Bükk Hidrológiai Közlöny 1974. 10. sz. 471 ísz. fúrás Hum-0,19 236,M[mB.f] m mn Aktiv vízadó réteg mór ai első szivattyúm idején is kompresszaozós halósora aktmá vált vízadó réteg Kompresszorozás es száraijégkezelés hatásom aktívvá vált vízadó réteg Mm S,Sm nim •a,lm Wirf' kompresszorozás és siórazjégkeietés 3

s'

0m hatására aktívvá vált vízadó réteg S6,Sm Agyagos kőtörmelék -i7 W-v -039m ~ wtmn 4 57. fúrás síivattyúzási görbéje 90 100 300 400 500 600 Tömör mészkő (T\ u

t Erisen repedezett mészkő (ai öblítővíz elment) kemény tömör mészkő T

U'

N*

1

^ topedezett mészkő, a repedések agyaggal kitöltve rrnrn M kemény tömör mészkő, helyenként repedezett szakaszok közheiktatódásóval, a repedések agyaggal kitöltöttek 800 a [l/p] \. I \ Repedezett mészkő (oz öblítővíz kb. 30 l-o elment) y Nyv -OÁIm im.XI.1B. „ Kemény tömör mészkő, helyenként repedezett z törmeléke szakaszok közbeiktotódásával L 776 t/p vízhozam; a nyugalmi vízszinthez képest 4,32m-es depresszió mellett Fajlagos vízhozam: 180l/p/m 4 sz fúrás kompresszorozás/ görbéje 100 200 300 400 500 600 700 iii £résen repedezett mészkő, a repedések egy része agyagos üledékkel telítve kemény tömör mészkő TT, rr

, ' VH lazább, repedezett mééti. o repedések egy része A rr \VM M oaaaaos üledékkel telítve —j— agyagos üledékkel telítve ; 1 l 1 l j- kemény tömör mészkő 6. kút ábra. A Sziklaforrás térségében mélyített 4. műszaki és hidrológiai adatai Abb. 6. Technische und hydrologische Daten des im Bereich der Szikla-Quelle abgeteuften Brunnens Nr. 4 zőek. Igen gyakoriak a karsztjelenségek és a lefolyás igen korlátozott, vagy egyáltalán nincs, és a karsztos beszivárgás szempontjából igen kedvezőek az adottságok. Ezzel ellentétben a DNY-i Bükk igen tagolt, sűrűn behálózzák mély völgyek. A mészkő csak szigetszerűen fordul elő, és összefüggő nagy mészkő- és dolomitterületek hiányoznak. Ebből eredően a vízföldtani adottságok élesen eltérnek a Bükk hegység ismert viszonyaitól. A karsztoknál szokványos vízutánpótlódásnak csak ott van jelentősége, ahol nagyobb felszíni előfordulásban találhatók a karbonátos kőzetek (Bervabérc, Eged, Várhegyi vonulat). A kisebb elszórt mészkőrögöknél előtérbe került a nem karsztos területekről lefolyó felszíni vizek elnyelődésének jelentősége. Ezért aránylag koncentráltan nagy mennyiségű víz jut rajtuk keresztül a karsztrendszerbe. Igv a kis elszigetelt mészkőrögöknek karszthidrológiai szempontból igen nagy jelentőségük van. Az agyagpala területekről lefolyó felszíni víz a kis mészkőrögökben elnyelődik, majd távolabbi karsztforrásokban lép ismét a felszínre. Az összefüggésvizsgálatok alapján joggal feltételezhető, hogy a karsztforrásokhoz igen jelentős vízzáró képződményekkel lefedett karsztos tározórendszer tartozik. A DNY-i Bükk karszthidrológiai viszonyaiban mutatkozó ellentmondások feloldása érdekében nagy vízhozamú források az egyik oldalon, karsztos vízgyűjtő terület korlátozott és elszigetelt elterjedése a másik oldalon — át kell tekinteni váz10 12 HM 900 a [i/p] 880 l/p vízhozam; a nyugalmi vízszinthez képest 3,06 m depresszió mellett Fajlagos vízhozam • 290 l/p/m A kompresszorozás és a furat szárazjégkezelése hatására a fajlagos vízhozam tehát 60 % -al megnőtt 3. kép. A felső-tárkányi mészkőrög részlete, ÉN Y — DK irányú töréssel Bild. 3. Teil der Kalksteinscholle in Felsótárkány mit nordwestlich — südöstlicher Bruchlinie