Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
1. szám - Dr. Kiss Keve Tihamér–Pintér Csabáné–Munkácsy Tibor: Vízvizsgálatok a Keleti főcsatornán. I.
38 Hidrológiai Közlöny 1974. 1. szám Dr. Kiss K. T.—Pintér Cs-né—Munkácsy T.: Vízvizsgálatok 2. táblázni A Keleti Főcsatorna vizének kémiai vizsgálati adatai belvízbeemelés idején Taóji. 2. XJaHiibie ximmecKoeo uccjiedoeauiin eodbi Bocmonnoeo MazucmpaAbHoeo KanaAa eo epe.un enyaca öeccmomibix eoö Mintavétel helye 4,7 fkm 20 fkm 35 fkm 44 fkm Mintavétel ideje 1967. IV. 13. VÍ7. hőmérséklete (°C) 17,2 17,2 18,5 17,7 Oxigénfogyasztás [mg/l] . . 6,7 39,8 74,2 44,5 BOI 5 [mg/l]. . . 3,6 10,8 33,2 7,9 Oldott oxigén [>"g/n 13,2 12,4 27,5 12,3 Oxigéntelített Bégi [%]... 135 127 290 133 pH 7,8 8,0 7,9 8,0 Vezetőképesség [10" c ohin^ 1 cm1] 394 985 1061 1083 Lúgosság [mval/1] . . . 2,4 7,0 7,2 7,0 Osszkeménység [nk°] . . . 7,3 10,2 9,4 10,2 Karbonát keménység [nk°] 6,7 10,2 9,4 10,2 GV+ [mg/l] . . 40,0 48,1 33,6 38,5 Mg 2 + [mg/l] . . 7,3 15,1 20,4 20,8 Na- [mg/l] . . . 17 155 185 190 K+ [mg/l] .... 4,5 10,5 15 16,5 Cl" [mg/l] .... 21,3 39,0 70,9 74,4 S0 4 2- [mg/l] . 25,6 108 64 198 HCO3- [mg/l] . 146,4 427,0 439,3 427,0 NH 4+ [mg/l] . 1,2 0,45 0,3 1,3 NO," [mg/l] . . 0,015 0,024 0,010 0,040 NO ;r [mg/l] . . 5,3 5,4 4,8 3,6 P0 4 3" [mg/l] . . 2,5 5,6 2,8 2,8 Na[%] 21,4 69,2 68,5 67,1 Mg[%l 23,1 34,1 49,9 47,1 Összes száraz anyag [mg/l] 281 658 480 748 het (1. táblázat). Az áradások levonultával a nyári -koraőszi időszakban letisztul a víz, 20—30 milligrammra csökken literenként a szesztontartalom. Ebben a letisztult vízben planktonalga népességmaximumok szoktak kifejlődni. A Keleti Főcsatorna vízminősége szempontjából fontos szerepe van a lebegőanyag-tartalomnak, mivel a vízben uralkodó fényviszonyokat és az oxigénfogyasztás alakulását befolyásolja. Ez jól látható a 3—5. ábrák összevetésekor (nagy szesztontartalom mellett nagy az oxigénfogyasztás, kicsi az átlátszóság, és fordítva). Sok szó esett arról, hogy a Tiszán levonuló áradások számottevően befolyásolják a vízminőséget, ezért érdemes néhány szót szólni azokról. Uherkovich [16] Magyarország Hidrológiai Atlasza I. 7. 1958. nyomán azt állapítja meg, hogy a Tisza szűkebb értelemben vett vízgyűjtő területén, mely a Szamos torkolatáig tart, három jelentősebb árhullám szokott levonulni: 1. A hóolvadásből keletkező télvégi-tavaszi árvíz. 2. A zöldár. 3. Az őszi ár. A Szamos télvégi-tavaszi és nyári áradásai a Felső-Tisza áradásaival egyidőben jelentkeznek. A Bodrog árhullámai általában nem esnek egybe a Tisza árhullámaival, így azokat nem növelik. A Tisza árhullámai évenként nagyon változók. 1969-ben határozott tavaszi és zöldár figyelhető meg (5. ábra). 1970-ben az előbbinél nagyobb télvégi-tavaszi és zöldár volt. 1971-ben elmaradt a télvégi-tavaszi ár, s nyári árhullámok alakultak ki. 1972-ben viszont csak egy nagyobb őszi (leveles ár) áradás volt a Tiszán. Az áradások befolyásolják a víz liordalékosságát a fényklíma-viszonyokat, s közvetve, közvetlenül hatnak a Tiszában és a Keleti Főcsatornában kialakuló planktonalga együttesekre, melyekről később részletesen szólunk. A vízben oldott oxigén mennyisége az év folyamán 7—17 mg/l közt ingadozik. Általában 8—10 mg/l. Az oxigéntelítettség 50—150% között változik. Algák által előidézett oxigéntartalom-emelkedést 1970 márciusában figyeltünk meg. A hirtelen 30 ezerről 8 millió ind/l-re emelkedő Cyclotella számmal párhuzamosan az oldott oxigén mennyisége is növekedett. Hasonló eset figyelhető meg 1967 belvizes időszakában a 35. fkm-nél vett vízmintában (2. táblázat). A Keleti Főcsatorna vizének pH-ja 7,0—8,0 között változik, s csak ritkán éri el a 8,2 értéket. A pH változására hatással lehetnek a vízben elszaporodó algák is. 1970 márciusában Balmazújvárosnál a Cyclotella fajok gyors szaporodásával párhuzamosan emelkedni kezdett a pH. Március 19-én 7,15 volt, a Cyclotella szám 30 ezer ind/l, 25-re a pH elérte a 8,0-at, a Cyclotella szám a 8 millió ind/l-t, 27-re a pH 8,2-re emelkedett, majd a népességmaximum hanyatlásával párhuzamosan 7,8-ra esett vissza. Hasonló eseteket más években is megfigyeltünk. A kalcium, magnézium, nátrium, hidrokarbonát, klorid és szulfátionoknál tapasztalható, hogy mennyiségük koraőszre emelkedik. Ezt valószínű a nyárvégi, koraőszi csapadékhiány és a bepárló-
