Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

10. szám - Könyvismertetés

Dr. Öllős G.: A másodlagos szennyeződés Hidrológiai Közlöny 1974. 10. sz. 453 npoSjicMa uropiiMKoro 3aip>i:tiiciiiiH b uo;iociiaO>Kciiiiii L\-p EJIJICÍU, /'. KaiiA. TexH. Hayi< BßOflHaji nacTb paßoTbi yKa3bißaeT Ha TO, MTO B ofüiacTH BoaocHaf)>KeHH» paHbiue MI>I CTajiKHBajiHCb maBHbiM oöpíisoM c npofijieiwaMH KOJiH'iecTBeHHoro xapaKTepa; B fiyFLYMEM >Ke NPEFLMETOM 3a0oT CT3H6T B OCHOBHOM KateCTBEHHA» CTopoHa Bemeii. fl03T0My — B OOJTBUMUCTBE CJiywaeB — CTanoBflTCíi nen3fie>KHbiMn: yciuieHnaH 3aiUHTa „cbipoií" BOflbi, H BBe^emie íiojree CTporHx TexHOJIOPHH KOHfleHCaUHH BOflbl. OTHOCHTeJibHO KJiaccii(j)HKauHii 3arpfl3HHTejieií noKa eme HE cyiyeCTByeT EANHORO MHCHHH, OCOÖCHHO, ecjin MI>I ßY^EM HMETB B BH/JY H BTOPHMHWE 3ARP«3HEHHFL. HacTOflinaa pafioTa — ywri.iBafl ocoßeHHocTH BO^OciiaS>KeHHn — paccMaTpiiBaer Hawfiojiee Ba>KHbie (J>ai<Topbi, YQET KOTOPWX B ßY^YIUEM ßY^ET OCOßEHHO Ba>KHbiM. TaK noflHHMaeTcn Bonpoc oö ycyryöJieHHH npoRjreivibi caMOOMHineHHsi BOßogMOB; o CB5I3H 3amnTbi oi<py>Kaiomeií cpe^bi H B0FL0CNAÖ>KEHHÍ); O saTpyflHeHHHx no JIHHHH BOfl0fl06bIHH; 0 BTOpHMHblX 3arpíl3HeHHflX, BbI3HBaeMblX HenpaBHjibHoíi aKcnjiyaTaqHefí BOAOOMHCTHUX coopy>KeHHH; o npoßjieMax npy.noB-HaKonnTe.neii; 06 H3MeHeHnax xawecTBa BOflbi B caMoií BOAONPOBOFLHOÍI ce™ nrn. npeflynpe>KfleHHe H YCTPAHEHHE BTOpunHbix 3arp$i3HeHHÍÍ BO MHornx CJIYQAAX 0KA3BIBAETC5I HE CTOJIB y>K npoCTOÍÍ npoßjieMofi. ABTOP YKAAWBAET na STO HHTepnpeTaUHeií ypaBHeHHií PABHOBECHH BFIK H OO FLJIA HeKOToporo ywacTKa BOßOTOKa; HHTepnpeTauHeii KpiiTepuji eyTpoifw3HLJHH. Pa3BHBaa 3Ty Mbicjib, aBTop, aajiee paccKa3biBaeT 0 paßOTe „THM"-a no ßHOJIORMIECKOFI NO«R0T0BKE BOÄH, nocTynaromeü c npHöpe>KHbix jiyMeBbix BO«03aöopoB; 0 HeoöxoflHMOCTH YCHjieHHH CHCTeMHoro NOFLXOAA K npo6JIEME TEXHOJIOR-HH KOH^EHCAUIIH BOÄU; 06 ONACHOCTH B03HHKHOBeHHji BTopHMHbix 3arpji3HeHHH rípH oöe33apa>KHBANH>I BOÄbi; H HaKOHeu — 0 HefijiaronpmiTHbix n3MeHeHHHX KaweCTBa BOflbl B caivioií BOflOnpOBOflHOH CeTH non aeÜCTBHeM rrp0HC30Ä>IIHHX TaiW <})H3imeCKHX, XllMHMeCKHX H öHOJiorHwecKHx npoueccoB. HANOMHHA« 06 onacHocm BTOPHMHHX 3arpH3HeHníi — Kor^a Mbi y>Ke BeuiaeM npe«ynpe>KfleHHji Ha KpaHbi — HeJib3>i saöbiBaTb, HTO cucmeMa eodocHaöMcemin BKJiio'iaeT B ce6>I H np0CTpaHCTB0, rjxe pasiwemaioTCH 3anacbi BOÄU

, H CTaHUHio OMHCTKH, H ceTb B0fl0pacnpe,ne.neHiifl. T^e HMeHHO np0H30íifleT H KaKoií CTeneHii OnacHOCTH npe/iCTaBHT ABAPNÍI BBI3BIBAIOUIAH BTOPHMHOE 3ARPJI3HEHNE — ,naJiee, R«e HJIH KOR^A HYÍKHO HAM BIWEWHBATBCFL «JIA ee YCTPAHEHHH —• 3TO SA^AQA AAJIBHEFTUIHX RJIYÖOKHX, BceCTOpOHHHX H pa3yMH0 OÖOCHOBaHHblX IlCCJieflOBaUHÍÍ. The problem of secondary pollution in drinking water supply By Dr. öllős, O. Candidate of Techn. Sc. As pointed out in the introduction, the main concern in water supply was formerly related to the quantity aspects, but in the future the quality problems are liable to give rise to considerable difficulties as well. For this reason the increased protection of sources of supply and the imposement of more severe requirements on the existing treatment technologies will become inevitable in the majority of oases. No approach to the classification of polluting substances has been aggreed upon as yet, especially with regard to the secondary pollutants. With reference to water supply the most important factors requiring special attention in the future are listed in the paper. These include the mounting problem of self purification, the interrelations between water supply and the environment, the difficulties in obtaining water, the danger of secondary pollution due to operational defects at the treatment plants, the problems related to reservoirs, as well as the changes of quality within the distribution network. The identification, prevention and remedy of secondary pollution present serious difficulties in many instances. This is demonstrated by the interpretation of the BOD and 0

2 balance equation for a particular section of a recipient, of the criterion of eutrophication, by reference to the growing need for systems approach to treatment technology in connection with the detailed examination of the „teamwork" involved in the biological process associated with bank filtration, by mentioning the potential hazards of secondary pollution in the course of disinfection, in connection therewith the adverse changes of quality within the distribution network due to physical, chemical and biological processes are examined. In considering the problem of secondary pollution, when the danger sign is already displayed on the tap, it is necessary to remember that the water supply system is composed of the combination of the water resources, the treatment plant and the distribution network. Further intensiver and well founded research is needed to explore in detail where and what defect, and as a consequence thereof secondary pollution may occur, and where, what measures can be applied for eliminating it. KÖNYVISMERTETÉS Parvulescu, C.: Távlati vízkészletgazdálkodás Romániában. [Hidrntechnica, Bukarest 18, (1

97H) 12. sz. 605 — 615 p.] A távlati vízigények felmérésekor kitűnt, hogy 2000ben előreláthatólag jelentős eltérések alakulnak ki Romániában a vízigények és az akkor rendelkezésre álló vízkészletek között. Így például, a számítások szerint, az 1980-as években bruttó vízigények már négyszeresen meghaladják a természetes felszíni és felszínalatti vízkészleteket. 2000-ben ez a szám már feltehetőleg tizenötszöröse lesz a természetes vízkészleteknek, sőt a megvalósítható vízgazdálkodási létesítmények üzembehelyezése esetén is elérheti a hatszoros értéket. Figyelembe véve azonban, hogy az üzemeken belül részben meg lehet valósítani a vízvisszaforgatást, nem lesz mindenütt friss vízigény. A megfelelő műszaki fejlesztés mellett tehát 2000-ben gyakorlatilag csak kétszeres lesz a vízigény a vízkészletekhez viszonyítva. Ha azonban beszámítjuk a vissza nem forgatható vízmenynyiségeket is, akkor a vízigények már kb. háromszorosan haladhatják meg a készleteket. A cikk részletesen taglalja a belső vízkészletek és vízigények alakulását — mindenütt a Duna vízkészletének beszámítása nélkül — a vízmérlegre ható tényezőket külön-külön is. Az ország területét azonban homogén egységként fogja fel, így a különböző vízrendszerek egyéni sajátosságaira nem tér ki. Nem tárgyalja a vízigények éven belüli alakulása szempontjából sem a kérdést. Javaslatában hangsúlyozza a tarozások, vízvisszaforgatások, víztakarékosságok fontosságát és szükségességét, valamint az ésszerű vízigény-normák megállapítását minden területen, a vízpazarlások kizárása érdekében. Végső következtetésként a szerző sürgeti a valamennyi hatótényező figyelembevételével megvalósítandó komplex és intenzív vízkészletgazdálkodás gyakorlati megvalósítását. Boga Tamás László