Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

6. szám - Dr. Liberáthy Péter: Mikroszennyező anyagok szerepe a vizek szennyezettségének jellemzésénél

Dr. Literáthy P.: Mikroszennyező anyagok Hidrológiai Közlöny 1974. 6. sz. 293 Az eredmények arra figyelmeztetnek, hogy a Duna higany-szennyeződése még nem állandósult, de több esetben már káros mennyiséget tartalmazott. Értékelés, következtetések, javaslatok Az elmondottakból kitűnik, hogy az ivóvízellátási problémák megoldása és a vizek szennyezettségének jellemzése ma már nem képzelhető el a vizek mikroszennyezőinek ismerete nélkül. A különböző szerves és szervetlen vegyületek meghatározására kidolgozott analitikai módszerek és a rendelkezésre álló műszerek alkalmazásával a szükséges vizsgálatok elvégezhetők. Az ismertetett eredmények, a kutatómunka során szerzett tapasztalatok egyben körvonalazzák a jövőben végzendő munkákat. Legfontosabbnak a vízben különböző fázisban, illetve rétegben jelenlevő mikroszennyezők vizsgálata tekinthető. Különkülön kell megismerni a vízben oldott és szilárd — lebegőanyag és fenéküledék — fázisban előforduló szennyező anyagokat. A lebegőanyag és fenéküledék vizsgálat részben újabb módszertani kutatást igényel. A szilárd fázishoz adszorbeált szerves mikroszennyezők extrakciós kinyerése után vékonyréteg-, oszlop- és gázkromatográfiás módszerek, majd ultraibolya-, látható és infravörös spektrofotometriás mérések szükségesek az összetétel megállapításához. A szervetlen vegyületek — nehézfémek — meghatározása lényegesen egyszerűbb. A savas oldás után a mérés közvetlenül elvégezhető. A fenéküledékkel végzett előzetes mérések azt mutatják, hogy az üledékben a szerves vegyületek közül az ásványolaj-származékok és zsírok, míg a szervetlenek közül a különböző nehézfém-csapadékok dominálnak. A körvonalazott kutatási munka jelenleg folyamatban van és a várható eredmények alapján lehetővé válik a felszíni vizek szennyezettségének komplex jellemzése, amelyben a legfontosabb tényezők a szerves és szervetlen mikroszennyezők. IRODALOM [ÍJ European Standards for Drinking-water. 2nd Ed. WHO, Copenhagen. 1970. [2] McKee, J. E., Wolf, H. W

.: Water Quality Criteria. California State Water Resources Control Board Publication.No. 3—A, 1971. [3] Coutris, Z?., Gomella, C. : Micropollution and treatment of water with special reference to the prevention of undesirable tastes and odours. Intern. Water Supply Cong, and Exh. Vienna, 1969. General Report No. 2. [4] A mezőgazdaság kemizálásAnak hatása a vizek szennyezettségére. VITUKI témabeszámoló, 1967 ós 1968. [5] A Balaton pesztieid viszonyainak feltárása. VITUKI tómabeszámoló, 1968. [6] Szebellédy L-né, Literáthy P.: Mikroszennyezők vizsgálata a Duna magyarországi szakaszán. II. Vízminőségi és Víztechn. Kongr. Budapest, 1970. [7] Olajszennyeződós vizsgálata a Duna magyarországi szakaszán. VITUKI témabeszámoló, 1967. [8] Szebellédy L-né, Literáthy P.: Felszíni és felszín alatti vizek olajszennyeződésének vizsgálata. Vízügyi Közlemények, 1969, 363. [9] Szebellédy, L-né, Literáthy, P.: Bestimmung des Ölgehaltes in Oberflächengewässern „Nove analytické metody v chémii vody". Zbionik V. semin., Bratislava, 1968. [10] A Duna ízrontó anyagainak vizsgálatára módszer kidolgozása. VITUKI témabeszámoló, 1968. [11] A Duna íz- és szagrontó anvagainak vizsgálata. VITUKI tómabeszámoló, 1970, 1971, 1972. [12] Szebellédy, L-né, Literáthy, P.: Untersuchung der MikroVerunreinigungen in ungarische Donau

— Abschnitt. 13. Tagung der Int. Arbeitsgem. „Donauforschung", Zürich, 1970. [13] Literáthy, P.: Ásványolajok ós fenolok meghatározása felszíni- ós szennyvizekben. Szennyvíztisztítási Konf., Budapest, 1971. [14] Benedek P., Hock B., Literáthy P.: A Duna magyarországi szakaszának vízminőségszabályozási problémái. OVH/WHO Konferencia, Budapest, 1972. [15] Benedek, P., Literáthy, P., Puskás, M.: Wasserqualitätsprobleme des ungarischen Donauabschnittes. Gas und Wasserfach. 113. (1972.) 310. The role ot micro-pollutanfs in describing' water pollution By Literáthy, P. The increase in both quantity and variety of pollution caused by man the requirement has entailed a growing demand for more and more accurate information on water quality. The diagnosis of harmful effects and of limit concentrations causing them, the development of analytical methods sensitive and selective enough for determining individual compounds and on this basis studies concerning the change in water quality, as well as the methods for eliminating the pollution caused by them call for specific yet interrelated research work. Some results of the research work performed on micropollutants at the Research Institute for Water Resources Development will be discussed subsequently. Mieropollutants, except for viruses which cause exclusively health problems, can be divided into two main groups i. e. organic and inorganic mieropollutants. The intensive examination of mieropollutants present in surface waters started in Hungary in 1965 when attention to pesticides was drawn by the fish kill in Lake Balaton. It may be regarded a success that since the prohibition of chlorinated hydrocarbons the deterioration of water quality and fish kill due to pesticide pollution have decreased substantially. According to the results of pesticide examinations in the surface waters of Hungary, the regular „background" pollution of waters has dropped below the harmful limit concentrations just as in the case of organophosphates. The surface active materials cause but minor problems presently. Except for some foaming of local chara ter the measured concentrations have been below the limit values imposed by the various water quality specifications. Among organic mieropollutants the mineral oils and phenolic derivates can be regarded to be of the greatest importance in Hungary. Besides methodological research, the taste and odour substances of the Danube have been investigated for several years. Parallel to the field examinations along the Danube further methodological research of analytics has been performed which is essential due to the variety of mieropollutants. For the selective determination of mineral oils and phenolic compounds methods involving thin-layer chromatography and spectrophotometry were elaborated as a result of analytical research. Reviewing the data on oil- und phenole pollution measured in the Danube for several years, a conspciuous difference will be observed between the pollution observed in the winter and summer periods due obviously to the meteorological and biological factors ( Figs. 1 and 2). The gaschroiuatograpliic fingerprints for characterizing some organic mieropollutants (Fig. 3) are worth mentioning.