Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

1. szám - Oláh József: A nyíregyházi aerob iszapkezelő berendezéssel szerzett üzemi tapasztalatok értékelése

Oláh J.: A nyíregyházi aerob iszapkezelő Hidrológiai Közlöny 1974. 1. szám 47 az aerob kezelésnél 31,00 Ft/m

3 értékek adódtak. Ez éves viszonylatban mintegy 250—300 ezer forint megtakarítást jelent. Mivel a gazdaságossági számításokat 1967-ben végeztük, az azóta beállt árváltozások miatt ezek módosulnak, de a beruházásban és a fajlagos üzemköltségben jelentkező megtakarítás aránya nem változik. 6. Üzemi tapasztalatokhói levont következtetések A berendezés üzembehelyezése óta az alábbi következtetéseket vonhatjuk le: a) A kezelt iszap könnyen és gyorsan víztelenedett a szikkasztóágyon, így a kezelt iszap elhelyezése a jelenlegi kicsiny szikkasztóágy felületen is lehetővé vált. b) A szikkasztóágyra kieresztett kezelt iszap a nyári hónapokban sem mutatott rothadást, semmiféle szag vagy bűz nem jelentkezett. A szikkasztóágyról letermelt iszap földszerű, szagtalan, porózus szerkezetű volt, melynek szállítása nem okozott nehézséget. c) A fölös eleveniszap kezelésénél 3 hét üzemelés után viszonylag nagy mennyiségű hab és uszadék (paprikamag, gyümölcshéj, stb.) képződött, mely konzervgyári eredetre vezethető vissza. A hab és uszadék főleg a medence sarkaiban gyűlt össze, ahol az áramlás kevésbé tudta összetördelni, mint a rotor közvetlen közelében. 3 hét üzemelés után a habmennyiség annyira megnőtt, hogy az oxigénbevitelt zavarta, és a medencét félig le kellett ereszteni, majd friss eleveniszappal újra feltölteni, mire a habképződés jelentősen csökkent. A habképződést a mosóvíz mennyiségének növelésével, vagy napi többszöri lecserélésével is lehetett csökkenteni. Nyers és fölös eleveniszap kezelésénél habképződés nem volt, az uszadék összetétele és mennyisége kb. azonos volt a fölös iszapnál tapasztaltakkal. d) Télen 1972. január 10—25 között a viszonylag alacsony —10 °C-os napi középhőmérséklet hatására a levegőztetőben a hőmérséklet + 5 °C alá csökkent, így a befagyás veszélye miatt az üzemeltetést leállítottuk. A jelzett időszakban a mosóvíz mennyiségét 50 m

3/nap-ról 100—120 m

3/napra emetlük, azonban ez a mennyiség is kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a levegőztetőben a hőmérsékletet 10—15 °C-ra emeljük. Más kísérletekből kiderült, hogy téli üzem esetén a mosóvíz-iszap térfogati arányt minimálisan 10-re fel kell emelni ahhoz, hogy a rendszer hőmérséklete ne süllyedjen + 10 °C alá. A mi esetünkben a rendszer szakaszos volta miatt ez az arány csak 1 lehetett, ezért a téli üzemet nem tudtuk biztosítani. IRODALOM [1] Benedek, P.: „Az eleveniszapos szennyvíztisztítás kinetikai jellemzése". Kandidátusi értekezés (19(57) [2] Benedek, P.: „Bestrebungen zur Vereinfachung der Technologie von Abwassei'reinigungsanlagen unter besonderer Berücksichtigung der aeroben Schlammineralisation". Gas und Wasserfach, 107, 741—746. (1966). [3] Benedek, P.—Ábrahám, K.—Farkas, P.: „Aerob eljárások vizsgálata szennyvíziszap kezelésénél" VITUKI-évkönyv, 276—325 (1965). [4] Benedek, P.—Farkas, P.—Literáthy, P.: Thermoanalytical control of the sludge stabilization phenomena. Proceedings to be Published by Pergamon Press Ltd. Spring 1971. [5] Benedek, P.—Németh, A.: „A szennyvíziszap kezelése magyarországi viszonyok között". Tanulmányok és kutatási eredmények sorozat 22. szám (1 968). [6] Bucksteeg, K.: Bemessung und Betrieb von Anlagen zur aeroben Stabilisation in Schlammbelebungsanlagen (getrennte Stabilisation). Behandlung und Beseitigung von Abwasserschlämmen. Aachen. 1971. [7] Gsanády, M.: Szennyvíziszapok aerob lebontásának vizsgálata. Hidrológiai Közlöny 47. 8. szám. 371 — 384 "(1967). [8] Mudrack, K.: „Die aerobe Schlammstabilisierung" Münchener Beiträge, Band 13. (1966). [9] Handelt, IF. G.

—Koch, T. C.: „Dewatering characteristics of aerobically digested sludge". Journrd WPCF 41, R 215—R 238 (1969). [10] Buffer, H.

: „Untersuchungen zur Charakterisierung aerob-biologisch stabilisierter Schlämme". Jahrbruch von Wasser, Band, 33. (1966). OiieHKa np0H3B0flCTBeHHbix oribiTOB, npwoßpeTeHHbix aapoönbiM o6opy,noBaHMeM oöpaSoTKH HJia B r. HnpeAbxa3a Ojiax, Fl. 1. Ha OCHOBÜHHH PE3YJIBTAT0B OribiTOB, npoBe«eHHbix B uejiHx cpaBHenHH aapoÖHbix n aHaapoöHbix npoueccoB C H3JIHLIIHHM KOJIH'ieCTBOM HJia H CbipbIM HJIOM, A TaK>I<e ' 3i<0H0MHnecKnx coo0pa>KeHHH 0Ka3an0Cb uejiecoofipasHbiM BHeßpcHne aapoOHoii ofipaßoTKH. 2. OOpaöoTKa jinuiHero KOJitmecTBa mia, BepHee civiecn Cbiporo H jimunero mia B SCMJIHHOM peaepßyape, c oöeMOM 700 M

3, c noMoinbio aapaTopa THN'a „AöTaspaTop" c_ 0 2,4 M, B CHCTeMe nojiy3Tannoü, rfle B Ka'iecTBe npoMbiBaromeii BOflbi ßbuia npnusiTa CTO'iHan BOAB. 3. B asparope ßbijio C0xpaHCH0 co^epwaHHe opraHHqecKHX BEUJECTB B pa3iviepe 1,54—1,95 Kr/M

3 cvrKH, npii KOHueHipaiuiii JinuiHero mia 15 KT/M

3 H BPCMCHH ra,apaBJiHiecKoro oTCTaHBaHHH 6,8 ÄHeii, N npn STOM 6MJIO H3MCpeHo yiweHbuieHHe opraHHiecKHx BEMECTB B paaiwepe 17-20%. 4. OßpaöoTaHHbiü HJI B OTCTOÜHOH aivie nemo h xopouio 06e3B0>K>KHBajicH. npH oöpaßoTaHHOM iijie He ßbijio HaMeqeHo rmieHHe, 0Öpa30BaHHe 3ariaxa. 5. flpn o6pa6oTi<e JiiiuiHero KOJwqecTBa una, nocJie Tpex He^ejibHOH 3KcnjiyaTauHH oßHapy>KHJin oöpasoBaHHe neHH H nnaßaioinHx npeßMeTOB, KOTopbie MOTJIH CbiTb y;(aJieHbi c noMombio yßejiHqeHUH KOJiHwecTBa Moroineü BOflbl. 6. B TENEHMH HECKOJIBKOHEFLEJIBHOII TEMNEPATYPU —10 °C B cpeaHeM 3a CYTKH — B asparope TeiwnepaTypa noHH3imacb HH>Ke +5 "C h H3-3a onacHocTH 3aMopa>KHBaHHji Hy>KHo öbijio onopo>KHHTb SacceÜH. B CaMblX xoJIOÄHWX 3aMHHx Mecnuax B aspaTope npw coaepjKaHHH TeMtiepaTypbi Bbime + 10 "C cooTHomeHHe oßieiwoB MOWmeft BOAW-HJia A0JI>KHb[ ÖblJlH yßejlHHHTb B 10-KpaTHOM pa3Mepe. Ü3-3a STannoro xapaKTepa 0ß0py«0BaHHH STO B HaureM cjiynae ßbijio TOJibKO OKOJIO 1, Ha 3TO He oöecneMHJIO TenjIOBblH pe>KHM CHCTeMbl. Wertung der mit der aeroben SchlanimbehandlungsEinrichtung in Nyíregyháza gewonnenen Betriebserfahrungen Oláh, J. 1. Aufgrund der Resultate der mit der entstehenden überschüssigen und Rohschlamm-Mischung durchgeführten vergleichenden aeroben und anaeroben Versuche und der Wirtschaftlichkeits-Erwägungen, zeigte sich die Einführung der aeroben Behandlung für zweckmässig. 2. Die Behandlung des überflüssigen Belebtschlammes bzw. der rohen und überflüssigen BelebtschlammMischung wurde in einem 700 m

3-Erdbecken mit einem