Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

1. szám - Dr. Hegedűs János–dr. Némedi László–dr. Hegedűs Jánosné: Biológiai és bakteriológiai vizsgálatok egy kissé szennyezett (Duna) és egy erősen szennyezett (Szilaspatak) felszíni vízfolyásban

Hepedűs J.—Némedi L.— Hegedűs J-né: Biológiai és bakteriológiai Hidrológiai Közlöny 1974. 1. szám 31 eltérés jelentkezik, nyáron a biológia, télen a bak­teriológiai minőség javára. A Szilas-patak az év nagy részében a IV.-es víz­minőségi kategóriába tartozik, melynek meghatáro­zásában a két minősítési ág teljes azonosságot mu­tatott. Jellemző a patak vízminőségére a szezona­litás hiánya. Közegészségügyi viszonyait legjob­ban az év jelentős részében kimutatható pathogén baktériumok jelenléte szemlélteti. IRODALOM [1] Hegedűs, ./., Hegedűs, .Jné. (1971): Felszíni vízből történő ivóvíznyerés biológiai vonatkozásai. Buda­pesti Közegészségügy, 4, 1 10. [2] Némedi, L. (1968); Enteropathogén Escherichia coli előfordulása a budapesti ivóvizekben és egyéb vizekben. Egészségtudomány, 12, 1190. [3] Némedi, L., Lányi, B. (1970): Pseudomonas aerugi­nosa előfordulása ós közegészségügyi jelentősége budapesti vízmintákban. Egészségtudomány, 14, 334. [4] Némedi, L. (1972): A budapesti természetes vizek bakteriológiai szennyezettsége. Budapesti Közegész­ségügy, 1, 14. [5] Némedi, L., Csalai, L. (1970); A budapesti felszíni vizek kémiai ós bakteriológiai vizsgálati eredmé­nyeinek korrelációja az elmúlt tíz évben. Budapesti Közegészségügy, 4, 97. [6j Szemes, G., Éozzay, J., Bánáti, M. (1963): A Duna­víz vizsgálata a budapesti felszíni nagy Vízműnél, különös tekintettel a mikroorganizmusok mennyi­ségi viszonyaira. Hidrológiai Közlöny, 2, 165. [7] Szemes, G., Bozzay, E. (1 964a): A jég alatti Duna-víz kémiai ós mikrobiológiai minőségéről az 1963-ik rendkívül hideg telén. Hidrológiai Közlöny, 44, 224. [8] »Szemes, G. (1962): Quantitative Untersuchung des Bacillariophyceaenplankton im Budapester Do­nauabschnitt. (Danubialia Hungarica, XIX.) — Acta Bot Hung.. Budapest, 8. 367, [9] Szemes, G. (1960): Aufzählung der Kryptogamen aus der Donau in Ungarn (Danubialia Hungarica, VI) — Ann. Univ. Sei. Budapestinensis, Sect. Biol. 3, 377. [10] Szemes, G. (1964): Untersuchungen über das Phy­toplankton der ungarischen Donaustrecke in Som­mermonaten — (Danubialia Hungarica, XXV.) Ann. Univ. Sei. Budapestinensis, Sect. Biol. 7, 169. [11] Szemes, (I. (1965): Relationships between the Fluc­tuations of the water level of the Danube, the pe­riodical algal production and quality of drinking water. Botanikai. Közlemények, 52, 105. CpaBHHTejibHbie 6nojiornHecKHe H 6aKTepnojiormiecKMe HCCJieAoeaHHe OAHoro 3arpw3HeHHoro (flyHaii) u OAHOTO CHJibHO 3arpH3HeHHoro (peiKa Cxjiam) noeepxHOCTHoro BOAOTOKa XeeeOioui, 91. —HeMedu, JI. — Xeeeúioui, flue AßTopbi B CBoeii CTaTbe n3Jiaraior pe3y/ibTaTbi GaKTe­pHOJiorn'iecKoro H ÖHOJionmecKoro iiccjieAOBaHiifi, npo­BeflCHHbix a;ih .vieHee sarpasHeHHoro (ÍJvHaií) ti Oojiee 3arpji3HeHHoro (Cmiam) noBepxHocTHoro BOAOTOKOB. BaKTepnojiorn4ecKne HCCJieAOBaHiw pacnpocTpaHjumcb C TOMKH SpCHHH rHTH3H3 Ha MHCJIO ÖSKTCpHH npH 20 II 37 °C, Ha 'iHCJio Clustridiom H crpenroKOKKyc (|>eKaJiHC, a TaiOKe na BbiHBJieHHe nareoreHHbix Bpeflnrejiefi — caji­MOHejuibi H uiHre.ri.nbi — . flpn öHOJiorimecKOM aHaJiH3e GbuiH ycTaHOB/ieHbi i<ojni>iecTBeHHbie H KaMecTBeHHwe ycjioBHH (j)HTonjiaHKToiioB, Gbijia npoBe^eHa canpoGiio­jiorH'iecKaa oueHKa h ui,i>iBJieHne öaKTepiiií H rpiiö, oripe­AejiflCMbix MiiKpocKonii'iccKHMii HccJieflOBamijiMii (;(onoji­HHiomHx OaKTepnojiuni'iecKHe nccjieaoBaHim, ocHOBan­Hbie Ha pa3MHo>KeHHH). Ha oCHOBaHHH pesyjibraTOB B OT­AejibHocTii (6ai<TepnoJiorH5i h ÖHOJIOIHÍI ) öbuia nponeflena KaqecTBCHHasi KaTeropH3aunH noBepxHocTHbix BOA (pnc. 3). llyTeM CHHTC3a pe3yjibraT0B iiCKaJiH cpe^H ABVX BHAOB Hav'Kii Koppejismmo, KOTopa« H noKa3aJia h ajiíi p. jHynaii H ajih pewKH CHJiam fiojibiuoii napaJuiejiH3M (puc. 3 11 7). B jieTHiix nepiioaax AJISI JlyHan fiaKTepnojiorimecKHe, a B 3HMHHX ncpiioAax (ÍHo /iorimecKiie nccjieAOBaHmi ;iajin Oojiee HeßjiaroripHHTHoe canpoßnojionmecKoe KaiecTBO (puc. 4). Ka'iecTBO .HyHaa xapaKTepH3yeTCH cesoniiocrbio, a flJiH pen«! CHjiaui CE30HH0CTB OTCYTCTBYET (puc. 3 ii 7). FLJIA flyHaa jimub B 3HMHIIX MecHuax IIOJIVIIUHI Hefíjiaro­npujiTHoe caripofiiiojioi HMecKoe KanecTBo (puc. 3), a pe>n<a Citjiaiu B 3HaHHTCJibHoii MacTH rofla JIBJUIETCA 3ai pM3iiCH­HOH AO XapaKTCpa CTOMHOI'I BOAU. J3,J1H yCJIOBHii IHIH3H3 xapaKrepHbiM MBJIMCTCSI nocTosiHiioe npiicycTBHe naTO­reHHbix (CaJiMoiiejiJia) OaKrepnii. Vergleichende biologische und bakteriologische rntersuchungen in einem wenig verunreinigten (Donau) und einem stark verunreinigten (Szilas-Rach) Oberflächen-Wasserlauf Hegedűs, .1.—Némedi, L.— Frau Hegedűs, ./. Die Verfasser besprechen in vorstehender Abhandlung die vergleichenden Resultate tier an einem weniger ve­runreinigten (Donau) und einem stark verunreinigten (Szilas-Baeh) Oberflächen-Wasserlauf vorgenomme­nen bakteriologischen und biologischen Untersuchungen. Die bakteriologischen Untersuchungen erstreckten sich auf die Nachweisung aus hygienischem Gesichtspunkte der 20 und 30 °C Bakterienzahl, aus der Clostridium­und Streptococcus faeealis-Zahl, und der pathogenen Krankheitserreger — Salmonella — Shigella. Bei der biologischen Analyse wurden die qualitativen Verhält­nisse des Phytoplanktons, die saprobiologischer und mikroskopischer Untersuchung bestimmbaren (die züch­tungsbakteriologischen Untersuchungen ergänzenden) Bakterien und Pilz-Arten bestimmt. Aufgrund der Ergebnisse wurden die Oberflächenwässer gütemässig separat (bakteriologisch und biologisch) kategorisiert (Abb. 3). Über Synthese der Resultate suchten wir die Korrelation zwischen den Resultaten der zwei Wissen­schafts-Zweige, die sowohl im Falle der Donau als auch in dem des Szilas-Baches eine hochgradige Parallelität gezeigt hat (Abb. 3 und 7). Bei der Donau zeigte aber in der Sommerperiode die bakteriologische, in der Winter­periode hingegen die biologische Untersuchung eine ungünstigere saprobiologische Qualität (Abb. 4). Die Wassergüte der Donau wird durch die Saisonali­tät, die des Szilas-Baches durch den Mangel der Saiso­nalität charakterisiert (Abb. 3 und 7). Im Falle der Donau erhielten wir nur in den Wintermonaten eine ungünstige saprobiologische Qualität (Abb. 3), während der Szilas-Bach im bedeutenden Teil des Jahres sich bis zum Abwasser-Charakter verunreinigte. Für die hygie­nischen Verhältnisse ist die ständige Gegenwart der pathogenen Bakterien — Salmonella — kennzeichnend.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents