Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

1. szám - Dr. Hegedűs János–dr. Némedi László–dr. Hegedűs Jánosné: Biológiai és bakteriológiai vizsgálatok egy kissé szennyezett (Duna) és egy erősen szennyezett (Szilaspatak) felszíni vízfolyásban

30 Hidrológiai Közlöny 1974. 1. szám Hegedűs J.—Némedi L.— Hegedűs J-né: Biológiai és bakteriológiai 5. Már a jelenlegi vizsgálatokból is kitűnik, hogy a Duna mikroflórája — baktériumok, algák, gombák — egy elméletileg feltételezett szukcessziós rend szerint váltakozik az év folyamán, amit azonban a mesterséges hatások — szennyvízterhelés, tározók leeresztése, hidrometriai jellemzők hirtelen változásai — nagymértékben torzítanak. Végülis úgy tűnik, hogy a Duna pontos szukceszsziós változásait előre jelezni egyértelműen nem lehet [2, 3], A Szilas-patak biológiai vizsgálata és szaprobiológiai minősítése megmutatta, hogy e vízfolyás egész éven át mennyire terhelt házi és ipari szennyvízzel. Az összalgaszámhoz viszonyítva minden vizsgálat esetében igen nagy részesedési százalékkal szerepeltek a szennyezett vizekre jellemző kék és ostoros algák. Az algaszám a patakban igen alacsony és csak néhány alkalommal haladja meg az 1000 ind/ml értéket (5.—6. ábra). Jellemzi a patak vizét az elpusztult algák, alga vázak igen nagy száma. Az élő kovaalgákat Nitzschia fajok képviselik. A mikroszkópi vizsgálattal meghatározható baktérium és gomba fajok közül mindegyik vizsgálat alkalmával jelentős egyedszámban több fajt azonosítottunk. A baktériumok közül Spirillum, Thiospirillum fajok, Sarcina palludosa Schroeter, Streptococcus margaritaceus SCHR, Beggiatoa minima Winogr. és leptomitiformis Trevisan Thiothrix nivea Winogr., Sphaerotilus natans Kittzing Zoogloea rarnigera Itzigsohm fordultak elő. A gombák közül a Leptomitus lacteus Agardh, Fusarium aquaeductum Lagerheim, Anguillospora longissima Ingold Articulospora tetracladia Ingold, Clavariopsis aquatica De Wildeman, Tetracladium marchalianum De Wildeman, Tridentaria implicans Gove fajokat határoztuk meg (2a—c) kép). A két vizsgálati ág eredményeinek összevetésekor a bakteriológiai és biológiai vízminőség még szorosabb párhuzamosságot mutat, mint a Duna esetében (7. ábra). A Szilas-pataknál nem figyelhetők meg azok a fázis eltolódások, illetve nagyságrendi különbségek, amelyek a Dunára annyira jellemzőek voltak. Vízminőségi szezonalitás — egy kora tavaszi kismérvű változástól eltekintve — nem figyelhető meg. Figyelembe kell venni természetesen, hogy a Szilaspatak mindkét vízminőségi vizsgálat alapján az év nagy részében a felfelé nyitott IV. kategóriába esett. Higiénés minőségére jellemző, hogy a pamezoszaprob és a polyszaprob szennyezettségi szakaszt mindig a Salmonella pozitivitás követi [4, 5]. Összefoglalás Az egy éven át tartó vizsgálatsorozat eredményeit tekintve megállapíthatjuk, hogy a Duna vízminősége B- és a-mezoszaprob minőség között váltakozik, időnkénti pa-mezoszaprob szakaszok közbeiktatásával. A vízminőség szezonális ingadozást mutat, melyet erősen befolyásolnak hidrometerológiai és vízjárási tényezők. A Biológiai és bakteriológiai minősítés alapján a vízminőségi kategóriák párhuzamosságot mutatnak, azonban 1. kategória V. VI. [hónap] 5. ábra. A Duna és Szilas-patak havonkénti algaszám állagainak alakulása Puc. 5. 0opMupoeanue cpeáneMecmmix nuceA a Abe p. Jlynaü it pencil CiiAaiu Abb. 5. Gestaltung der durchschnittlichen monatlichen Algenzahl der Donau und des Szilas- Baches Duna Szilas-patak JELMAGYARA2AT: Bakterium, gomba 4 Kék és ostoros alga Kova és zöld alga 6. libra. A baktériumok, algák és gombák mennyiségi alakulása Puc. 6. KoAunecmeeHHoe (ßopMupoeanue öanmepuü, aAbe u epuö Abb. 6. Quantitative Gestaltung der Bakterien, Algen und Pilze IV. Kategória —o- —o- —c^^o % III. kot. // % // w i\ /r W // kategória 1. kategória 8 22 t7 7 % 2t 27 9 23 30 ft 30 11 25 6 22 7 21 21 % 28 15 27 [nap] IV V. VI. VII. VIII. IX. X. JELMAGYARÁZAT // XU. / // III. 7. ábra. A Szilas-patak biológiai és bakteriológiai vízminőségének alakulása. 1971 Puc. 7. 0opMupoeaHue öuoAoamecKoeo u óaKmepuoAoeunecKOZO Kanecmea eodu pewit CUAÜUI, 1971 Abb. 7. Gestaltung der biologischen und bakteriologischen Wassergüte des Szilas-Baches, 1971