Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
6. szám - Major Pál: Síkvidéki erdő hatásának vizsgálata a talajvízpárolgás és tényleges beszivárgás folyamataira
286 Hidrológiai Közlöny 1974. 6. sz. Major P.: Síkvidéki, erdő hatása 2. táblázat A tényleges evapotranszspiráció értékei [mm] 1954—1971 Table 2. Annual and monthly averages of precipitation and effective evapotranspiration , in mm units Év Cs mm Cs E(o mm E l v 1954 583 525 1955 614 590 1956 554 564,8 586 585,8 1957 622 564,8 631 585,8 1958 491 579 1959 525 604 1960 562 649 1961 421 552 1962 478 616,3 693 702,8 1963 616 616,3 756 702,8 1964 669 846 1965 652 721 1966 844 847 1967 618 811 1968 384 593 761 808,3 1969 593 821 808,3 1970 690 829 1971 429 781 hiszen a fedőrétegben történő tározódás az értékeket lényegesen módosítja. Havi értékekhez csak a vízháztartási egyenlet 1 hónapi intervallumokra való megoldásával juthatunk, akkor, ha mérjük a fedőréteg nedvességtartalom változását. Ugyanis ennek ismeretében, valamint az előző számításokból meghatározott oldalirányú, eredő áramlás értékével a havi evapotranszspiráció értéke már számítható. Ezeket az értékeket jelenleg meghatározni nem tudjuk, mivel csak 1971-től mérünk rendszeresen nedvességtartalmat a növényzettel fedett területeken, mivel izotópos nedvességmérő műszereink ekkor váltak alkalmassá ilyen jellegű mérések elvégzésére. Mint a differencia módszer alkalmazási feltételei között már említettük, tulajdonképpen a 3. és 4. változatra a számítások nem végezhetők el, mivel ezek a területek inhomogének. Mégis egy-két minőségi következtetés levonása érdekében e változatokra végzett számításnak az éves beszivárgásra és talaj vízpárolgásra vonatkozó értékeit a 3. táblázatban közöljük. Az adatokból megállapítható: a) A beszivárgás nagysága csökken az erdővel való borítottsággal, hiszen a nagysági sorrend azonos az erdővel való borítottság csökkenési sorrendjével; tehát legnagyobb a beszivárgás az 43%, majd az 58% erdőborítottságú területen, máijóval kisebb az 500 X 500-as négyszögű, és legkisebb a 100 X 100-as négyszög területére. Ez feltétlenül az intercepció következménye is, amelynek mennyiségi értékeire még visszatérünk. b) A talajvízből történő párolgás nagyságrendje természetesen arányos az erdővel való borítottsággalc) A nagy tisztásokkal rendelkező területek talajvízpárolgása nagyságrendileg kisebb, mint az er3. táblázat Az 1., 2., 3. és 4. variációra számított tényleges beszivárgás és talajvíz párolgás értékei [mm] 1960—1970 Table 3. Annual values of effective infiltration and groundwater-evaporation, determined for different grid-element configurations, in mm units 100 x 100-as négyzet 500 x 500-as négyzet Szabálytalan négyszög Háromszög Cs 1960 B Etv .... 132 219 108 187 192 105 150 114 562 1961 B E t v .... 188 319 196 250 277 40 346 139 421 1962 B E t v .... 88 303 112 196 260 22 236 27 478 1963 B Etv 148 287 183 195 347 18 319 19 616 1964 B Etv 66 242 103 146 352 16 307 13 669 1965 B Etv .... 131 199 191 145 559 0 450 15 652 1966 B Etv 261 264 313 230 604 30 532 43 844 1967 B Etv .... 153 346 231 286 611 14 472 37 618 1968 B Etv 3,5 384 30 225 306 Jö 212 32 384 1969 B Etv .... 137 365 188 219 346 36 291 60 593 1970 B E t v .... 191 330 292 255 386 62 386 89 690 dősé. Ennek elsőrendű oka, hogy ezen a területen a talajvíz mélységét az oldalirányú elszivárgás határozza meg, és így a tisztásokon a talajvíz mélysége olyan, hogy kapilláris zónája jóval a felszín alatt marad, itt tehát talajvízből párolgás nem történik. d) A tisztások területének beszivárgási számítása nyáron is beszivárgást mutat, és az intercepció mellett ez a másik oka annak, hogy ezeken a területeken a beszivárgás jelentősen növekszik. A növényzet szerepe tehát döntő a talajvízutánpótlódás szempontjából. e) A beszivárgás számított értékei nagyságrendileg azonosak a lizimétereink mutatta értékekkel, tehát bizonyítani látszanak azt, hogy a párolgási zóna alá került beszivárgás eléri a különböző mélységű talajvízszinteket, mégpedig gyakorlatilag azonos mennyiséggel, de időbeni késleltetéssel. A 6. ábrán feltüntettük a havi átlagos talajvízpárolgásnak a lOOXlOO-as területre számított értékeit az 1960—1971. évekre. Az ábrából megállapítható, hogy a talajvízpárolgás átlagos maximuma augusztus hónapokra
