Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

7. szám - Dr. Farkas Péter: Tíz év a biológiai szennyvíztisztítás kutatásában

Dr. Farkas P.: A biológiai szenny vízkutatás Hidrológiai Közlöny 1974. 7. sz. 331 nem túl magas, úgyhogy az enzimes előemésztés al­kalmazása a szennyvíz és iszapkezelés bizonyos eseteiben gazdaságos lehet. Az előbbi két terület csupán kiragadott példa arra nézve, hogy a kinetikai kutatások a jövőben milyen értékes és gyakorlatilag hasznosítható ered­ményeket hozhatnak. A környezetvédelem területén történő alkalmazá­sok közül megemlíthető, hogy a szennyvíztisztí­tásban kidolgozott lebomlási modelleket megkísé­reljük átvinni a talajra, mint a szerves hulladékok egyik jelentős befogadójára is. Ezt a kutatási irányt többek között az országos állattenyésztési program keretében ápoljuk, amely többek között felveti a képződő nagy mennyiségű szerves trágya elhelyezésének kérdését [29]. IRODALOM [1] Danckwerts, P. V. (1953): Continuous flow systems. Distribution of Residence Times. Chemical Enginee­ring Science. 2 No. 1. [2] Monod, J. (1949): The Growth of Bacterial Cultu­res. Ann. Rev. Microbiol. 3. p. 371. [3] Herbert, D. A.: Theoretical Analysis of Continuous Culture Systems. Continuous Culture of Microorga­nisms. Coc. Shem. Industrial Monograph. No. 12. [4] Benedek, P., László, A. (19G4): A vegyészmérnöki tudomány alapjai. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. [5] Holló, J., Nyeste, L., Puskás, A. (1966): Biológiai iparok műveletei. (Kézirat) Tankönyvkiadó, Buda­pest. [6 ] Porges, N., Jasewicz,\ J.,\ Hoover, H. (1955): Bio­chemical Oxidation of Dairy Vastes. Vll. Purifica­tion, oxidation, synthesys and storage. Proc. loth. Ind. Waste Conf. Purdue XJniv. 135. [7] Mc. Whorter, R. T., Heukelekian, H. (1962): Growth and Endogenous Phases in the Oxidation of Glucose. Proc. last. IAWPR Conf. Pergamon Press, NY. [8] Servizi, J. A., Bogan, R. H. (1964): Thermodyna­mic Aspects of Biological Oxidation and Synthesis. JWPCF, 36. 607. [9] Benedek P., (1967): A városi és ipari szennyvizek eleveniszapos tisztításának egységes alapelvei (Az eleveniszapos szennyvíztisztítás kinetikai jel­lemzése.) VITUKI Tanulmányok és Kutatási Ered­mények 20. sz. [10] Benedek, P., Farkas, P., Horváth, I. (1968): Discus­sion W. W. Eckenfelder: Comparative Waste Treat­ment Design Proc. ASCE 94 SA5 Ort. 1968. pp. 1028—1034. [11] Eckenfelder, W. W. (1966): Industrial Water Pollu­tion control McGraw Hill Book Camp. [12] Benedek, P., Farkas, P. (1968): Über die Betriebs­parameter des Belebtschlammverfahrens. GWF 109, pp, 1239—1245. [13] Farkas, P., Németh, Á. (1969): Eleveniszapos szeny­víztisztító telepek tervezési alapadatainak megha­tározása modellkísérletek alapján. Vizügyi Közle­mények, 1969/3. 395—412. [14] Benedek. P., Farkas, P., Hegyi Mária (1973): Gépi számítás alkalmazása az eleveniszapos eljárás kine­tikai állandóinak meghatározására. Előadás az MTA „Matematikai és számítógépi módszerek alkal­mazása a reakciókinetikában és katalízisben" c. an­kétján. [15] Mancy, IC. H., Westgartli, W. C. (1962): A Galvanic Cell Oxygen Analyzer. JWPCF 34. 1037. [16] Farkas P. (1968): Method for Measuring Aerobic Decomposition Activity of Activated Sludge in an Open System IVth Conf on Water Pollution Rese­arch. Section II. Paper 1. Pergamon Press. [17] Farkas, P. (1968): Készülék házi ós ipari szennyvi­zek biológiai bonthatóságának, valamint eleven­iszap lebontási sebességének (aktivitásának) méré­sére. Magyar szabadalom No. 160085. [18] Fleps W. (1973): Automatikus regisztráló respiro­méter VITUKI gyártmányismertető. [19] Farkas, P. (1972): Problems in the Operation of Plants Treating Mixed Industrial Wastes. Proc. Vlth IA WPR Conf. Israel. [20] Van Gils, H. W. (1964): Bacteriology of Activated Sludge IG—TNO Report, No. 32. [21] Hartmann, L., Wilderer, P. (1968): Physical and chemical aspects of BOD kinetics. IV. Int. Conf. on Water Pollution Research, Prague. Paper 1/14. [22] Barnard, I. L., Eckenfelder, W. W. (1970): Treat­ment-Cost Relationships in the Treatment os Orga­nic Industrial Effluents. Proc. Vth. IAWPR Conf. San Francisco. WIAPR, Washington. [23] Farkas, P. (1966): Formal discussion to paper II-5; Determination of Sludge Activity A Possibility of Controlling Activated Sludge Plants, by W. Buck­teeg III. rd Int. Conf. on Water Poll. Research Munich. [24] Benedek, P., Ábrahám, E., Farkas, P. (1966): Aerob eljárások vizsgálata szennvíziszap kezelésénél. Be­számoló a VITUKI 1964. évi kutató munkájáról, p. 277. VITUKI, Budapest. [25] Farkas, P. (1964): Eleveniszap endogén fázisának vizsgálatához ajánlott módszertan. VITUKI jelen­tés, 8.07.03.05/f. [26] Benedek, P., Mucsy, Gy., Farkas, P., Oläh, J. (1967): Berendezés szennyvíziszap aerob kezeléséhez. Ma­gyar szabadalom. [27] Mucsy, Gy. (1973): Fortschritte bei der Entwicklung neuer Reinigungssysteme. Gewässersclutz, Wasser, Abwasser (Sajtó alatt). [28] Benedek, P., Farkas, P. (1970): The Influence of Temperature on the Reaction of the Activated Sludge Process. Paper Pres. on „Water Pollution Control in Cold Climates Symposium Univ. of Alaska. Fairbanks. [29] Farkas, P. (1973): Szakosított állattartó telepekkel kapcsolatos környezetvédelmi kérdések. Központi Szabványosítási és Minőségügyi Bizottság Környe­zetvédelmi Ankétja, Balatonfüred, 1973. május 22—24. [30] Wilson, I. S. (1962): Concentration Effects in the v Oxidation of Trade Wates Proc. Ist 1WAPR Conf. Londoni Pergamon Press. [31] McCabe, B. J., Eckenfelder, W. W. (1961): BOD Removal and Sludge Growtk in the Activated Sludge Process. JWPCF, 33. 258. [32] Farkas, P., Damokos, T. (1971): Membrános oldott oxigónmérő cellák jellemzői. Mérés és Automatika. XIX. évf. 10. sz. 373. [33] Oldott oxigónmérő. RADELKIS gyártmányismer­tető (1973). The years of research on biological waste treatment kinetics By Farkas, P. The Department of Water Quality and Technology, Research Institute for Water Resources Development, Budapest, has done much research work on the kinetics of aerobic waste treatment. These research activities are reviewed in the paper. Starting from Monod's theory on bacterial growth and substrate removal, a new model was worked out taking into consideration the „residual BOD" in the waste water after treatment by the activated sludge process. This model was later adapted to the description of COD removal, too. New developments in instrumentation gave a boost to a detailed study program in the field of biological removal kinetics. The continuous recording of respira­tion was rendered possible by a respirometer. Further­more, an instrument was developed for short-term bio­logical oxygen demand (STOD) measurements yielding

Next

/
Thumbnails
Contents