Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
6. szám - Major Pál: Síkvidéki erdő hatásának vizsgálata a talajvízpárolgás és tényleges beszivárgás folyamataira
Major P.: Síkvidéki, erdő hatása Hidrológiai Közlöny 1974. 6. sz. 287 G. ábra. Havi átlagos talajvíz párolgás mm-ben, 1960—1971. évek adatai alapján Fig. 6. Monthly average evaporation in mm units, based on data from 1960 to 1971 esik, kereken 60 mm/hó értékkel, míg a minimum március hónaphoz tartozik 1,3 mm/hó értékkel. Ez az érték azonban csupán a talajvízből történő evapotranszspiráció, eddigi jelöléseink szerint E' t v. Komlósi Imre kísérleti telepükön 1971-től kezdve méréseket végzünk az intercepció meghatározása érdekében. Egy év mérési eredményei alapján az intercepciót az alábbi értékkel fejezve ki: Cst{az erdő talaján mért) Cs(az erdőn kívül mért) a lombos erdőre i = 0,82, míg a fenyő erdőre i = 0,68. Ha feltételezzük, hogy ez az arány időben konstans volt, úgy a 4. táblázat szerint a tényleges évi evapotranspirációt felbonthatjuk, E' t v-re, E[' v és E'tv-re, azaz a talajvíz, a fedőréteg és a felszín, valamint az intercepciós párolgásra, azzal, hogy Etv + E'tv megítélésünk szerint jó közelítéssel a 4. táblázat Az evapotranszspiráció értékeinek felbontása [mm] 1966—1971 Table 4. Values of groundwater (E t v), top-soil and surface (E f v), interception (E j v ) and effective evapotranspiration (E ( v = E t v + E ( v + E t v), in mm units / f/ /// Etv Et v E l v Etv 1966 264 313 270 847 1967 346 267 198 811 1968 384 254 123 761 1969 365 266 190 821 1970 320 279 220 829 1971 41 1 233 137 781 növény, esetünkben az erdő vízfelhasználását adja meg. A táblázat értékei mm/év-ben. A táblázatban az E' tí' tulajdonképpen a növényzet által visszatartott csapadék mennyisége mm-ben, azaz maga az intercepció. Megállapítható volt, hogy a tényleges evapotranszspirációnafc és a klimatikus tényezőknek a kapcsolata jóval bonyolultabb, mint azt az irodalmi adatok mutatják. Semmi esetre sem mondhatjuk, hogy a tényleges evapotranszspiráció arányos a kádpárolgás értékével, de véleményünk szerint nem található olyan közvetlen kapcsolat sem, amelyet a felállított empirikus összefüggések mutatnak. Ezek az összefüggések legfeljebb, néhány liziméter inkább rövidebb, mint hosszabb észlelési adatsorára, de főként kísérleti vízgyűjtők lefolyási hiány értékeire alapulnak, anékül, hogy vizsgálhatók lennének azok a körülmények, amelyek megengedik, hogy ezeket az összefüggéseket analógia alapján más területeken vajon alkalmazhatjuk-e? így nem csodálatos, hogy ezek az összefüggések egymáshoz képest igen nagy szórást mutatnak, ellenőrzésükre pedig általában nincsen mód, tekintve, hogy magát a tényleges evapotranszspirációt nem tudjuk mérni, csupán egyes mért tényezőből megpróbáljuk számítani. A fentiekben elmondottak igazolására csak egy példát szeretnénk bemutatni. A levegő páraéhsége nyilván befolyásolja, de nem szabja meg a növényzet transzspirációját. A levegő páraéhsége nyilván valamilyen impulzus a növény számára, amely pl. meghatározza a gyökérzet szívásának mértékét. Azonban elsősorban nem a szívás mértéke, hanem a talaj nedvességszállító képessége határozhatja meg adott esetben a felszívható víz mennyiségét. Ahhoz, hogy ezekre a folyamatokra rávilágíthassunk elsősorban olyan megbízható mérési és számítási módszerekre van szükségünk, amelyek biztosítanak bennünket arról, hogy a segítségükkel meghatározott értékek jó közelítéssel tényleg a keresett evapotranszspirációt szolgáltatják. Erre az előzőekben bemutatott eljárást tartjuk elsősorban alkalmasnak, és elsősorban ilyen kútcsoportokból álló mérőhelyek létesítése látszik szükségesnek. IRODALOM [1] Degallier R.: Interprétation des variations naturelles du niveau des nappes souterraines. (BRGM. publ. 69. SGL. 131 HYD. 1968). [2] Kovács Gy.: Characterization of molecular forces influencing Seepage by means of the pF curve. (Agrokémia ós Talajtan. 17. 1968.) [3] Major P.: A beszivárgás és párolgás meghatározása a fedőréteg kapilláris feszültségállapota alapján. (VITUKI tudományos napok. 1972.) [4| Rowe P. R.: Difference approximations to partial derivative for uneven spacings in the network. (:Transac . AGU. 36. 995—1008. 1955.)
