Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
6. szám - Könyvismertetés
288 Hidrológiai Közlöny 1974. 6. sz. Major P.: Síkvidéki, erdő hatása Studies into the eftect ot plain-land forests on evaporation from groundwater and on effective infiltration By Major, P. It appears virtually impossible to find a theoretical expression, which would account for the effect of the plant cover, its density, age, mass, evaporative surface, roots, further of the irregularities of the soil, the biological ducts, passages, etc. The significance of theoretical investigations is to throw light on the physical processes, but no quant itative results of practical value must be expected. In connection with infiltration it is concluded that in areas under a plant cover the actual capillary fringe communicating with the- ground water must reach up necessarily to the root zone of the plants. Through the root zone infiltration by gravity is conceivable, but across the capillary fringe there is a possibility for increasing the groundwater storage without actual infiltration, by stress transfer through the capillary fringe. In the case of bare soil the capillary fringe must extend up to the surface, or to the vicinity thereof, and then infiltration may occur directly through the capillary fringe, without infiltration by gravity as well. Concerning evaporation it is stated that evaporation from ground water is impossible, unless the capillary fringe in the soil reaches up to the vicinity of the surface in the case of bare soils, since under the climatic conditions prevailing in Hungary actual evaporation occurs from the 5 to 10 cm thick top soil layer only. This situation is modified by the plant cover, in that the capillary fringe must logically reach up to the root zone, i. e., in plant-covered areas the minimal groundwater depth equals the depth of the root zone plus the highest capillary lift in a particular soil. A method based on groundwater observations for determining the vertical water budget (infiltration, evaporation) of the soil is then described and applied for processing the 18 years long groundwater records from the Komlósi Imre experimental station of the Research Institute for Water Resources Development. The quantitative values of evaporation from, and infiltration to, the groundwater are determined by the method for areas covered with coniferous and deciduous forest. Using the results of these computations it is also possible to estimate the value of actual annual evapotranspiration for the area studied. The increase in the value of evapotranspiration is also an indication of the higher intensity of evapotranspiration due to the growth of the forest. Investigations have been extended also to the determination of interception by the forest. It has been realized from the results of these computations that the correlation between actual evapotranspiration and the climatic factors is a much more complicated one than indicated by the data published in the relevant literature. It would be misleading to state that actual evapotranspiration is proportionate to the magnitude of surface evaporation, but neither can a direct correlation be found which would follow from the empirical relations suggested. Light on the processes actually taking place in Nature can only be thrown if reliable measurement and computation methods are available which ensure a fair degree of approximation to the actual value of evapotranspiration. The method described here is considered to meet this condition and for further investigations observing stations comprising groups of wells are essential. KÖIWVISMERTETES Chiriac, V.: A befogadók liűtővizes szennyezésének problémái. [Hidrotechnica, Bukarest f 1973J, 18, 11.sz. 563 — 566 p.] A gazdasági-társadalmi fejlődés jelenlegi szakaszában Romániában megsokasodtak azok az üzemek ós létesítmények, amelyek nagymennyiségű hűtővizet igényelnek ós meleg vizet vezetnek vissza a befogadókba. Ennek eredményeként egyes vízgyűjtőkben már érezteti hatását a vizek ún. „hőszennyezóse". A hőszennyezós a gyorsfolyású és bővizű patakokban, folyókban viszonylag kisebb hatást fejt ki, részben megváltoztatja a zoo- ós a fitoplankton összetételét, a légzésig folyamatok meggyorsítását eredményezi. Állóvizekben a hőhatás azonban már jelentősebb. Itt a biocönózis lényegesebb átalakulása indul meg, ennek megfelelően pedig, közvetve ugyan, de a halállományt is érik hatások. Világviszonylatban már felmerült a hőszennyezési folyamat következményeinek matematikai modellezésére irányuló szükséglet. A modell kialakítására az alábbi tényezők figyelembevételét ajánlják: — az oxigóntelítettség változása; — az oxigénfogyasztás alakulása; — a fotoszintézis nyomán bekövetkező oxigéndúsulás stb. A dolgozat legérdekesebb megállapítása az, hogy a hőszennyezésnek kitett egyik jelentős folyó a Maros. Kisvízi lefolyási viszonyok között a Maros alsó szakaszán az összetett (hő- és szervesanyag) szennyezés várhatóan megnövekedő mértéke és ennek hatásai a magyar vízügyi szervek szempontjából is érdeklődésre tarthatnak számot. Platagea, M.: A 24 órás nagycsapadékok alakulása a Szamos vízgyűjtő hegyvidéki részén. [Hidrotechnica, Bukarest, 18 fl 97 3J. n- 579 — 585 p.] Az utóbbi évek néhány nagyobb árvizét követően Romániában egyre inkább foglalkoznak a különböző vízgyűjtők csapadékviszonyainak részletes feltárásával. Ezt a tevékenységet még részben akadályozzák a rendelkezésre álló adatsorok körül felmerülő problémák (kevés mérőállomás, rövid idősorok, mérési hibák stb.), de egyes vízgyűjtőkre vonatkozóan már sikerült eredményeket elérni. A rendelkezésre álló adatsorokat megfelelő körültekintéssel dolgozták fel, ós így a Szamos vízgyűjtőjén érdekes következtetéseket vonhattak le. A számítások eredménye azt mutatja, hogy a Szamos vízgyűjtőjének hegyvidéki részén a 100 éves visszatérési! 24 órás nagycsapadók 89,0 mm, a 20 éves átlagos visszatérésű pedig 69,6 mm. A vízgyűjtő dombvidéki részein ugyanezek az értékek: 82,0, illetve 62,4 mm. Ezek az adatok, valamint a dolgozatban a mérőállomásokra lebontott csapadékmennyiségek érdekes tájékoztatást nyújtanak a terület csapadókviszonyairól, ós egyben összehasonlításra is felhasználhatóak. Ismeretesek az 1970-es tiszavölgyi nagy árvizet kiváltó egyes okok, a nyilvántartás szempontjából jelentősnek minősíthetők a további kutatások ós számítások, valamint az azokból levezetett eredmények. Boga Tamás László ( Folytatás a 291. oldalon)
