Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

9. szám - Dr. Kiss Keve Tihamér: Vízvizsgálatok a Keleti-főcsatornán. II.

3(406 Hidrológiai Közlöny 1974. S. sz. Vízvizsgálatok a Keleti Főcsatornán II. A planktonalgák mennyiségi változásai Dr. KISS KEVB TIHAMÉK* Előző dolgozatunkban [5], mely a Keleti Főcsatornán 1967 óta végzett vizsgálatok kémiai részéről számolt be, e munka célját röviden már vázoltuk. A vízminőség jobb megismerése érdekében szükségesnek tartottuk, hogy a kémiai vizsgálatok mellett a planktonalgák mennyiségi és minőségi változásait is nyomon kísérjük. Utaltunk arra, hogy az algák módosíthatják a kémiai vízminőséget, egyes kémiai komponensek pedig a kialakuló algaegyüttest befolyásolják. Munkánk során vizsgáltuk, hogy a planktonalga együttesek változásai milyenek az év folyamán. Vannak-e olyan kedvezőtlen vízminőségű időszakok, melyek a víztisztítás során gondot okozhatnak ? Röviden szólunk a főcsatorna szaprobiológiai vízminőségéről. Uherkovich mutat rá [20], hogy a Keleti Főcsatornán, mint limnológiai modellen a folyóból kilépő nagyobb csatornák sajátos limnológiai problémái tanulmányozhatók. Dolgozatunk e téren is újabb szempontokat szolgáltat. Mintavétel, vizsgálati módszer Az algavizsgálatokhoz ugyanott vettünk vízmintákat, mint a kémiai elemzésekhez: 0 — Tiszalök vasúti híd, 1 — Tiszavasvári vízbeeresztő zsilip, 2 — Balmazújváros vízszinttartó bukó; a kémiai mintavétellel megegyező időpontban (1. ábra). A mintákat felszínről, sodorvonalból merítettük. Ha a főcsatorna befagyott, lékekből merítettünk vizet. A mennyiségi elemzéshez az eredeti felrázott vízmintából annak szeszton tartalmától függően 100 — 250 ml-t membránszűrőn (Sartorius, 0,45 y. pórusméretű) tömörítettünk. A tömörített anyagot néhány ml-re hígítottuk és formalinnal rögzítettük. A pontosan ismert térfogatú tömörített mintát Bürker kamrában vizsgáltuk. 1971 óta a mennyiségi elemzéseket az Utermöhl féle módszerrel végeztük [21] ZEISS gyártmányú Telaval mikroszkópon. A planktonalgák mennyiségi változásai A Keleti Főcsatornáról megjelent dolgozatokban [13, 14, 20] részletes ismertetést találunk a fitoplankton rendszertani összetételéről és mennyiségi viszonyairól. A fenti közlemények és saját eredményeink segítségével igyekszünk képet adni a főcsatorna planktonalgáinak mennyiségi változásairól a jellegzetes vízminőségű időszakokban [5]. Uherkovich [13, 14, 20] rámutat arra, hogy a Keleti Főcsatorna algológiai viszonyait elsősorban a tiszalöki zsiliprendszer fölötti visszaduzzasztott Tisza szakasz algaegyüttesei és a tiszavasvári zsilipen leadott mindenkori vízmennyiség szabja meg. Téli időszakban, mely november közepétől március közepéig, végéig tart, 1—5 m

3/s között változó, kismértékű vízleadás mellett a csatorna állóvíz jellegű. A lassú vízsebesség miatt szesztontartalma alacsony, a fényviszonyok kedvezőek, kivéve a jéggel borítottság idejét. Erre az időszakra a planktonalgák alacsony faj és egyedszáma jellemző. Az össz algaszám 50—200 ezer ind/l között változik. Az algaegyüttest elsősorban kovamoszatok alkotják (Diatoma vulgare, Nitzschia acicularis, Cyclotella spp. — 1. táblázat). Az algák alacsony száma és faj szegénysége a téli mostoha életfeltételekkel * Debreceni Vízművek. Debrecen. magyarázható. Alacsony a vízhőmérséklet és a jéggel borítottság idején kedvezőtlenek a vízben uralkodó fényviszonyok. A jég olvadása után meginduló tavaszi tiszai áradások következtében jelentősen nő a hordaléktartalom. Emiatt a téli kedvezőtlen fényviszonyok jellemzőek a koratavaszi időszakra a tiszalöki, tiszavasvári csatornaszakaszon. így a hőmérséklet emelkedése sem hoz nagyobb változást a planktonalgák mennyiségi, minőségi viszonyaiban. Az algaegyüttesben ekkor is a kovamoszatok dominálnak. A balmazújvárosi csatornaszakaszon a kis vízsebesség hatására a Tisza nagy tripton tartalmú áradó vize kiejti az üledéket, letisztul. A jég felolvadása után kedvezővé válnak a fényviszonyok. Ebben a lassan áramló tószerű csatornaszakaszban tavaszi kovamoszat maximum alakul ki, melyben kiugróan sok Cyclotella van. A tiszavasvári zsilip nyitásával a főcsatornában intenzív átfolyás kezdődik. A zsilipnyitással — mely március végére, április elejére esik — megkezdődik a csatorna tavaszi átöblítése (egy héten keresztül 35—40 m

3/s vízbeeresztés a tiszavasvári zsilipen), mely teljesen kicseréli a téli pangó vizet, s a főcsatorna vízminősége a Tiszáéval válik azonossá. VITiWjS /Sada\f Szolok y Tiszavosvari Hajdúnánás 1. ábra. A Keleti Főcsatorna vázlatos térképe Puc. 1. CxeMammHan Kapma Bocmomioeo MaeucmpaAbwzo KanaAa Fig. 1. General map of the Eastern Main Canal