Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

1. szám - Dr. Kiss Keve Tihamér–Pintér Csabáné–Munkácsy Tibor: Vízvizsgálatok a Keleti főcsatornán. I.

32 Hidrológiai Közlöny 1974. 1. szám Vízvizsgálatok a Keleti Főcsatornán I. Hidrográfiai viszonyok, a vízminőség kémiai jellemzői Dr. KISS K E V E TIHAMÉR*, — PINTÉR CSABÁN É* — MUNKÁCSY TIBOR* Debrecen gyors fejlődése, iparának rohamos növekedése miatt mind nagyobb mértékben emelkedik a vízfogyasztás. A város ivóvízellátási gondjait a felszín alatti vízkészletek teljes kihasználásával sem lehet megoldani. A növekvő vízigények csak felszíni víz tisztításával elégíthetők ki. A városhoz legközelebb eső vízforrás a Keleti Főcsatorna, melynek vizét Balmazújváros határában épülő felszíni vízmű fogja ivóvízminőségűvé tisztítani. A vízmű tervezője a MÉLYÉPTERV, a kedvezőtlen hazai tapasztalatok miatt szükségesnek tartotta, hogy a tervek elkészítése előtt, s azt követően is részletes vízvizsgálatok és tisztítástechnológiai kísérletek történjenek a főcsatorna vizéből. A Debreceni Víz és Csatornaművek Vállalat laboratóriumában 1966 őszén kezdődtek a vizsgálatok, melyek egyrészt a nyersvíz minőségének minél jobb megismerésére irányultak, másrészt annak minél eredményesebb tisztítási módszereit igyekeztek tisztázni. Ez utóbbi cél érdekében 1967 őszétől egy 20 m

3/óra teljesítményű kísérleti víztisztító berendezés szakaszos üzemelését indítottuk be Balmazújváros mellett. A következőkben fontosabbnak ítélt vizsgálati eredményeinkről kívánunk beszámolni. 1. Öntözési idény — 10—40 m

3/s vízleadás a tiszavasvári zsilipen, fokozott vízsebesség. 2. Öntözési idényen kívüli időszak — 1—5 m

3/s vízleadás, kis vízsebesség, pangó jellegű víz. 3. Belvizes időszak — a mederben jelentős mennyiségű belvíz. A későbbiekben részletesebben szó lesz arról, hogy az üzemelési rend e három módozata hogyan befolyásolja a vízminőséget. Mintavétel, vizsgálati módszerek Vízminőség szempontjából kiinduló pontnak a Tisza tiszalöki visszaduzzasztott mederszakaszát tekintettük. Azt kísértük nyomon, hogyan változik a Tisza vize a Keleti Főcsatornában az eredési helytől Balmazújváros felé haladva. 0. mintavételi helv — tiszalöki vasúti híd (0,4 fkm.) A Keleti Főcsatorna torkolati szakaszán mintavételre legalkalmasabb helynek a tiszalöki vasúti híd bizonyult, mely a főcsatorna eredési helyétől 400 méterre van. Mivel ebbe a felső szakaszba a Tisza vize szabadon bejátszik, a hídról vett minták a Tisza vizével azonosaknak tekinthetők (1. ábra). A Keleti Főcsatorna A Tiszalöki Vízlépcső által felduzzasztott Tiszából Tiszadada és Tiszalök között ágazik ki a kereken 98 km hosszú Keleti Főcsatorna, melyet 1941—5G között építettek és 1954 óta üzemel [17]. Bakonszeg határát érintve a Kék Kallón keresztül a Berettyóba torkollik (1. ábra). A főcsatorna nagyjából észak-déli lefutású, középmagas vezetésű, vízszintes fenékszintű. Felső szakaszát a 4,7 fkm-nél épített tiszavasvári vízbeeresztő és hajózsilip zárja le, mely a csatorna torkolati műtárgyát képezi. Fbbe a felső szakaszba a Tisza vize szabadon bejátszik. Vízszállítása öntözőidényben 60 m

3/s, melyből 35 m

3/s a tiszavasvári zsilipen keresztül a Keleti Főcsatornába jut, 25 m

3/s pedig a Nyugati Főcsatornába. A főcsatorna vízszinttartást biztosító duzzasztó bukókkal (Balmazújváros, Hajdúszoboszló, Bakonszeg) három bögére van osztva. Átlagos víztükörszélessége 40 méter, átlagos vízmélysége pedig bögénkénti sorrendben 4,2 m, 3,3 m, 2,3 m [1, 6], A Keleti Főcsatorna feladata az építését követő időszakban hármas volt. Legfőbb feladat az öntözés, emellett a főcsatornától keletre eső területek belvizeinek elvezetése és személy- teherhajó forgalom. Az 1960-as évek közepére-végére az előbbi feladatok módosultak. Az öntözés elsőleges maradt. A hajózás nagyon gyér, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, különböző problémák miatt [14], Mikor előtérbe került az, hogy Debrecen vízellátását a Keleti Főcsatorna vizének tisztításával kell megoldani, kezdett háttérbe szorulni belvízbefogadó szerepe a vízkivételi mű feletti szakaszon, elsősorban vízminőségi problémák miatt. A Tiszántúli Víziigyi Igazgatóság szakemberei kidolgozták annak lehetőségét, hogy miként lehet elkerülni, illetve minimálisra csökkenteni a belvízbevezetést a főcsatornába. A Keleti Főcsatorna üzemelési renjében három főbb változatot lehet megkülönböztetni, mely változatok a vízminőséget is módosítják. * Debreceni Vízművek, Debrecen. Hajdúnánás O Hajdúböszörmény Balmazujvaros , mRí

m £3 Hajdúszoboszló Berettyóújfalu JELMAGYARÁZAT'okonszeg • Mintavételi helyek V Viz be- és leeresztő zsilip Vizszinttartó bukó 1. ábra. A Keleti Főcsatorna vázlatos térképe Puc. 1. CxeMamiiHHaíi Kapma Bocmomioeo MaiucmpaAbHozo Kanajia