Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

7. szám - Dr. Dobos Irma: Hévízkutatás Szabadkán

322 Hidrológiai Közlöny 1974. 7. sz. Dr. Dobos I.: Hévízkutatás Szabadkán Az amfibolok közepesen koptatottak, legnagyobb részük gyengén bontott. A piroxónek (bronzit, diopszid) kis százalókban vannak jelen, szabálytalan alakúak, közepesen koptatottak, és változó mórtékben bontottak. Gyakorisági sorrendben az opak ásványok (magnetit, ilmenit) következnek. Szabálytalan alakú, közepesen koptatott szemcséi üdék. Elszórtan apatit, rutil és .202,0—208,0 m között cirkon is előfordul. Az üledékes eredetű ásványokat limonit és pirit képviseli, közel egyenlő gyakorisággal. Szemcséik szabálytalan alakúak. A teljesség kedvéért megvizsgáltuk a könnyűásványokat is. Ezen belül a földpátok uralkodnak, a savanyú plagioklász nagyobb, az ortoklászok kisebb mennyiségben vannak jelen. A szabálytalan alakú, közepesen koptatott szemcséknek viszonylag csak kis része bontott. Gyakoriság tekintetében ezután a kvarc következik. Ezenkívül még kevés kalcedont, kalcitot, muszkovitot lehetett kimutatni. A 4 mintaanyag átfogja a nem túl nagy vastagságú alsópleisztocén sorozatot. Nehézásvány-öszszetételének jellege megegyezik a Szentes és környékivel, amennyiben a pleisztocén és felsőpliocén (levantei) határt 700 m körül vonjuk meg [6]. Az alsópleisztocén homokrétegek dunai származása az összetétel alapján bizonyított. A szarmata homokkő és konglomerátum vizsgálatát Bérezi I. [1] munkájából ismerjük. Ebben az üledékben távolabbról származó magmás képződmények is szerepet játszanak. A metamorf kőzettörmelék is nagy mennyiségben van jelen. Ugyanez a megállapítás vonatkoztatható a jugoszláv oldal azonos képződményeire (Pg-1. sz. fúrás) is, legfeljebb itt még kiegészítésre vár a közvetlenül a metamorfitra települő breccsák vizsgálata. A két (pleisztocén és szarmata) törmelékes kőzet ásványos összetétele között bizonyos vonatkozásban azonosság mutatható ki. így: mindkettőt a metamorf kőzetalkotó ásványok túlsúlya jellemzi, a biotit és muszkovit nem nagy mennyiségben, de jelen van. Különbség viszont, hogy míg a szarmatából a földpátok és a színes elegyrészek teljesen hiányoznak, addig a pleisztocén rétegekben jelentős mennyiségben vannak képviselve. Agyagásványos összetétel Az ásotthalmi törmelékes kőzetek pelites frakciójának ásványos összetételét részben derivatográ4. ábra. A halármenti terület izogradiens térképe Abb. 4. Isogradienten-Karte des Gebiets längs der Grenze Fig. 4. Izo-gradient map of the border area fiás, részben röntgen-diffraktométeres felvételek segítségével vizsgálták [1], A szabadkai fiatalkori üledékekről viszont csak derivatográfiás vizsgálat áll rendelkezésre. Emiatt az alábbiakban kizárólag az agyagásványok jelenlétét tüntettük fel, hogy az összehasonlítást elvégezhessük. Felsőpannóniai Levantei Pleisztocén Ásotthalom (6 minta) Szabadka (1 minta) Szabadka (1 minta) Szabadka (1 minta) Iliit Montmorillonit J Ilit + montmorillonit Kaolinit Klorit Kalcit Dolomit Szerves anyag Pirit Kvax-c Csillám (muszkovit) . A két területről származó felsőpannóniai alemelet agyagásványai nagy eltérést mutatnak. Teljes azonosságot találunk viszont a levantei (335,0— 340,0 m) és a pleisztocén (121,0—126,0 m) között, sőt mennyiségileg is közel állnak egymáshoz. így pl. a levanteiben 23,6% a kalcit, 4—5% a dolomit, míg a pleisztocénben 22% a kalcit és 5—6% a dolomit. E néhány adatból messzemenő következtetést még nem vonhatunk le, de alkalmas lehet újabb vizsgálati sorral való kiegészítésre, hogy azután elemzésükkel közelebbről is megvilágíthassuk az üledékek képződési körülményeit. Geotermikus gradiens viszonyok Izogradiens térképünk (4. ábra) a valóságos gg értékeket tünteti fel, s ennek alapján nemcsak Szabadka, de Kanizsa, Zenta területére is terveztünk hévízkutat [8, 9]. Az utóbbi két helyen kivitelezésre nem került sor a kedvező gg ellenére sem, mivel a kívánt 80—90 °C hőmérsékletű és főként nagymennyiségű vizet sem a vékony felsőpannóniaiból, sem a triász képződményekből nem lehetett volna biztosítani. A geotermikus gradiens Szabadka, Kanizsa, Zenta környékén kedvezőbben alakul, mint az Alföld déli részén. A jugoszláv területen a gg általában 20 m/°C-nál kisebb. A triász medencealjzat Kanizsán kis mélységben (900 m tsza.) települ, Zentán pliocén és miocén rétegek alatt ugyanezt a réteget harántolták a tsza. 1145 m-ben. A Pg-1. sz. fúrásban a metamorfit a felszín alatt 1180 m-ben jelentkezett, s a talphőmérséklet 87 °C, ami 16 m/°C gg-nek felel meg. Szabadkán az S-l. sz. kutatófúrásban (1453,0 mben) 94 °C és a strandfürdő hévízkútjában (750 mben) 47 °C talphőmérsékletet mértek. + + + + + + + + + + + + + + + + + + +