Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

9. szám - Tomik Teresa–Dohnalik József–Ujda Kazimierz–Puskás Tamás: A varsói PIHM és a budapesti VITUKI közötti együttműködés a hidrológiai észlelőhálózat fejlesztése terén

HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 54. ÉVFOLYAM 9. SZÁM Budapest, 1974. szeptember 385 — 432. oldal A varsói PIHM és a budapesti VITUKI közötti együttműködés a hidrológiai észlelőhálózat fejlesztése terén* TOMIK TERESA mgr. inz.**, DOHNALIK JÓZSEF oki. mérnök«**, UJDA KAZIMIEBZ mgr. inz.**, PUSKÁS TAMÁS oki. mérnök*** A lengyel Állami Hidrológiai és Meterológiai Intézet (PIHM) és a magyar Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) 1966-ban Varsóban megállapodást között közvetlen műszaki-tudományos együttműködésről. Az együttműködés a több évre kiterjedő keretmegállapodások és az ezek alapján kidolgozott részletes programok megvalósítása révén elősegíti a két intézet kutatási és fejlesztési feladatainak átfogóbb szemléletű és gazdaságos megoldását az együttműködés területein. Az együttműködés eredményei közül e helyen csupán egyetlen téma, „A felszíni és felszínalatti vizek hidrológiai megfigyelőhálózata tervezési kritériumainak kidolgozása" című téma keretében végzett közös munkát foglaljuk röviden össze. A hidrológiai adatgyűjtés fejlesztése az utóbbi időben mindkét országban igen nagy jelentőségűvé vált. Az országok gyors gazdasági fejlődése egyre több hidrológiai adatot követel, melyeket a beruházások minimális növekedése mellett kell biztosítani. Tehát meghatározott pénzügyi kereteken belül szükséges a maximális eredmények elérése. Ez a mérőhálózat tervezésének optimalizálását * Kivonat a magyar Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) ós a lengyel Állami Hidrológiai és Meteorológiai Intézet (PIHM) közötti közvetlen együttműködés keretében 1969—1972-ben művelt „A jelszíni és felszínalatti vizek egységes hidrológiai megfigyelő hálózata tervezési kritériumainak kidolgozása" c. téma anyagából. * * Panstwowy Instytut Hydrologiezno-Meteorologiczny (PIHM) * * * Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) követeli, beleértve a mérési programot, a mérési technikát és az adatok összegyűjtését is. A hidrológiai adatgyűjtés fejlesztésének fő irányait a Nemzetközi Hidrológiai Dekád keretében rendezett 1965-ös Quebeck-i szimpóziumon a következőkben jelölték meg: — törekvés az adatgyűjtés és hálózattervezés objektív koncepciójának kialakítására; — sztochasztikus folyamatok és szimulációs modellek alkalmazásának figyelembevétele a hálózattervezésnél ; — a műszaki fejlődés nyújtotta lehetőségek figyelembevétele az adatgyűjtési koncepciók kialakításánál. E fejlesztési főirányok természetesen a két országban a sajátos hidrológiai észlelőhálózati adottságok folytán másként jelentkeznek a gyakorlati megvalósítás során. Részben a két ország különböző földrajzi, geológiai és vízrajzi viszonyai, részben a vízgazdálkodási feladatokban mutatkozó különbségek, részben pedig a hidrológiai hálózat különböző kiépítettségi foka jó alapot teremtett a tapasztalatok kölcsönös hasznosítására, a fejlesztési problémák mélyebb feltárására és a megalapozottabb fejlesztési koncepciók kidolgozására. A közös munka első lépése a lengyelországi és magyarországi hidrológiai észlelőhálózat állapotának, az adatgyűjtés módozatainak kölcsönös megismerése és elemzése volt. Ezt követte a kialakult szervezési elvek, fejlesztési koncepciók vitája és egyeztetése, majd a kölcsönösen hasznosítható eredmények összefoglalása.