Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

9. szám - Dr. Kiss Keve Tihamér: Vízvizsgálatok a Keleti-főcsatornán. II.

Dr. Kiss I^eve T.: Vízvizsgálatok a Keleti Főcsatornán II. Hidrológiai Közlöny 1974. 9. sz. 407 1. táblázat A Keleti Főcsatorna egy-egy jellegzetes vízminőségű időszakának litoszeszton adatai (1970. VIII. 3—IX. 16.) TaÖAiiifa 1. JJaHHbie cpumocecmoHa xapaxmepnoeo no Kanecmey eodbi nepuoda Bocmomioeo Mazucmpa.ibnozo Kaita.ia Mintavétel helye 0 1 2 0 1 2 0 1 2 0 1 2 0 1 2 Mintavétel ideje Tél 1973. I. 31—11. 6. Cyclotella nép. max. 1970. III. 23—

III. 31. Koranyár 1970. VI. 29—VII. 1. Cyclotella— Synedra nép max. 1970. VIII. 31—IX. 9. Cyclotella— Chlorococcales nép. max. 1970. IX. 28—IX. 30. Achnantes minutissima Asterionella formosa Cyclotella spp Diatoma vulgare Melosira granulata var. angustissima .... M. variáns Nitzschia acicularis N. longissima var. reversa Synedra actinastroides Egyéb Baciilariophyceae 5 7,5 2,5 5 2,5 10 2,5 2,5 30 150 20 2020 100 100 50 50 150 150 50 300 3 940 20 20 5 760 60 0 760 20 4 720 40 160 20 2500 660 1880 20 20 60 20 680 20 40 10 200 10 20 110 30 Bacillariophyceae összesen 15 7,5 15 30 150 2040 200 250 500 9 800 11 540 3340 1980 760 410 Actinastrum hantzschii Ankistrodesmus acicularis A. angustus A. arcuatus A. longissimus var. acicularis Coela8trum microporum Crucigenia apiculata C. tetrapedia Didymocystis planctonica Kirchneriella lunaris K. obesa Micractinium pusillum Oocystis borget Pedia8trum tetras var. tetraodon 2,5 2,5 2,5 15 2,5 2,5 2,5 5 2,5 10 5 2,5 2,5 12,5 30 50 20 60 40 60 50 50 100 50 50 50 150 50 250 50 200 300 20 160 40 40 40 20 20 40 40 20 40 40 20 40 60 20 200 140 200 40 20 40 100 60 20 120 80 20 40 20 20 240 20 50 60 20 20 20 20 20 20 120 20 40 20 40 20 180 40 40 20 20 60 60 20 60 60 340 40 200 60 20 40 40 60 20 20 20 80 40 40 200 10 20 170 20 20 10 90 20 70 40 10 20 10 70 280 2,5 2,5 2,5 15 2,5 2,5 2,5 5 2,5 10 5 2,5 2,5 12,5 30 50 20 60 40 60 50 50 100 50 50 50 150 50 250 50 200 300 20 160 40 40 40 20 20 40 40 20 40 40 20 40 60 20 200 140 200 40 20 40 100 60 20 120 80 20 40 20 20 240 20 50 60 20 20 20 20 20 20 120 20 40 20 40 20 180 40 40 20 20 60 60 20 60 60 340 40 200 60 20 40 40 60 20 20 20 80 40 40 200 10 20 170 20 20 10 90 20 70 40 10 20 10 70 280 S. acutus f. alternans S. acutus f. costuiatus S intermedius S. intermedius var. bicaudatus S. opoliensis S. quadricauda S. quadricauda var. maximus S. spinosus var. bicaudatus Egyéb Scenedesmus Bpp Schroederia setigera Tetraédron minimum Tetrastrum glabrum Egyéb Chlorococcales spp 2,5 2,5 2,5 15 2,5 2,5 2,5 5 2,5 10 5 2,5 2,5 12,5 30 50 20 60 40 60 50 50 100 50 50 50 150 50 250 50 200 300 20 160 40 40 40 20 20 40 40 20 40 40 20 40 60 20 200 140 200 40 20 40 100 60 20 120 80 20 40 20 20 240 20 50 60 20 20 20 20 20 20 120 20 40 20 40 20 180 40 40 20 20 60 60 20 60 60 340 40 200 60 20 40 40 60 20 20 20 80 40 40 200 10 20 170 20 20 10 90 20 70 40 10 20 10 70 280 Chlorococcales összesen 22,5 25 22,5 30 50 180 200 300 850 860 1 160 440 1040 880 860 Lyngbya limnetica Osclllatoria limosa Dinobryon sertularia Euglena spp Trachelomonas spp Chlamydomonas spp Egyéb moszatok 2,5 5 2,5 2,5 2,5 2,5 7,5 50 20 50 50 50 40 20 40 10 20 összes algaszám [ezer ind/I] 47,5 40 45 60 250 2240 450 600 1400 10 700 12 760 3780 3020 1640 1300 A Tiszában és a Keleti Főcsatornában a plankton-gazdagabb tavaszi periódus április végével, május elejével kezdődik. Áprilisban tovább emelkedik a kovamoszatok száma (100—600 ezer ind/l), melyek az algaegyüttes jelentős százalékát alkotják. Megjelenik a vízben az Asterionella formosa, Ceratoneis arcus, Synedra ulna. A Cyclotella fajok és a Nitzschia acicularis egyedszáma emelkedik. Fokozatosan növekszik a Chlorococcales fajok mennyisége, s május végére kialakul a koranyári planktonkép, mely június végéig augusztus eljéig alig változik. Vizsgálataink során azt tapasztaltuk, hogy a Tisza tiszalöki szakaszának nyáreleji fitoplanktonja a kisebb árhullámok idején 100—200 ezer ind/l, az ármentes időszakokban 300—1000 ezer ind/l között változik. Megfigyelhető, hogy Balmazújvárosnál a felsőbb csatornaszakaszokhoz képest nagyobb az algaszám. Ennek az lehet az oka, hogy a főcsatorna vízsebessége, az árhullámokkal tarkított koranyári időben kisebb mint a Tiszáé, a hordalékanyag egy része leülepszik, javulnak a fényviszonyok, kedvezőbbek a feltételek az algák szaporodásához. A májusi, júniusi időszakra jellemző a Chlorococcales fajok mind gyakoribb megjelenése. Elsősorban az Ankistrodesmus acicularis, A. angustus, Crucigenia tetrapedia, C. apiculata, Kirchneriella lunaris, Scenedesmus acuminatus, S. quadricauda, Tetrastrum glabrum fajokat emelhetjük ki. Uherkovich [13, 14, 15, 16, 20] dolgozataiban rámutat arra, hogy a Tisza és a Keleti Főcsatorna nyári fitoplanktonjának alakulását jelentősen befolyásolják a Tiszán levonuló árhullámok. Erre jellemző eset az alábbi: 1969-ben június közepére Chlorococcales fajokban gazdag algaegyüttes alakult ki a Tiszán és a főcsatornán. Június második felében egy kisebb árhullám hatására az össz egyedszám 1100 ezer ind/l-ről egy hét alatt 300—