Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

7. szám - Dr. Dobos Irma: Hévízkutatás Szabadkán

Hidrológiai Közlöny 1974. 6. sz. 318 Hévízkutatás Szabadkán Dr. DOBOSISMA­A dél-alföldi eredményes hévízfeltárás és a sokol­dalú hasznosítás arra ösztönözte Szabadka község vezetőit, hogy tájékozódjanak községük és környé­kének hasonló lehetőségeiről. A gondolatfeltevést nagymértékben előbbre vitte az újvidéki NAFTA­GAS határmenti Pg-1. sz. meddő szénhidrogénku­tató fúrás, ahol a miocén rétegek megnyitásával 200 l/p 73 °C hőmérsékletű kifolyóvizet sikerült kapni. A sportolási igények kielégítésére Szabadka észa­ki részén 1969-ben korszerű sportkombinát épült. Ennek fűtését és melegvízellátását hévízkút segít­ségével kívánták megoldani. Időközben kiderült, hogy a közkedvelt üdülési és sportolási célokat is szolgáló Palicsi tó már oly mértékben elszennyező­dött, hogy vizét le kellett csapolni, és iszapját is ki kell cserélni [16]. A több évet igénybe vevő helyre­állítási munkák miatt strandfürdő létesítése vált szükségessé. Megvalósítására legalkalmasabbnak látszott a sportkombinát melletti terület. Üzemel­tetéséhez ugyancsak hévizet kellett biztosítani. Az említett létesítmények melegvízellátása tehát a hévízkutatás és feltárás mielőbbi beindulását igé­nyelte. Történeti áttekintés Szabadka mélyföldtani, de főként vízföldtani megis­merésére irányuló első kutatást Halaváts [12] tanulmá­nyából ismerjük. Részletesen foglalkozik az első mély­fúrású kúttal, amelyet a vasútállomás fűtőháza részére 1882—1886 között Zsigmondy Béla 600,94 m-ig mélyí­tett. A kivizsgált 584,20—600,94 m közötti „agyagos homok" olyan csekély vízmennyiséget adott, hogy a felső (96,0—169,0 m) jó vízadó homokrétegre kellett a kutat kiképezni. Később a kezdetben jelentős vízmeny­nyisóget szolgáltató kút hozama lecsökkent, s újabb 173 m mélységű kút létesítésére került sor 1891-ben egy szegedi vállalkozó kivitelezésében. E két kutat tekint­hetjük a vízfeltárás első próbálkozásainak. Ugyancsak 1890—1891-ben a Joo-féle fürdőtelepen egy 428 m-es kút is készült. Halaváts szerint [13] 1895­ben Szabadka már 14 fúrt kúttal rendelkezett. Ezután a község ivóvízellátásának megoldására irá­nyuló egyedi ós vízműkutak fúrási adataival bővült a vízföldtani ismeretanyag. A kutak mélysége általában nem haladta meg a 180,0 m-t, s csak néhány évvel eze­lőtt mélyített a vízmű egy 500 m mélységű kutatófúrást a mélyebb vízadó rétegek megismerésére. Tíz évvel ezelőtt a geofizikai mérések alapján kitű­zött, ós megvalósított szénhidrogénkutató fúrások már a finomabb rétegtani elhatárolásra és a mélyföldtani viszo­nyok jobb megismerésére is módot adtak. A földtani fel­építés tisztázása révén a hévízkutatás lehetőségei is ki­bontakoztak. A sportkombinát melegvízigényének kielégítését a NAFTAGAS egy 1500 m-es szarmata rétegeket feltáró hévízkutató fúrás tervezésével ós kivitelezésével kíyánta megoldani. Miután a fúrási hely (sportkombinát) geo­fizikai maximumra esett — ahol a palicsi kutatások alapján a harmadidőszaki rétegekből jelentősebb meny­nyiségű szénhidrogént lehetett várni — biztonságosabb­nak látszott a kutatófúrást minimum területre telepí­teni. Ilyen terület kijelölésére legközelebb ÉK-i irány­ban kb. 2 km-re, a Majsai út mellett volt lehetőség, ahol 1969—1970-ben az S-l. sz. kutatófúrás mélyült anélkül, * Vízkutató és Fúró Vállalat, Budapest. hogy a feltételezett szarmata képződményeket harán­tolta volna. Az eredménytelen fúrás bebizonyította, hogy kizáró­lag a regionális elterjedésű felsőpannóniai képződmé­nyek jöhetnek számításba biztonságosan hévízkút tele­pítésére. Ezután a szerző szakvéleménye [10] alapján és irányítása mellett a Vízkutató és Fúró Vállalat 1972-ben kivitelezte az első felsőpannóniai rétegekre tele­pített 33 °C hőmérsékletű vizet adó kutat a strandfürdő vízellátására. Rétegtani és települési viszonyok A vizsgált terület az ásotthalmi szénhidrogén elő­fordulás DNy-i folytatását képezi (1. ábra). Az erős tektonizáltságra és a változatos földtani fel­építésre már a korábbi kutatások is utaltak [3, 4, 5], újabban pedig az ásotthalmi, öttömösi és palicsi eredmények igazolják. JELMAGYARÁZAT: • Szénhidrogénkutató fúrás ® Hévízkutatá fúrás o Hévízkút Q^Fölptani szelvény iránya 1. ábra. A kutatási terület és környéke Abb. 1. Das Schürfungsgebiet und seine Umgebung Fig. 1. The area of exploration A felszíni műszeres mérések a határ mentén je­lentős kiterjedésű geofizikai maximumot, ezen be­lül pedig kisebb minimum területeket mutattak ki. A jugoszláv oldal kutatófúrásai szerint ezek mint­egy 200—300 m-es szintkülönbséget jelentenek az aljzatban. A Duna—Tisza köze D-i részén az ÉK-DNy-i csa­pásirányú paleozóos-mezozóos aljzat Madaras— Tompa — Kunbaja vonalában a legkisebb, ettől É -ra Baj a — Érsekcsanád — Sükösd—Jánoshalma irányában pedig már valamivel nagyobb mélység­ben található. Hasonló mélységben (900—1000 m tsza.) jelentkezik az országhatár D-i oldalán, és Ásotthalom területén az ópaleozóos metamorfit. Szabadka belterületének ÉK-i részén az S-l. sz. hévízkutató fúrás csak 1260 m, a zsedniki 1270 m tsza. mélységben érte el az azonos kifejlődésű me­dencealjzatot (2. ábra). A határmentén a mezozóos képződmények kö­zül kizárólag az alsótriászt lehetett kimutatni. Az

Next

/
Thumbnails
Contents