Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

8. szám - Dr. Lipták Ferenc: Esőztető szórófej felszálló csövének hidraulikai vizsgálata

Dr. Lipták F.: Esőztető szórófej Hidrológiai Közlöny 1974. 8. sz. 361 fej csatlakozására (3) és a szárnyvezeték középvonalára (1) vonatkoztatott H [m] értéknél. Erről is leolvasható, hogy pl. az 0 8/6 fúvókapár a 3-ban mért H — 25 m-nél és az l-ben mért H = 27,8 m-nél ua. Q [l/s]-ot ad ki. Egy szórófejnek (ill. fúvókának) annyi Q—H jelleggörbéje van, ahány helyre vonatkoztatjuk a II [m] értéket. Amennyiben a nyomást a szárnyvezeték elején, a hidránsnál állítják be, úgy ismerni kell az előbbieken kívül a hidráns és a legtávolabbi szórófejállás közötti magasságkülönbséget és szárnyvezetéknyomásveszteséget is. A szárny vezeték vesztesége miatt a hidráns felé közeledve az egyes szórófejek csatlakozásánál fokozatosan nagyobb a nyomás, tehát azok fokozatosan több vizet adnak ki. A szárny vezetéken levő összes szórófej közel azonos vízkiadásának biztosítására szolgálna a szakirodalomban [2] ismertetett vízhozamszabályozók alkalmazása. 3. összefoglalás A szórófej-katalógusokban általában nem szokták megadni, hogy a Q—H adatok melyik pontban mért H [in] értékre vonatkoznak, pedig igen lényeges, hiszen egy szórófej ua. fúvókájára a H értékek vonatkozási helyétől függően több Q—H jelleggörbe adható meg. Azt sem szokták megadni, hogy a II [m] csupán a manométerrel mért pj y nyomásérték, vagy pedig a sebességmagasságot (í/

J/2g) is tartalmazza. A kialakult gyakorlatban 11 [m] értéként általában a szórófej csatlakozásnál mért nyomást (p/y) értik. Ez vizsgálataink szerint v ä 2 m/s sebességig elfogadható, mivel a sebesség magasság a nyomásmagassághoz képest még kicsi, de e sebesség fölött már javasolható figyelembe vétele. A mérési eredmények azt mutatták, hogy indokolt a szárnyvezeték részére szükséges nyomás olyan beállítása, amikor a manométert a legtávolabbi (1. sz.) szórófej csatlakozásához szerelik fel, s a hidránsnál levő tolózár olvan mértékű nyitása, hogy a manometer a kívánt II [m] értéket mutassa. Ez a módszer egyébként a legtávolabbi (1. sz.) szórófej felszálló csövére szerelt nyomásmérő biztosításával az MA-berendezéssorozat üzemelési terveiben is előírásra került (1963), de a gyakorlatban — mivel az ilyen beállításhoz két fő szükséges — sajnos nem valósult meg. Ugyanis ha a manométert máshová helyezik, akkor pontosan ismerni kellattól a legtávolabbi szórófej csatlakozásáig előálló nyomásveszteséget. Javasolható: a szórófejek Q—H jelleggörbéit egységesen az 1 ponton mért nyomásra vonatkoztatva adjuk meg. Ez azt jelenti, hogy a szórófejek tervezésre használandó Q—H jelleggörbéit — mint arra az Intézet már számos alkalommal felhívta a figyelmet — a felszállócsővel együtt célszerű be mérni. IRODALOM [1] Lipták F. : Esőztető szórófejek hidraulikai, üzemi ós gazdaságossági kérdései. BME Továbbképző Intézet kiadványa. I. rész 1970, II. rész 1973. Budapest. [2] Gőg J. Lipták F. : Vízhozamszabályozók alkalmazása az esőztető szárny vezetékeken. Hidrológiai Közlöny, 1973/8. rH,HpaBJlHHeCKHH aHaJlH3 nOflBOAfllUHX Tpy6-CT0aK0B AOJK/ieBajibHbix annapaTOB JI-p JIunmaK, <t>. B KaTaJiorax Ao>K,ueBajibHbix annapaTOB oömmho ne yKa3i>iBaeTC5i, b iokom MecTe 3aMepjuicíi Hanop H(m), k KOTopoMY oraeceHa npHBeaeHHafl Be-nmmna pacxo.ua Q (ji/cei<), xotíi 3T0 OMenb cyinecTBeHHbiü noKasareJib, — BEAB B 33BHCHM0CTÍ! OT MECTA 33Mepa H(M) «JIÍL OFLHOÍÍ H TOH H<e A0>KNEBAJIBH0H iiacaAKH MOHCHO nocTpoin-b HeCK0JibK0 xapaKTepucTHK. ÜOMHMO STOTO oObi'iHo He «aERCFL TOMHOE onpefleJieHne H (M), HBJUIETOI JIH 3TA BejmMHHa JIHUlb MaHOMeTpiIHCCKHM HanopOM p/y, UJIH >Ke oHa BKJiioMaeT B ceőH II BejiiiMiwy CKopocTHoro nanopa v-/2 g. B ripaKTHKc no« BejinHtiHoii H(m) oőmmho noHUMaror Hanop p/y, H3MepeHHbiü b MecTe cthkobkh AO>i<AeBajibHoro aririapaTa 0ŐHaK0 sto AeiiCTBHTeJibHO jiiiuib npii CKopocTOx b i'HflpaHTe, He npeBbiuiaiomux 2 M/ceK, t. k. ripu iweHbumx CKopocrax CKopocTHoií Hariop He3Hami reJieH no CpaBHeHHK) C IIbe30MeTpiIMeCKHM, HO npU CKOpOCTHX, ripeBbimaromnx yKa3aHHyio BeJWMHHy, ero y>i<e Hy>i<H0 y^HTbiBaTb. B aaHHoií paőoTe paccMaTpiiBaiOTCfl bcjiiihuhh norepb nanopa b 3aBHcnM0CTH ót pacxo«a boau (Taßji. 1. h puc. 2), noJiyHeHHbie no HanopaM, H3Mepertiibix b KJianaHax Na 1, 2 h 3, CMOHTiipoBaiuibix Ha pacnpocTpaHeHHOM b HaCTonmee BpeMfl b BeHrpim Tune iiOABOAJiineii TpyőbiCT05ii<a (puc. 1). Ha puc. 3. npeACTaBJieHU xapaicrepHcthkh Q—H Haca«oK («naMeTp conjia: 8 mm) II napbi Haca«OK (pa3Mep: 8/6) AO>KAeBa.ribHbix annapaTOB Tiina KME-2, OTHOcjimiiecH k BeJimiiiHe H(m), H3MepeHH0Ü b KJiauaHe JNs 1, t. e. ua och pacnpeAeJiHTeJibHoro TpyßoiipoBoaa II b KJianaHe .Na 3, t. e. b MecTe iipiicoeAHHeHHH «o>KfleBajibHoro annapara. CaMbiM BepHbiM npe^CTaBJUieTCíi TaKOH cnocoC ycraHOBJieHini nanopa b paciipeaejniTeJibnoM rpyöonpoBOAe, npii KOTopoM MaHOMerp MoiiTiipyeTCH Ha ctmkobom yiacTKe caMoro OTAaneHHoro AO>KAeBajibHoro aimapaTa, a OTKpbiTHe KJianaHa Ha rHApame ocyiuecTBJuieTCJi b TaKoii CTeneHH, mto MaHOMCTp Bcer^a noi<a3biBaeT >KejiaeMyio BeJiHHHHy H(m). Ecjih M<e MaHOMeTp noAKJuoMaeTCH b apyroM Meere, Torsa jxjiíi ycTanoBJieHiiíi Hy>KHon> Hanopa na cthkobom ynacTKe AO>KACBajibHoro annapaTa HeoöxoAHMO tomho 3HaTb noTepn Hanopa na OTpesKe MOK^y MaHOMCTpOM H CTblKOBbIM yiaCTKOM caMoro y«ajiiíHHoro «ojKAeBajibHoro annapaTa. IlpaBHjibHbiM Gbi.no Gbi ii BBeAeHiie OAHOBpeMemioií TapupoBKH AOKAeBajibHoro annapaTa ii noflBOAfliueií rpyííbi-CTOSiKa. Hydraulische Untersuchung der Standröhre der Regnerdiisc Dr. Lipták, F. Im allgemeinen ist es nicht üblich, in den RegnerDüsenkatalogen anzugeben, aid' welchen Punkt bzw. gemessenen Druckwert sich die Daten Q (1/s — H/m) beziehen, wo dies doch äusserst wesentlich ist, da ja für einunddieselbe Regnerdüse, abhängig vom Bezugsort der Worte (H/m), mehrere Q

—H Kennlinien angegeben werden können. Auch wird nicht erwähnt, ob die H(m) nur den mit dem Manometer gemessenen p/y Druckwert, oder auch die Geschwindigkeitshöhe (v

2/2 g) enthält. In der eingebürgerten Praxis wird als lt(m)Wert im allgemeinen der bei Düsenanschluss gemessene Wert (p/y) verstanden. I lies kann bis zu einem Geschwindigkeitswert im aufsteigenden Rohr von VSJ2 m/s angenommen werden, weil bis dort die Geschwindigkeitshöhe im Vergleich zur Druckhöhe noch klein ist, aber über djese Geschwindigkeit hinaus ist ihre Berücksichtigung schon empfehlenswert

. Am richtigsten scheint eine Einstellung des für diu Zweigleitung notwendigen Druckes zu sein, wenn der Manometer an den Anschluss des weitestliégenden Regners montiert wird und der beim Hydranten befindliche Schieber derart geöffnet werden kann, dass der Manometer den gewünschten H(in) Wert zeigt. Wenn nämlich der Manometer anderswohin verstzt wird, dann muss man — im Interesse der Einstellbarkeit des not.wenigen Druckes beim Düsenanschluss — den vom Manometer bis zu dem am entferntesten liegenden Regner entstehenden Verlust kennen.