Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

9. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Dr. Aujeszki L.: Valószínűségi előrejelzések Hidrológiai Közlöny 1974. 9. sz. 427 Ellenben a talajvízszint várható alakulására vonatkozó előrejelzésekben igen sokszor valószínűségi jellegű prognózisokat lehet alapul venni. Meg kell említenünk, hogy a fenti fejtegetésekben és példákban az előrejelzések fogalmát kissé tágabban értelmeztük, mint az a meteorológiában általában szokásos. Ugyanis a meteorológiában legtöbbször arról van szó, hogy egy konkrét napra vagy egy hosszabb konkrét időszakra kell előrejelzést adni. Ezekhez a prognosztikai feladatokhoz csatlakoznak azonban az úgynevezett klimatológiai (illetőleg hidroklimatológiai) jellegű előrejelzések, amelyek arra vonatkoznak, hogy egy átlagos év folyamán milyen meteorológiai, illetőleg hidrometeorológiai állapotokkal kell számolni, például a víziutak jégmentes időszakának mennyi az átlagos hosszúsága, a leghevesebb záporok egy átlagos évben milyen csapadékintenzitásokat szolgáltatnak („csapadékintenzitásnak" hívják a meteorológiában a csapadékmennyiségnek az időszerinti differenciálhányadosát ). Az árvízvédelem megelőző intézkedései (gáttervezés, gátépítés stb.) általában a valószínűségi előrejelzésekre kénytelenek támaszkodni, mert az óvatossági előrejelzések alapján való tervezés és építés sokszor elviselhetetlen költségeket emésztene fel. Ezzel szemben a konkrét árvízveszély idején történő védelmi intézkedések terén már tág tere nyílik a biztonsági előrejelzések alkalmazásának, például a várható legnagyobb szélerősség (hullámverési veszély) előrejelzésének, a várható további csapadékmennyiségek előrejelzésének, jeges árvizek esetén pedig a hőmérsékleti viszonyok alakulására vonatkozó előrejelzéseknek. Az öntözésügy területén a valószínűségi előrejelzések alkalmazása kerül túlsúlyba. Gazdaságossági okok kényszerítenek arra, hogy már az öntözővízrendszer megtervezése is a valószínűségi előrejelzéseken alapuljon, de ugyanígy minden egyes termelési éven belül az öntözések időpontjának és mennyiségének megválasztása is olyan valószínűségi előrejelzéseken alapul, amelyek arra vonatkoznak, van-e kilátás megfelelő mennyiségű természetes csapadékra, továbbá van-e kilátás olyan időjárási körülményekre (élénk és turbulens széljárás, magas hőmérséklet, csekély vízgőztartalmú légtömegek jelenléte) amelyek igen súlyos mértékű párolgási vízveszteségeket idéznek elő és mesterséges vízutánpótlást tesznek szükségessé. Azokban az országokban, amelyekben az éghajlati körülmények alkalmazhatóvá teszik a mesterséges esőkeltés találmányát, ott ennek a beavatkozásnak a megvalósítása is megkövetel előrejelzéseket a természetes úton keletkező csapadékok bekövetkezésére vagy elmaradására vonatkozólag. Erre a célra ugyancsak a valószínűségi előrejelzéseket alkalmazzák, mert ezek már elegendő támasztékot nyújtanak ahhoz, hogy meg lehessen ítélni, szükség van-e valamely konkrét nap folyamán a mesterséges beavatkozás végrehajtására, vagy nincsen. Ez a kérdés azonban elsősorban csak a magashegységekkel közvetlenül szomszédos országok hidrometeorológusait foglalkoztatja, mert ezek azok a területek, ahol a mesterséges esőkeltés eddig ismeretessé vált módszereit kellő megbízhatósággal lehet alkalmazni a hiányzó csapadékmenynyiségek pótlására. Probability-Type Forecasts and Security-Type Forecasts In the Field oi Ilydrometeorology by Aujeszky, L. D. Sc. Two essentially different types of hydrometeorological forecasts are submitted. Probability-type forecasts are aiming at the prediction of the most probable value of a hydrometeorological, variable (such as air temperature, water temperature, precipitation amount, run-off, etc.). Security-type forecasts are aiming at the prediction of the most conservative estimate of the above variables. Wahrschcinlichkeitsmässige Vorhersagen und Siclierheitsmässige Vorhersagen in der Hydrometeorologie von Aujeszky, L. Doktor der Erdwissenschaften Zwei wesensverschiedene Arten der hydrometeorologischen Vorhersagen werden unterschieden. Wahrscheinlichkeitsmässige Vorhersagen zielen darauf ab, den wahrscheinlichsten Wert einer hydrometeorologischen Veränderlichen (wie Lufttemperatur, Wassertemperatur, Niederschlagsmenge, Abflussmenge usw.) anzugeben. Siclierheitsmässige Vorhersagen haben die Aufgabe, eine höchst vorsichtige Abschätzung der erwähnten Veränderlichen zu liefern. (Folytatás a 425. oldalról) „A másodlagos szennyeződés problémája az ivóvízellátásban" címmel szeminárium zajlott le 1974. május 21 — 22-én, Sopronban, a Magyar Hidrológiai Társaság Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztálya, Vízellátási Szakosztálya és Soproni Csoportja, a MTA Vízgazdálkodástudományi Bizottsága Vízellátási és Csatornázási Albizottsága, valamint az OVH Vízellátási és Csatornázási Főigazgatósága rendezésében. Dr. Vendel Miklós akadémikus elnöki megnyitója és Sopron város állami- és pártvezetősógének képviselői üdvözölték a résztvevőket, majd — dr. Illés György elnökhelyettes nevében — Szakváry Jenő főigazgatóhelyettes emelte ki a szeminárium jelentőségót. Ezt követően dr. öllős Géza egyetemi docens, osztályvezető tartotta meg bevezető előadását, ,,A vízellátás és a másodlagos szennyeződés" címmel. A szeminárium témájának részletes feldolgozása a beküldött tanulmányok alapján összeállított alábbi generál reportok alapján történt: 1. Bulkai Lajos: A jelenleg ismert, illetőleg alkalmazott vízkezelés szerepe és hatásossága a mikroszennyezőanyagok eltávolítása terén. 2. Dr. Bozzay József né: Vízkezelési tapasztalatok a mikroszennyezőanyagok eltávolítása vonatkozásában. 3. Dr. Némedi László: A fizikai, kémiai és mikrobiológiai vízminőség alakulása ós az azt befolyásoló tényezők a vízelosztó rendszerben. 4. Hajdú György: A vízelosztó csőhálózat tervezése, létesítése, üzemeltetése és a hálózat vízminősége közötti kapcsolat. A szemináriumon mintegy 80 fő vett részt. A hozzászólók száma kb. 50 volt. A beszámolók során kialakult élénk vita megállapításait a szeminárium szakmai értékelésében Szakváry Jenő foglalta össze. Szolnoky Csaba