Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

8. szám - Dr. Lipták Ferenc: Esőztető szórófej felszálló csövének hidraulikai vizsgálata

3(359 Hidrológiai Közlöny 1974. S. sz. Esőztető szórófej felszálló csövének hidraulikai vizsgálata Dr. LI P T Á K FEltENC' 1. A mérés előkészítése A BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézete nagymarosi mérőtelepén az esőztető öntözéseknél általában alkalmazott 6 m hosszú, 85 mm belHŐ átmérőjű lemezcsövekből összeállított szárnyvezeték végére, a csonkos csövön levő l"-os leágazásra az l"-os csatlakozású (így pl. a hazai KME-2 és Tisza-II szórófejeknél is használt) felszálló csövet kapcsoltuk függőleges helyzetben, s erre helyeztük a vizsgált szórófejeket. A felszálló cső rajzát — Storz kapcsolóval csatlakozik a szárnyvezetékcső leágazásához — az 1. ábra mutatja. a [l/s] 1 . (Ä) részlet a[L/s] \ í®' íj! í T [ u4 r Felsiállócsö H" Abroncs Gumi 'l Ston v^j kapcsoló T o •f következik a felszálló cső két darabja között, melyeket gumicső fog össze. A 2—3 közötti csőszakasz sima, átmenet nélküli, így a két nyomáscsap közötti nyomáscsökkenésnek csak kisebb része a súrlódási veszteség, nagyobb része a magasságkülönbség (121 cm) miatt adódik. A felszálló csőre KME-2 szórófejet helyeztünk 8/6-os fúvókapárral (a szórófej Q—H jelleggörbéjét már előzetesen megállapítottuk), és 3 féle üzemi nyomásnál mértük az egyes nyomáscsapok közötti nyomáscsökkenést. A szárnyvezetékcső tengelyében levő nyomást külön csőrugós manométerrel mértük. 2. Mérési eredmények értékelése A mérési és számítási eredményeket az 1. táblázat foglalja össze. 1. táblázat Az l"-os felszálló cső energiavesztesége TaöA. 1. ílomepu aiiepeuu « nodeodaufeü mpyöe duaMempoM m-l" Tabelle 1. Energieverlust des aufsteigenden 1" Rohres 1. ábra. Az V'-os felszálló cső és A részletrajza Puc. 1. PucynoK demajiu ,,A" nodeodsuifeü mpyóbi duaMempoM LLI-1" Abb. 1. Das aufsteigende 1" Hohr und Detail A szárny vezetékcsőre az 1. ábrán 1 jelű, továbbá a felszálló csőre a 2 és 3 jelű helyen egy-egv nyomáscsapot helyeatünk el. Az 1 -2 csapok közötti távolság 24,7 cm, a 2—3 csapok közötti 121 cm, az 1—3 közötti pedig kereken 146 cm. Az ábrán — amely az A részletet felnagyítva is bemutatja—jól látható, hogy az 1—2 közötti rövid szakaszon nyomásveszteségre számíthatunk, mivel a szárnyvezetékcsőben vízszintes irányban érkező víz 90°-os iránytöréssel lép be a függőlegesen álló csonkba, ezután van egy átmenet a csonkból a Storz kapcsoló alsó tagjába, maga a kapcsoló belső tere, átmenet a kapcsoló felső tagjából az alumínium felszálló csőbe, majd rövidesen 1 cm-es hézag 1. 11 [m] értéke 1 -ben . . 1(5,0 27,0 36,5 2. Mért nyomáscsökkenés (ZAp) 1—3 között [m] 2,25 2,77 3,16 3. H [m] értéke 3-ban . . 13,75 24,23 33,34 4. Szórófej Q [ 1 /s] értéke 1,08 1,51 1,81 5. v [m/s] a felszálló cső2,03 2,84 3,41 6. •y

2/2g [m] a felszálló cső ben 0,21 0,41 0,60 7. Energiaveszteség 1 — 3 között [m] 0,58 0,90 1,10 8. Ebből 1 — 2 szakaszon [m] 2 — 3 szakaszon [m] 0,49 0,09 0,78 0,12 0,94 0,16 * Budapesti Műszaki Vízépítési Intézet. Egyetem, Vízgazdálkodási és A felszálló csőben mozgó Q [l/s] (4. sor) és az 1—3 közötti (tehát a teljesen felszálló cső mentén jelentkező) E A p [m] nyomáscsökkenés (2. sor) összefüggését mutató, a mért 3 pont alapján szerkesztett görbe a 2. ábrán látható. A 2/Jp értékek (2. sor) csak nyomáscsökkenést, és nem energiaveszteséget jelentenek, hiszen tartalmazzák az 1—3 nyomáscsapok 1,46 m-es magasságkülönbségét is, és az 1 -ben levő H [m]-ből sebességmagassággá átlalakult mozgási energiát is (6. sor), így a táblázat 7. sorában szereplő energiaveszteséget úgy kapjuk meg, ha a ZAp értékből levonjuk az 1,46 m magasságkülönbséget és a megfelelő v

2/2 g értéket.