Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
7. szám - Dr. Farkas Péter: Tíz év a biológiai szennyvíztisztítás kutatásában
330 Hidrológiai Közlöny 1974. 7. sz. Dr. Farkas P.: A biológiai szenny vízkutatás Tuszel ep Le ghozam-mero Légfelesleg kie- _ resztó szelep J^ fn JL 0, mérő cella Légszivattyú Légnyomás stabilizáló Levegőztető reaktor Kompenzográf Allitá ellenállás 9. ábra. Iszapaktivítás és BOI-mérő készülék Fig. 9. Set-up for the measurement of sludge activity and BOD jelentett találmánnyal segítettünk, amelynek lényege, hogy az iszaptömeg aerob stabilizálása során azt tisztított szennyvízzel átmossuk, és ezáltal eltávolítjuk belőle a stabilizálódás folyamatát lassító biológiai bomlástermékeket, valamint a vízleadást gátló, az iszap szerkezetét eltömő mikropelyheket [26]. A mosóvíz alkalmazásával továbbá télen megakadályozzuk a több nap tartózkodási idejű iszapstabilizálóban az iszap túlzott lehűlését. A hőmérleg számítását v MUCSY dolgozta ki [27]. A technológia méretezéséhez azonban ismernünk kellett a hőmérséklet befolyását a biológiai reakciók sebességére. A hőmérséklet hatását a szennyvíztisztítás alapfolyamataira az Alaskai Egyetem által 1970-ben tartott szimpóziumon tartott előadásban ismertettük [28]. 9. A további kutatások főbb irányai A továbbiakban elsősorban a természetes eszközökkel elérhető magasfokú tisztítás lehetőségével kívánunk foglalkozni. A biológiai szennyvíztisztítással elérhető szervesanyag lebontás mértéke még nem éri el a természetben megfigyelhető öntisztulás mértékét; ismeretes, hogy pl. a talajon átszűrődő házi szennyvíz olyan mértékben megtisztul, hogy ivóvízként minden további nélkül hasznosítható. Ez a tisztulási folyamat annak köszönheti jó hatásfokát, hogy a talajban lezajló biológiai lebomlás a talaj kolloidokhoz történő adszorpcióval kombinálódik. Nem látjuk lehetetlennek, hogy a talajszűrés részfolyamatainak modellezése után kialakítható egy olyan tisztítástechnológia, amely hatásában egyenlő vagy jobb a ma ismert leghatásosabb aktívszenes harmadfokú tisztítási eljárásoknál, sőt talán költségében is kisebb, üzembiztonságában pedig jobb annál. Ami a szennyvíztelepek üzemelésével, a vízminőségvédelemmei közvetlenül kapcsolatos témáinkat illeti, tovább foglalkozunk a házi és ipari szennyvizek. együttes tisztításának kérdésével, a technológiai szempontokon kívül más, pl. vízjogi szempontok szemelőtt tartása mellett. így pl. komoly műszaki — jogi kérdés, hogy valamely adott szennyvíztisztító telepre beköthető-e egy újabb szenny vízforrás a telep működésének, az elfolyó víz minőségének veszélyeztetése nélkül. A kérdést modellkísérletek végzésével, de méginkább a rendelkezésre álló viszszamenőleges szennyvíztelepi üzemi adatok analízisével kívánjuk a jövőben tisztázni. A lebegőanyag f rakciók (iszapok) biológiai lebontásának kérdésével újabban az enzimes lebontás szempontjából foglalkozunk behatóan. Ismeretes ugyanis, hogy a lebegőanyag biológiai lebontása a szennyvíztisztító berendezésben azért nem történik meg, mivel a lebontás leglassúbb folyamata az iszappehelyhez adszorbeált lebegőanyag hidrolízise a baktériumok éxoenzimjei által. Amióta azonban a nagy aktivitású bakteriális enizmeket ipari méretekben lehet előállítani, az iszap fázis hidrolízisébe mesterséges úton, enzimkészítmények adagolásával „be lehet segíteni", az enizmkészítmények 2—300 g/m 3 koncentrációban adagolva, több száz g/l töménységű fekália iszapot is elhidrolizálnak néhány nap alatt. Az enzimkészítmények proteáz, lipáz és celluláz hatásúak, és áruk (kb. 200 Ft/kg) MER ES : Szennyvizminta, V s z [ml] KALIBRAOIO• Kalibráló oldat•• V,M K [mg/l acetát} k r [mg Oi/mg acetát] Számítás: /(szennyvíz B0l-/a B 0I=J Ä vsz' fk 120 _ ( 180 tßierc] Az iszap acetátbontási aktivitása•• M ÄJL Vi-út 60 [mg/Uh] 10. ábra. Az aktivitásmérő diagramjának kiértékelése Fig. 10. Evaluation of the diagram drawn by the activity meter
