Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
1. szám - Dr. Hegedűs János–dr. Némedi László–dr. Hegedűs Jánosné: Biológiai és bakteriológiai vizsgálatok egy kissé szennyezett (Duna) és egy erősen szennyezett (Szilaspatak) felszíni vízfolyásban
Hepedűs J.—Némedi L.— Hegedűs J-né: Biológiai és bakteriológiai Hidrológiai Közlöny 1974. 1. szám 31 eltérés jelentkezik, nyáron a biológia, télen a bakteriológiai minőség javára. A Szilas-patak az év nagy részében a IV.-es vízminőségi kategóriába tartozik, melynek meghatározásában a két minősítési ág teljes azonosságot mutatott. Jellemző a patak vízminőségére a szezonalitás hiánya. Közegészségügyi viszonyait legjobban az év jelentős részében kimutatható pathogén baktériumok jelenléte szemlélteti. IRODALOM [1] Hegedűs, ./., Hegedűs, .Jné. (1971): Felszíni vízből történő ivóvíznyerés biológiai vonatkozásai. Budapesti Közegészségügy, 4, 1 10. [2] Némedi, L. (1968); Enteropathogén Escherichia coli előfordulása a budapesti ivóvizekben és egyéb vizekben. Egészségtudomány, 12, 1190. [3] Némedi, L., Lányi, B. (1970): Pseudomonas aeruginosa előfordulása ós közegészségügyi jelentősége budapesti vízmintákban. Egészségtudomány, 14, 334. [4] Némedi, L. (1972): A budapesti természetes vizek bakteriológiai szennyezettsége. Budapesti Közegészségügy, 1, 14. [5] Némedi, L., Csalai, L. (1970); A budapesti felszíni vizek kémiai ós bakteriológiai vizsgálati eredményeinek korrelációja az elmúlt tíz évben. Budapesti Közegészségügy, 4, 97. [6j Szemes, G., Éozzay, J., Bánáti, M. (1963): A Dunavíz vizsgálata a budapesti felszíni nagy Vízműnél, különös tekintettel a mikroorganizmusok mennyiségi viszonyaira. Hidrológiai Közlöny, 2, 165. [7] Szemes, G., Bozzay, E. (1 964a): A jég alatti Duna-víz kémiai ós mikrobiológiai minőségéről az 1963-ik rendkívül hideg telén. Hidrológiai Közlöny, 44, 224. [8] »Szemes, G. (1962): Quantitative Untersuchung des Bacillariophyceaenplankton im Budapester Donauabschnitt. (Danubialia Hungarica, XIX.) — Acta Bot Hung.. Budapest, 8. 367, [9] Szemes, G. (1960): Aufzählung der Kryptogamen aus der Donau in Ungarn (Danubialia Hungarica, VI) — Ann. Univ. Sei. Budapestinensis, Sect. Biol. 3, 377. [10] Szemes, G. (1964): Untersuchungen über das Phytoplankton der ungarischen Donaustrecke in Sommermonaten — (Danubialia Hungarica, XXV.) Ann. Univ. Sei. Budapestinensis, Sect. Biol. 7, 169. [11] Szemes, (I. (1965): Relationships between the Fluctuations of the water level of the Danube, the periodical algal production and quality of drinking water. Botanikai. Közlemények, 52, 105. CpaBHHTejibHbie 6nojiornHecKHe H 6aKTepnojiormiecKMe HCCJieAoeaHHe OAHoro 3arpw3HeHHoro (flyHaii) u OAHOTO CHJibHO 3arpH3HeHHoro (peiKa Cxjiam) noeepxHOCTHoro BOAOTOKa XeeeOioui, 91. —HeMedu, JI. — Xeeeúioui, flue AßTopbi B CBoeii CTaTbe n3Jiaraior pe3y/ibTaTbi GaKTepHOJiorn'iecKoro H ÖHOJionmecKoro iiccjieAOBaHiifi, npoBeflCHHbix a;ih .vieHee sarpasHeHHoro (ÍJvHaií) ti Oojiee 3arpji3HeHHoro (Cmiam) noBepxHocTHoro BOAOTOKOB. BaKTepnojiorn4ecKne HCCJieAOBaHiw pacnpocTpaHjumcb C TOMKH SpCHHH rHTH3H3 Ha MHCJIO ÖSKTCpHH npH 20 II 37 °C, Ha 'iHCJio Clustridiom H crpenroKOKKyc (|>eKaJiHC, a TaiOKe na BbiHBJieHHe nareoreHHbix Bpeflnrejiefi — cajiMOHejuibi H uiHre.ri.nbi — . flpn öHOJiorimecKOM aHaJiH3e GbuiH ycTaHOB/ieHbi i<ojni>iecTBeHHbie H KaMecTBeHHwe ycjioBHH (j)HTonjiaHKToiioB, Gbijia npoBe^eHa canpoGiiojiorH'iecKaa oueHKa h ui,i>iBJieHne öaKTepiiií H rpiiö, oripeAejiflCMbix MiiKpocKonii'iccKHMii HccJieflOBamijiMii (;(onojiHHiomHx OaKTepnojiuni'iecKHe nccjieaoBaHim, ocHOBanHbie Ha pa3MHo>KeHHH). Ha oCHOBaHHH pesyjibraTOB B OTAejibHocTii (6ai<TepnoJiorH5i h ÖHOJIOIHÍI ) öbuia nponeflena KaqecTBCHHasi KaTeropH3aunH noBepxHocTHbix BOA (pnc. 3). llyTeM CHHTC3a pe3yjibraT0B iiCKaJiH cpe^H ABVX BHAOB Hav'Kii Koppejismmo, KOTopa« H noKa3aJia h ajiíi p. jHynaii H ajih pewKH CHJiam fiojibiuoii napaJuiejiH3M (puc. 3 11 7). B jieTHiix nepiioaax AJISI JlyHan fiaKTepnojiorimecKHe, a B 3HMHHX ncpiioAax (ÍHo /iorimecKiie nccjieAOBaHmi ;iajin Oojiee HeßjiaroripHHTHoe canpoßnojionmecKoe KaiecTBO (puc. 4). Ka'iecTBO .HyHaa xapaKTepH3yeTCH cesoniiocrbio, a flJiH pen«! CHjiaui CE30HH0CTB OTCYTCTBYET (puc. 3 ii 7). FLJIA flyHaa jimub B 3HMHIIX MecHuax IIOJIVIIUHI HefíjiaronpujiTHoe caripofiiiojioi HMecKoe KanecTBo (puc. 3), a pe>n<a Citjiaiu B 3HaHHTCJibHoii MacTH rofla JIBJUIETCA 3ai pM3iiCHHOH AO XapaKTCpa CTOMHOI'I BOAU. J3,J1H yCJIOBHii IHIH3H3 xapaKrepHbiM MBJIMCTCSI nocTosiHiioe npiicycTBHe naTOreHHbix (CaJiMoiiejiJia) OaKrepnii. Vergleichende biologische und bakteriologische rntersuchungen in einem wenig verunreinigten (Donau) und einem stark verunreinigten (Szilas-Rach) Oberflächen-Wasserlauf Hegedűs, .1.—Némedi, L.— Frau Hegedűs, ./. Die Verfasser besprechen in vorstehender Abhandlung die vergleichenden Resultate tier an einem weniger verunreinigten (Donau) und einem stark verunreinigten (Szilas-Baeh) Oberflächen-Wasserlauf vorgenommenen bakteriologischen und biologischen Untersuchungen. Die bakteriologischen Untersuchungen erstreckten sich auf die Nachweisung aus hygienischem Gesichtspunkte der 20 und 30 °C Bakterienzahl, aus der Clostridiumund Streptococcus faeealis-Zahl, und der pathogenen Krankheitserreger — Salmonella — Shigella. Bei der biologischen Analyse wurden die qualitativen Verhältnisse des Phytoplanktons, die saprobiologischer und mikroskopischer Untersuchung bestimmbaren (die züchtungsbakteriologischen Untersuchungen ergänzenden) Bakterien und Pilz-Arten bestimmt. Aufgrund der Ergebnisse wurden die Oberflächenwässer gütemässig separat (bakteriologisch und biologisch) kategorisiert (Abb. 3). Über Synthese der Resultate suchten wir die Korrelation zwischen den Resultaten der zwei Wissenschafts-Zweige, die sowohl im Falle der Donau als auch in dem des Szilas-Baches eine hochgradige Parallelität gezeigt hat (Abb. 3 und 7). Bei der Donau zeigte aber in der Sommerperiode die bakteriologische, in der Winterperiode hingegen die biologische Untersuchung eine ungünstigere saprobiologische Qualität (Abb. 4). Die Wassergüte der Donau wird durch die Saisonalität, die des Szilas-Baches durch den Mangel der Saisonalität charakterisiert (Abb. 3 und 7). Im Falle der Donau erhielten wir nur in den Wintermonaten eine ungünstige saprobiologische Qualität (Abb. 3), während der Szilas-Bach im bedeutenden Teil des Jahres sich bis zum Abwasser-Charakter verunreinigte. Für die hygienischen Verhältnisse ist die ständige Gegenwart der pathogenen Bakterien — Salmonella — kennzeichnend.