Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

1. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

48 Hidrológiai Közlöny 1974. 1. szám Oláh J.: A nyíregyházi aerob iszapkezelő Abtaerator-Belüfter von 2,4 m Durchmesser im „Halb­durchlauf verfahren" durchgeführt, wo. wir als Wasch­wasser gereinigtes Abwasser verwendet haben. 3. Im Belüfter hielten wir eine Belastung von 1,54— 1,95 kg/m 3-Tag von organischen Stoffen bei 15 kg/m 3 überflüssiger Belebtschlammkonzentration und 6,8 tä­giger hydraulischer Aufenthaltszeit aufrecht, bei der wir eine Verminderung von organischen Stoffen von 1 7—20% gemessen haben. 4. Der behandelte Schlamm ent wässerte sich im Trok­kenbeet leicht und gut. Beim behandelten Schlamm ha­ben wir weder Fäulung, noch Geruchsbelästigung erfah­ren. 5. Bei der Behandlung des Überschussschlammes ha­ben wir nach einer Betriebszeit von 3 Wochen eine Schaum-und Schwimmstoffbildang beobachtet die mit der Erhöhung der Waschwassermenge entfernt werden konnte. 6. Auf Einfluss einer mehrwöchigen Tagestempera­tur von —10 °C ist die Temperatur im Belüfter unter + 5 °C gefallen und wegen Frostgefahr musste das Becken entleert werden. In den kälteren Wintermona­ten muss im Belüfter, um eine Temperatur von über + 10 °C aufrecht zu erhalten, die Menge des Wasch­wasserschlammes auf das zehnfache erhöht werden. Wegen dein Halbdurchlaufscharakter der Einrichtung, war dies in unserem Fall nur um 1, was die Sicherung des Wärmehaushalts nicht ermöglicht hat. (Folytatás a 40. oldalról) Zagyva— Tarna napok '73 Salgótarján, 1973. október 3 — 5. A Magyar Hidrológiai Társaság, az Északmagyar­országi Vízügyi Igazgatóság, a Középdunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóság, valamint a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság 1973. október 3 — 5. között konferenciát rendezett Salgótarjánban, amelyen a Zagyva—Tarna vízgazdálkodási szabályozó rendszer létesítésével kap­csolatos elméleti és gyakorlati kérdéseket tárgyalták meg. A konferencia megnyitóját Vincze József, az Or­szágos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese tartotta. A konferencia négy ülésszakot tartott. Az egyes ülés­szakok elnökei dr. Vitális Sándor a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke, Polgár István, Nagy Illés és Vezse Sán­dor vízügyi igazgatók voltak. A vitavezetői tisztséget dr. Starosolszky Ödön, dr. Vágás István, dr. Lászlóffy Woldemár és dr. Kovács György látta el. Nógrád megye Tanácsa részéről Illés Miklós elnök­helyettes üdvözölte a megjelenteket. A konferencián a következő előadások hangzottak el: Radványi Rudolf: A Zagyva — Tarna vízgazdálkodási szabályozó rendszer. Salamin András: A Zagyva — Tarna irányítástechnikai modell. Károlyi Csaba: A Zagyva—Tarna távmérőrendszer tervezése. Selényi Endre: A Zagyva — Tarna távmérőrendszer telemechanikájának tervezése. Károlyi Attila: A Zagyva—Tarna távmérőrendszer­nél alkalmazott műszerek. Holló Gyula: Vízkészletelosztási órarend előkészítése, számítógép felhasználásával természetes vízfolyásokon. Ondruss Lajos —Salamin András: Tározórendszerek tervezése számítógéppel. Bátkay György — Domonyik Ferenc: Víztározási lehe­tőségek, azok vízgazdálkodási-közgazdasági értékelése, kihasználása, a tározók üzemeltetési feladatai és tapasz­talatai a Tarna vízrendszerében. Császár József—Puskás Mária: Vízminőség-szabályo­zási problémák a Felső-Zagyva vízgyűjtőn. Feliér Pál: A Zagyva vízminőségével kapcsolatos kér­dések. Dr. Pázold Ádám: A Tarna vízrendszer vízminőségi és vízvédelmi problémái. Holló Gyula—Radványi Rudolf: Ipoly vízbázis vizs­gálatok Salgótarján vízellátásához. Horváth Vera—Takáts Attila: A hulladékelhelyezés kérdései a Felső-Zagyva vízgyűjtőjén. Kertai István—Zalányi Terézia: A tározás szerepe a Felső-Zagyva-völgy vízrendszerében. Körtvélyi Kálmán—Csicsely András: Talajvédelem és vízrendezés fejlesztésének hatása a Tarna árvízi hoza­mára. Pados Iliire: A víztározás várható hatása a Tarna ár­vízhozamára, eddigi ármentesítési és védekezési tapasz­talatok. Berényi Árpád: A Zagyva alsó szakaszának árvízvé­delmi helyzete és fejlesztési módja. Boros Béla: A Zagyva menti területek vízrendezése. Tótli Sándor: Dombvidéki öntözési tapasztalatok és igények a Tarna vízgyűjtőjén. Pálhidy Csaba: Öntözési lehetőségek a Zagyva mentén. Mezei János: A Zagyva menti belvíz- és öntözésfej­lesztés jelentősége a mezőgazdaság számára. Horváth Vera: A felszín alatti sztatikus vízkészletek gépi számítása. Stéfán Mértonné—Bán Miklós: A Tarna vízrendszer felszíni és felszín alatti vízkészletgazdálkodási kérdései. Deák Béláné —Gondos György: A vízellátás alakulása a Felső-Zagyva térségében. Gulyás Zoltán: A vízellátás és csatornázás helyzete és problémái a Mátra előterében. Aranyosi Gábor: Regionális vízellátó rendszerek üze­melési tapasztalatai. Schmiedt Sándorné—Balázs László: A vízgazdálkodás helyzete, az ivó-, ipari és mezőgazdasági vízigények és ki­elégítésük a Tarna vízrendszerben. Dr. Kovács Sándor: A mátrai üdülőkörzet ós település­hálózat vízgazdálkodással szembeni igényei. Pető Ottó: A Nógrád megyei településhálózat fejlesz­tési terve és a vízgazdálkodás kapcsolata a Zagyva tér­ségében. Az előadásokat követően a szakvezetői értékelést dr. Salamin Pál egyetemi tanár tartotta. Zárszót mon­dott: Illés György, az Országos Vízügyi Hivatal elnök­helyettese. Az előadó üléseket követően október 5-én a konferen­cia tanulmányúttal folytatódott. A résztvevők Salgó­tarjánból indulva megtekintették Somoskőt, a salgótarjáni üveggyárat, a maconkaí mérőszelvényt, a Köszörűvölgyi és Csóréti tározót, Mátraházát, a Hasznosi tározót ós Pásztó környékét. A konferencia határozati javaslatban juttatta kife­jezésre, hogy a Zagyva — Tarna vízgazdálkodási szabá­lyozó rendszer beruházását kiemelten indokolt kezelni. A munkában részt vevő szakembergárda a rendszer ed­digi tervezésében olyan újszerű megoldásokat alkalma­zott, amellyel lerakta a vízgazdálkodásban az automa­tikus szabályozás alapjait és így megindulhatott az a fo­gamat, amelynek végcélja az egész ország szabályo­zott vízgazdálkodási rendszerré való kiépítése. A továb­biakban a konferencia ajánlásokat dolgozott ki a fej­lesztő munkálatok további ütemezésére. A konferencia anyaga külön kiadványban jelenik meg. A tárgykör lényeges részei a Hidrológiai Közlöny 1973. évi 7. számában tanulmányok keretében kerültek ismer­tetésre és elemzésre. V. I.

Next

/
Thumbnails
Contents