Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
7. szám - Dr. Dobos Irma: Hévízkutatás Szabadkán
Dr. Dobos I.: Hévízkutatás Szabadkán Hidrológiai Közlöny 1974. 7. sz. 323 Összefoglalás A hévízkutatás és feltárás eddigi eredménye és az elvégzett vizsgálatunk bizonyítja, hogy hévízkutat Szabadkán és közvetlen környékén a regionális elterjedésű felsőpannóniai képződményekre lehet legbiztonságosabban telepíteni. E fiatalkori üledékek azonban — a kedvező geotermikus gradiens ellenére is — kis vastagságuk (600—800 m) miatt csak langyos és középhőmérsékletű (30—45 °C-os) hévizet szolgáltathatnak. Ennek következtében a kitermelhető hévíznek meglehetősen szűk körű hasznosítása (fürdő és épületek melegvízellátása, a mezőgazdaságban fóliasátrak fűtése) lehetséges. Az idősebb képződmények közül nagy hőmérsékletű hévizet a szarmata breccsa és konglomerátum tárolhat. A geofizikai maximumra telepített kutatófúrások ritkán hoznak hévíz szempontjából eredményt (Pg-1.), túlnyomóan szénhidrogént tárnak fel. A mélyresüllyedt területrészeket pedig (S-l. sz. fúrás) nem vízadó eocén képződmények töltik ki. Éppen ezért nagy hőmérsékletű 60—70 °C-os hévíz biztosítása csak akkor lehetséges, ha meddő szénhidrogénkutató fúrás a földtani és vízföldtani feltételeket kielégíti, és így kúttá kiképezhető. Ebben az esetben viszont a kút helye határozza meg a hasznosítás lehetőségét és módját. IRODALOM [1] Bérezi I.: Üledókföldtani vizsgálatok az ásotthalmi szénhidrogéntároló szerkezet alsótriász és felsőmioeón képződményein. Földt. Közi., 101. 1971. 380—395. [2] Bércziné, Makk A.: A. bácskai paleo-mezozóos rögvonulat folytatása az öttömösi területen. Földt. Közi., 101. 1971. 26—33. [3] Gsiky G.: A Duna—Tisza köze mólyszerkezeti ós ősföldrajzi viszonyai a szénhidrogén kutatások tükrében. Földr. Közi., 1963. 19—35. [4] Dank V.: A dél-alföldi neogén medencék rétegtani viszonyai és kapcsolatuk a dél-baranyai és jugoszláviai területekhez. Földt. Közi., XCIII. 1963. 304— 325. [5] Dank V.: A dél-alföldi neogén medencerószek mélyszerkezeti viszonyai ós kapcsolatuk a dél-baranyai és jugoszláviai területekkel. Földt. Közi., XCV. 1965. 123—139. [6] Dobos I.: Az Alföld levantei képződményeinek rétegtani vizsgálata és vízföldtani jellemzése. Földt. Közi., XCV. 1965. 230—239. [7] Dobos I. : Vízkőkiválásra hajlamos pannóniai rétegvizek vizsgálata Szeged területén. Hidrológiai Közlöny. 51. 1971. 438—444. [8] Dobos I.: Kanizsa földtani-vízföldtani viszonyai (Javaslat hévízkút telepítésére). 1971. Kézirat. [9] Dobos I.: Hévízfeltárási lehetőségek Zenta területén. 1971. Kézirat. [10] Dobos I.: Javaslat Szabadka strandfürdőjének melegvízellátására. 1971. Kézirat. [11] Dobos 1.: Szabadka strandfürdő hidegvizes kútjának vízföldtani szakvéleménye. 1972. Kézirat. [12] Halaváts Gy.: Az Alföld ártézi kútjai. M. Mérnök- és Epítészegylet Közleményei, XXVIII. 1894. [13] Halaváts Gy.: Az Alföld Duna—Tisza közötti részének földtani viszonyai. Földt. Int. Évk., XI. 1895. 103—175. [14] Krolopp Fj .: Őslénytani adatok a nagyalföldi pleisztocén és felsőpliocén rétegek sztratigráfiájához. Őslénytani Viták, 14. 1970. [15] Molnár J.: Pality vize Szabadka mellett. Magy. Term. Tud. Társulat Évkönyvei, 1851-—1856. harmadik köt. 1857. 79—82. [16] Rudinski A.: Melléklet Palics adataihoz. Subotica, 1972. 1—48. [17] Szabó P.: A Duna—Tisza közi felső pleisztocén homokrétegek származása ásványos összetétel alapján. Földt. Közi., 85. 1955. 442—455. Thermalwasserforschung in Szabadka Frau Dr. Dobos, I. Verfasser nimmt seit der Projektierung bzw. seit der Abteufung der ersten Schürfbohrung an der Thermalwasserforschung in Szabadka teil, u. a. als Expert in 1969 bei der Ausführung der Bohrung Nr. S-l. Projektierung und Bau des Thermalbrunnens (Nr. Sf.-l) des Strandbades, sind mit ihrem Namen verbunden. Die Tliermalwasseraufschliesungsmöglichkeiten im Gebiet von Szabadka werden eingehend analysiert und aufgrund von geologischem Aufbau und hydrogeologischen Verhältnissen festgestellt, dass hier und in der nächsten Nähe am sichersten Thermalbrunnen auf die regional ausgedehnten oberpannonischen Schichten geortet werden können. Diese jungen Sedimehte können aber — trotz der günstigen geothermischen Gradienten — wegen ihrer kleinen Tiefe (600—800 m) nur lauwarmes und 30 — 40 °C warmes Wasser fördern. Demzufolge ist nur eine ziemlich beschränkte Nutzung der Thermalwasserförderung (Warmwasserversorgung von Bädern und Gebäuden, Heizung von Folienzelten) möglich. Von den älteren Formationen kann die sarmatische Brekzie und das Konglomerat Thermalwasser von hoher Temperatur speichern. Die auf das geophysikalische Maximum georteten Schürfbohrungen ergeben nur selten Resultate hinsichtlich Thermalwasser (Pg-1), sondern überwiegend Kohlenwasserstoff. Die tiefgesunkenen Gebietsteile hingegen (Bohrung Nr. S-l) sind nicht mit wassergebenden Eozän-Formationen ausgefüllt. Deshalb kann 60—70 °C warmes Thermalwasser nur erschlossen werden, wenn eine taube Kohlenwasserstoff-Schürfbohrung den geologischen und hydrogeologischen Bedingungen entspricht und somit zum Brunnen ausgebildet werden kann. Dann aber wird der Ort des Brunnens die Möglichkeit und Art der Nutzung bestimmen. Thermal walcr exploration at Szabadka By Dr. Dobos, I. Beginning with the designing of the first exploratory borehole and with the sinking thereof, the author has actively participated in the thermal water explorations at Szabadka. Acted as consultant in the sinking of well No. S-l in 1969. Was responsible for designing and realizing the thermal well of the open pool bath (Sf-1). A detailed analysis is presented herein of the possibilities of thermal water exploration in the vicinity of Szabadka. On the basis of geological structure and hydrogeological conditions it is concluded that the most reliable sources of thermal water are the UpperPannonian layers of regional occurrence here and in the immediate vicinity. These young geological sediments yield, however, thermal water of moderate temperatures (30 to 45 deg. C.) only, because of their small thickness (600 to 800 m), although the geothermal gradient is rather high. Consequently the thermal water obtained is confined in its use to a narrow domain, including warm water supply to baths and homes, heating hothouses, etc. Of the older formations water of higher temperature can be expected from Sarmatian breccias and conglomerates. Boreholes sunk at geophysical maxima are seldom successful (No. Pg. 1) in striking thermal water, these reveal mostly hydrocarbons. Deep synclines, on the other hand are filled (borehole No. S-l) by Eocene formations, which are impervious. For this reason water of high temperature (60 to 70 deg. Centigrade) can only be obtained where an unsuccessful petroleum exploration borehole meets favourable geophysical and hydrogeological conditions and can thus be developed into a thermal well. In such cases, however, the potential uses and methods of use are governed by the site and location of the borehole.
