Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

8. szám - Dr. Lipták Ferenc: Esőztető szórófej felszálló csövének hidraulikai vizsgálata

360 Hidrológiai Közlöny 1974. 8. sz. Dr. Lipták F.: Esőztető szórófej ZAp. [m] / / / / f / / / +' / f / / / / / / r aß/s] — 1 1 1 1 —i 1 p" 0,8 1,0 1,2 1A 1,6 1,8 2,0 2. ábra. A felszálló cső nyomásvesztesége Puc. 2. riomepu nanopa e nodeodmijeü mpyőe Abb. 2. Druckverlust der Strandröhre Ez az energiaveszteség természetesen nem egyenletesen oszlik meg az 1—3 közötti szakaszon, hanem jelentős része — a különböző helyi ellenállások miatt — az 1—2 közötti rövidebb szakaszon jelentkezik, s csak kisebb része a hosszabb, sima 2—3 közötti szakaszon (8. sor). A fentiekből látható, milyen fontos kérdés az, hogy hol mérjük a nyomást. A kialakult gyakorlat szerint általában a Q—H jelleggörbéknél egy adott H [m] értéken a szórófej csatlakozásánál (3-ban) manométerrel mért nyomás magasságot értik, tehát nem veszik figyelembe a felszálló csőben levő sebességmagasságot. Ez pedig nem helyes, hiszen a szórófej csatlakozásánál a 11 [m] növelése nem csak j>/ y növekedést jelent, hanem a nagyobb Q [l/s] miatt nagyobb v

2/2 g értéket is. Ha a szórófejben kisebb átmérőjű fúvóka van, így a felszálló csőben a sebesség 2 m/s alatti, akkora sebességmagasság elhanyagolható (<0,2 m), nagyobb fúvóka esetén a felszálló csőben márv = 3—5 m/s is lehet, ekkor a sebességmagasságot — amely w=3 m/s-nál 0,46 m, v=5 m/s-nál pedig 1,28 m már figyelembe kell venni. Ennek jelentőségét a 2. táblázni mutatja, amelyben a KME-2 szórófejnél az 0 8 mm, és az 0 8/6 mm-es fú vékáknál, a szórófejcsatlakozásnál manóméterrel mért 11 = 25 és 35 m-es nyomásnál adjuk meg a jellemző számértékeket. A táblázat 1. és 7. sorából látható, hogy ha nem a szórófej csatlakozásánál (3-ban) van elhelyezve a manométer, hanem a szárnyvezeték tengelyében (l-ben), akkor ua. Q [l/s] kiadásához lényegesen nagyobb H [m] érték beállítása szükséges. Pl. az 0 8/6 fúvókapárnál (^=1,86 l/s kiadásához 3-ban 11 = 35 m, l-ben pedig H = 38,22 m nyomás beállítása szükséges, a 3,22 m különbségből 1,46 m a magasságkülönbség, 0,62 m nyomás sebességmagas2. táblázat A felszálló esőben levő sebességmagasság és energiaveszteség a KME-2 szórófej alkalmazásánál, két féle fúvókánál és két féle nyomásnál Tátin. 2. CKopocnwoü uanop u nomepu siiepeuii a nodeodHUfeü mpyőe npu paóome c dojicdeeajibntiiM annapamoM miina KME-2 npiiMemimnAbuo K öeyM pa

.iAwmuM eudaM itacadoK u OeyM pa3AumwiM seAutunaM iianopa Tabelle 2. Die im aufsteigenden Hohr vorhandene Gescliwindigkeitshiihe und der Energieverlust bei Anwendung des Regners KME-2 bei zweierlei Kegnerdiisen und zweierlei »ruck 08 08/6 1. II [m] 3-ban 25 35 25 35 2. Q[l/«1 1,03 1,23 1,54 1,86 3. v | m/s] a felszálló eső1,04 2,32 2,90 3,50 4. 1 p [ 111] a 2. ábra alapján 2,20 2,42 2,80 3,22 5. u

2/2g 1111] 3-ban 0,19 0,27 0,43 0,62 «. Energiaveszteség 1 3 közöl t [111] 0,55 0,69 0,91 1,14 7. 1 -ben szükséges H [111] 27,20 37,42 27,80 38,22 sággá alakul, és 1,14 m a helyi ellenállások és súrlódások miatti energiaveszteség. A 0,62 m-es sebességmagasság a szórófej csatlakozásánál is megvan, az ott mérhető 11 = 35 m nyomásmagasság mellett, s ez az, amit nem szoktak figyelembe venni, hanem a szórófej jellemző adatainak számításánál csupán a p/y= 35 m-t, és nem a 75/y-l-v

2/2g = 35,62.111-t veszik alapul. A 3. ábra a K.ME-2 szórófej Q—// jelleggörbéit mutatja 0 8 és 0 8/6 mm-es fúvókáknál, a szóróiO 35 30 25 20 16 10 : i 0 0,2 OA 0,6 0,8 1,0 1,2 t,i 1,6 1,8 2fi 3. ábra. A KME-2 szórófej Q — // jelleggörbéi, a szárnyvezetékcső tengelyére (1) és a szórófej-csatlakozásra (3) vonatkozó H (m) értékeknél Puc. 3. XapuKmepucmuKu Q—H dojicOeeaAbiioeo annapama muna KME-2 npu nanope H(M), 3CtMepCHH0M na ocu pacnpeúeAumeAbHoeo mpyőonpoeoda (1) u e Mecme nodKAWiemifi OojicúeeaAbiioeo annapama (3) Abb. 3. Q — H Kennlinien des KME Regners, bei den auf die Achse des Ziceigleitnngsrolires (1) und. auf den Düsenanschluss (3) bezogenen H(m)-Werten 0 0,2 OA 0,6 0,8 1,0 1,2 f,í 1,6 1,8 217