Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
1. szám - Dr. Kiss Keve Tihamér–Pintér Csabáné–Munkácsy Tibor: Vízvizsgálatok a Keleti főcsatornán. I.
Dr. Kiss K. T.—Pintér Cs-né—Munkácsy T.: Vízvizsgálatok Hidrológiai Közlöny 1974. 1. szám 39 dás okozza. Az 1. táblázatban az áradások hígító hatása is megfigyelhető. A Keleti Főcsatorna egyik feladata az, hogy belvizes időszakban a főcsatornától keletre eső területek belvizeit elvezesse, ha a kisebb belvízlevezető csatornák már túltelítődtek. 1967 tavaszán a téli havazások és a tavaszi nagy esőzések hatására olyan mennyiségű belvíz gyűlt össze Tisza vasvári, Hajdúnánás, Balmazújváros, Hajdúszoboszló térségében, hogy szükségessé vált annak szivattyús és gravitációs bejuttatása a főcsatornába. A belvízbeemelést április első napjaiban kezdték. Ekkor a Keleti Főcsatornában a téli üzemelésnek megfelelően nem volt számottevő vízcsere. Emiatt a belvizek jelentősen megváltoztatták a főcsatorna vízminőségét (2. táblázat). Tiszavasváritól Balmazú jváros felé haladva nagy mértékben emelkedett a víz oxigénfogyasztása. Növekedett az oldott sók mennyisége. A víz kalciumhidrokarbonátos jellege nátriumhidrokarbonátossá alakult (6. ábra). A belvizek hatására nem lehetett számottevő változást tapasztalni az NH 4 +ion tartalomban. Ezzel szemben viszont növekedett a nitrit-és nitrátion-koncentráció. Legnagyobb változás a foszfátionnál tapasztalható. A Keleti Főcsatorna foszfátion-tartalma egész év folyamán 0,1 mg/l körül mozog. A bejutó belvizek azonban 2,5—5,6 mg/l-re emelték ez ion mennyiségét, ami igen magas érték. A belvizekkel bejutó N- és P-vegyületek algatömegprodukció létrejöttének lehetőségét teremtik meg, különösen ha a főcsatorna lezárt [3, 5, 7, 8, 9]. Számottevő vízminőségváltozást okozhatnak a belvizekkel bekerülő peszticidek is [2, 4, 11, 13]. Ez utóbbi két tényező (a N és P mennyiségének emelkedése, peszticidek jelenléte) semmiképp sem kívánatos, ha a Keleti Főcsatorna vizét ivóvízként kívánjuk felhasználni. Ennek elkerülése érdekében minimálisra kell csökkenteni a belvízbeemelést a főcsatornába, illetve ha ez elkerülhetetlen, intenzív átfolyást kell biztosítani (20—40 m 3/s vízbeeresztés a tiszavasvári zsilipen). A VITUKI 1968—70 közt, Tiszalök, Balmazújváros térségében végzett belvízvizsgálatai, melyek egyaránt kiterjedtek a főcsatorna vizének és a környező, főcsatornába folyó belvizek részletes elemzésére, nagyobb mérvű peszticid szennyezést nem mutattak ki [13]. Ehhez viszont hozzá kell tennünk, hogy ezek az évek belvízszegények voltak a főcsatorna környékén. A Keleti Főcsatorna vizének kémiai minőségéről mondottak összefoglalásaként álljanak itt a vizsgálatok alapján készített Maucha-féle csillagdiagramok. Ezekből megállapíthatjuk, hogy a főcsatorna vize kalciumhidrokarbonátos, /?-limno típusú. Számottevő eltérést tapasztalunk azonban a belvizes és belvízmentes időszakok víztípusában. Belvízbeemelés esetén a Keleti Főcsatorna vize nátriuinhidrokarbonátos — szikes jellegűvé válik (6. ábra). összefoglalás Debrecen ivóvízellátásának javítása érdekében 1975-től üzemelni kezd a Keleti Főcsatorna partján, Balmazújváros közelében egy 20 ezer m : ,/nap kapacitású felszíni víztisztítómű. A tisztítandó nyersvíz minőségének megismerése, és a tisztítómű tervezéséhez, üzemeléséhez szükséges adatok megszerzése érdekében végeztük vizsgálatainkat a főcsatorna vizéből. A Keleti Főcsatorna vízminőségét a Tisza tiszalöki visszaduzzasztott szakaszának vízminősége, és a főcsatorna üzemelési rendje határozza meg. Fontos szerepe van a tiszai áradásoknak, mivel azok a víz lebegőanyag-tartalmát, fényklímáját, oxigénfogyasztását jelentősen módosítják. Eddigi vizsgálataink során azt tapasztaltuk, hogy a főcsatorna vízminősége Tiszalöktől Balmazújváros felé haladva jól észrevehetően változik (csökken a lebegőanyag-tartalom, az oxigénfogyasztás). Kedvezőtlenül befolyásolhatják a vízminőséget a főcsatornába jutó belvizek. Nagyobb belvízbeemelés esetén pedig olyan vízminőségromlás jöhet létre, melv a víztisztítás lehetőségét kizárja. A vízben kialakuló nagy egyedszámú algaegyüttesek módosíthatják a kémiai vízminőséget. A kémiai vízminőségtől függően más más algaegyüttes alakulhat ki a Keleti Főcsatornán, melyekről később részletesebben szólunk. IRODALOM [1 | Breinich, M. és Dobolyi, T.: A Keleti Főcsatorna. Vízgazd, .Műzaki Szemle. 1957. 1 : 25—37. [2] Dívni, Oy.: Hydrobiologische Untersuchungen an den Binnengewässern in der Umgebung von Debrecen. Der Finflus der Binnengewässer auf die Wasserqualität des Ost-Hauptkanals für die Trinkund Brauchwasserversorgung von Debrecen. Arch. Hydrobiol. 1972. 70 : 206—229. [3] Felföldy, L.: Felszíni vizeink eutrofizálódásáról. Vízügyi Közlemények. 1969. p: 352—362. [4] Felföldy, L. és Tóth, L.: A mezőgazdaság kemizálásának hatása a vízgazdálkodásra I. Peszticidek. Vízügyi Szakmai Világszint-Beszámolók. 1967. IS: 1 — 184. [5] Felföldy, L. és Tóth, L.: A mezőgazdaság kernizálásának hatása a vízgazdálkodásra II. Műtrágyahatás és mesterséges eutrofizálódás. Vízügyi Műszaki Gazdasági Tájékoztató. 1970. 25 : 1—196. [6] Gábri, M.: A tiszalöki öntözőrendszer. A tervek ismertetése. Vízgazd. Műszaki Szemle, 1957. I : 37— 42. [7] Heron, J.: The seasonal variation of phosphate, silicate and nitrate in waters of the english lake district. Limnol. and Ocean. 1961. 6 : 338—346. [8] Lund, J. W. G.: Primary production and periodicity of phytoplankton. Verh. Internat. Ver. Limnol. 1964. 15 : 37—56. [9] Lund, J. W. O. : The ecology of the freshwater phytoplankton. Biol. Rev. 1965. 40 : 231—293. [10] Magyar Szabványügyi Hivatal: MSZ 445—55. la]). Vízvizsgálat sorozat. Közgazd. Jogi Kiadó. Budapest, 1963. [11 ] I'app, Sz.: A természetes vizekben előforduló mikroszennyezések, különös tekintettel a peszticidekre. II. Vízminőségi és Víztechnológiai Kongresszus. Budapest. 1970. [12] Szebellédy, L.-né: KGST egységes vízvizsgálati módszerek. Kémiai módszerek. VITUKI. Budapest. 1968. [13] Szebellédy, L.-né: Peszticid problémák kutatása a Keleti Főcsatornára tervezett ivóvízkivételi mű szempontjából. VITUKI IV. Víztechnológiai és Vízminőségi Főosztály. Budapest. 1969. p: I—51. [14] Szí gyártó, Z,.: A rendszeres hajózás hatása a Keleti Főcsatorna öntözővízelosztó üzemére. Hídról. Közlöny. 1969. 49 : 193—199.
